A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-04 / 14. szám
CSILIZKÖZ MUNKÁSMOZGALMI MÚLTJA Csilizköz Csallóköz déli része. Bégen sziget volt a szigeten, amelyet délről a Duna, északi oldalról nagy ívben a Csiliz patak határolta. Ezen a 8 km2-nél alig nagyobb területen hajdan kilenc község jeletkezett. Közülük hét község vészelte át a történelem viharait — Balóny (Baloň), Csilizradvány (Čilizská Radvaň), Patas (Pastúchy), Csiliznyárad (Topoľovec), Szap (Palkoviöovo), Medve (Medveďov), Kulcsod (Ktúčovec) s fejlődik ma is szocialista társadalmi viszonyaink között. Csilizközt még a századforduló éveiben is az elszigeteltség, az egészségtelen lápos, nádasokkal tarkított talajviszonyok, a gyakori dunai árvizek, a sokszor járhatatlan utak jellemezték. A nagybirtokokon munkához jutó cselédek, a napszámosok, a nagyobb gazdáknál szolgálatot vállalók, a földnélküli családok tagjaiból kerültek ki. Alig volt jobb sorsuk azoknak, akik kis földecskével, egy-egy tehénnel, vagy egy-két sertéssel rendelkeztek. Ez a szegény, kiszolgáltatott réteg kötődött leginkább a sárból, mórból épült, náddal fedett házacskákhoz, vagy a közöskonyhás cselédlakáshoz. Ritka eset volt, ha egy-egy rátermettebb fiatal távolabbi városba került, esetleg mesterséget tanult. Az ilyen hazalátogatók adtak hírt azokról az eseményekről is, amelyek sokszpr saját sorsuk jobbrafordulásához is felcsillantották a reményt. Az emlékezetes 1912-es budapesti munkástüntetésben résztvett és a fővárosból hatóságilag kiutasított SÁGHY GYULA részére kényszerlakóhelyként a Patas község melletti grófi birtokot, Milleneumpusztát jelölték ki. Tőle hallottak először a birtok cselédei és a környező falvakból bejáró napszámosok a szervezett munkásmozgalomról, a szakszervezetekről, sztrájkokról, munkástüntetésekről. Az új, forradalmi eszmék gyorsan terjedtek s az első világháború kirobbanásával, a nagy októberi szocialista forradalom győzelmével felgyorsult történelmet formáló események, Csilizköz térségében is tükröződtek. A szervezett munkásmozgalom kezdetét az 1920-as év jelentette, mikor is Csilizradványon 27 taggal megalakult a szociáldemokrata párt helyi szervezete. Alig két év elteltével. 1922 júniusában, a feloszlatott szociáldemokrata párt legforradalmibb 16 tagja megalakította a CSKP helyi szervezetét. Ez az esemény egy olyan forradalmi, társadalmi viszonyokat formáló folyamat kezdetét jelentette, amely feltartóztathatatlanul halad jelenleg is a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A mai Csilizköz sem külsőségeiben, sem társadalmi viszonyainak tartalmában, nem hasonlít a régihez. A jelenlegi térképeken ugyan nincs jelölve ez a ma is tipikus tájegység. De jó hírét, hét községének 1984-ben egyesített efsz-e a Csilizköz efsz terjeszti az országhatárokon túl is. Egyben átmenti az utókor számára a tájegység nevét is, amely már a halódó Csiliz patakkal együtt talán feledésbe merült volna. Csilizköz munkásmozgalmi, forradalmi múltjának dokumentumaiból kevés anyag van a birtokunkban. A meglévők felkutatásával, a még élő forradalmárok visszaemlékezéseinek rögzítésével 1975-ben kezdtünk foglalkozni s ez a tevékenység jelenleg is tart. Emléktermünk regionális jellegű. Nem a világot s országot formáló nagy forradalmi eseményeket, hanem azok Csilizközben tapasztalható hatásait szemlélteti. Az volt a célunk, hogy érthetővé, a látogatók számára érzékelhetővé tegyük azokat a társadalmi tényezőket, amelyek szükségszerűvé, elkerülhetetlenné tették a szocialista forradalom győzelmét. Azoknak a forradalmároknak kívántunk tartós emléket állítani, akik egyszerű munkásemberként ismerték fel a tőkés világban titkolt s tagadott társadalmi igazságot — az elnyomottak igazságát. S ezért az igazságért a „nagy ügyért" vállalni is merték a harcot, annak minden következményével. Az emlékszoba emberközpontú. A századforduló, az első köztársaság termelőerőinek, tulajdonjogi viszonyainak, a kor emberi kapcsolatainak színvonalát s jellemzőit szemléltető tárgyak s dokumentumok csak a lényeg jobb megértését hivatottak elősegíteni. Azt a gondosan előkészített „forgatókönyvet", amellyel sok éves gyűjtőmunkánk eredményeit kívántuk közzétenni jó művészi érzékkel KOPÓCS TIBOR vezetésével valósította meg egy kis művészcsoport látványos, de tiszteletet kiváltó színhatásokkal s elrendezéssel. A „nagy forradalmi kezdet" helyi személyiségeinek arcmásain kívül a közelmúlt és a jelen forradalmárainak a képei is megtalálhatók az emlékszobában. Mert azt is demonstrálni akarjuk, hogy a szocializmus jelenkori építésében élenjárókat a nagy elődök méltó utódainak tekintjük. Forradalmi emlékszobánk vendégkönyvében számos hazai és külföldi személyiség elismerő sorai, bejegyzései találhatók. Szovjet, kubai, arab, számos tőkés és szocialista országból érkezett vendég véleménye és szemlélete azonosult a mienkével az emlékszobában látottak hatása alatt. Az emlékszoba anyaga pedig azt hivatott bizonyítani, hogy szocialista jelenünkhöz és a beláthatatlan távlatokat ígérő jövőnkhöz vezető esetlen helyes út az, amelyen jelenleg haladunk. TÁNCZOS TIBOR Fotó: Prandl Sándor A felső képen Földes Bálint házának makettje. Az első pártgyűlések színhelye Csilizradványon (Čilizská Radvaň). Az eredeti ház az 1965-ös árvízkor elpusztult.
