A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
492 11 ÉLŐ TÖRTÉNELEM Komárom (Komárno) és vidéke munkásmozgalmának gazdag múltja van. Már 1876-ban megalakult az első komáromi munkásegylet. Miután 1890-ben megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Komáromban is alakult szervezete, majd a századforduló éveiben létrejöttek a városban az első szakszervezeti csoportok is, amelyek több sikeres bérharcot vívtak meg és bekapcsolódtak a szociáldemokrata párt országos választójogi küzdelmeibe. Az első világháború utáni forradalmi hullám idején a város munkásai a Magyar Tanácsköztársaság hatására és a területéről érkező fegyveres munkáscsapatok segítségével megkísérelték átvenni a hatalmat, a túlerővel szemben azonban vereséget szenvedtek. Az első Csehszlovák Köztársaság éveiben a vidék agrárproletárjainak körében is tömeges forradalmi mozgalom bontakozott ki, a CSKP megalakulása után Komárom és környéke az ország kommunista mozgalmának egyik erős bástyája lett, amely e mozgalomnak olyan kiváló szervezöegyéniségeket adott, mint Steiner Gábor és Mező István. A köztársaság feldarabolása után a vidék kommunistái illegalitásban folytatták politikai tevékenységüket: háború- és fasisztaellenes röplapokat terjesztettek, szabotázsakciókat szerveztek és rejtegettek a rezsim által üldözött személyeket. E munkásmozgalmi hagyományok tárgyi emlékeinek rendszeres gyűjtését a komáromi Duna Menti Múzeum 1 970-ben kezdte el, s az összegyűjtött dokumentumokból már 1971-ben, a CSKP •megalakulásának 50. évfordulója alkalmából időszaki kiállítást rendezett. Az ezt kővető években a gyűjtés eredményesen folytatódott, és a hetvenes évek közepéig összegyűlt anyag lehetővé tette egy állandó jellegű munkásmozgalom-történeti kiállítás megrendezését. E célra a múzeum megkapta a komáromi volt Zichy-palota emeleti helyiségeit. Ezek megfelelő felújítása, átalakítása és berendezése után 1979. augusztus 25-én három teremben megnyílt a Délnyugat-Szlovákia munkásmozgalma c. állandó kiállítás első része, amely a mai Korrtáromi, Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), Galántai és Érsekújvári (Nové Zámky) járás területének munkásmozgalom-történetét mutatja be a mozgalom kezdeteitől 1938 őszéig. A kiállítást a múlt századvég kubikosainak, mezőgazdasági és ipari munkásainak életét, munkáját, valamint a vidék első ipari üzemeit bemutató képsor vezeti be. A képeket a témához kötődő tárgyak egészítik ki: a kubikosok jellegzetes talicskája és a Dél-Szlovákia gazdag forradalmi hagyományokra tekint vissza. Ebből a forrásból táplálkozik a csehszlovákiai magyar dolgozók internacionalizmusa és szocialista hazafisága. Dél-Szlovákia munkásmozgalmából nőttek ki azok a forradalmárok, akiket tisztelet és elismerés illet azért, hogy bátran élére álltak a szebb életért folytatott harcnak. Nevüket és halhatatlan érdemeiket feljegyezte és megőrzi a történelem. A munkásmozgalmi hagyományoknak a jelentőségét egyre jobban felismeri az utókor. A Csemadok megalakulása óta egyik fő feladatának tekinti a forradalmi hagyományok ápolását is. Dél-Szlovákia szerte párt-, állami- és társadalmi szervezetek gondozásában számos múzeum, emlékszoba található. ahol összegyűjtötték egy-egy vidék, járás munkásmozgalmi emlékeit. A CSKP megalakulásának 65, évfordulója tiszteletére a most kezdődő sorozatunkban ezekből mutatunk be néhányat, hogy e szép hagyományok tovább éljenek népünk emlékezetében. komáromi hajóácsok szerszámai. A mozgalom kezdeti időszakát ismertetik a szociáldemokraták választójogi harcainak dokumentumai, az első szakszervezetek tagsági igazolványai, nyomtatványai, jelvényei, újságjai és a mozgalom részvevőiről készült csoportkép. A kiállítás egy külön teremben mutatja be az első világháború s a nagy októberi szocialista forradalom hatását az európai forradalmi mozgalomra, valamint a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság hatását a régió munkásmozgalmára. Az e tematikai részben kiállított tárgyak közül említést érdemelnek az egymással harcoló hadseregek fegyverei és felszerelési tárgyai, a magyar és orosz hadifoglyok kézimunkái, a Délnyugat-Szlovákia területén harcoló magyar vöröskatonák fényképei és iratai. A vidék forradalmi munkásmozgalmának fejlődését az első Csehszlovák Köztársaság idején a további két teremben elhelyezett tárgyak szemléltetik. Itt láthatók többek között a CSKP népgyűléséről, tüntetéseiről, éhségmeneteiről készült fényképek, a párt akcióit propagáló röplapok és falragaszok, a húszas és a harmincas évek párttagsági igazolványai, a CSKP választási plakátjai és jelölőlistái, a mozgalom kiemelkedő szervezőinek portréi, a kommunisták eszmei irányításával működő ifjúsági, sport- és kulturális szervezetek tevékenységének dokumentumai, a komáromi Egyetértés Munkásdalárda és a komáromi Vasas Szakszervezet zászlaja, a környékről a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjaiban harcolók fényképei, igazolványai, levelei, valamint az antifasiszta népfront jegyében az 1936—1938-as években szervezett tüntetések plakátjai és fényképei. A kiállítás mondanivalóját illusztrálják az egyes termeket elválasztó falakon függő mozgalmi témájú festmények. Nagy Márton komáromi festőművész alkotásai. A kiállítás első részét a Csehszlovák Köztársaság feldarabolását szemléltető térkép zárja. Az újonnan átalakított további hat teremben most készül — s a tervek szerint a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére az idén márciusban nyílik meg — a kiállítás második része, amely az illegalitás éveit, Délnyugat-Szlovákia felszabadulását és a felszabadulás utáni fejlődését mutatja be. A kiállítás anyagát és forgatókönyvét e sorok írója állította össze, kivitelezése a bratislavai Výstavníctvo n. v. dolgozóinak munkáját dicséri. MÁCZA MIHÁLY FOTÓ: PRANDL SÁNDOR A Duna Menti Múzeum munkásmozgalom-történeti kiállítása
