A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
EMBERIbS®SOK A BŰNMEGELŐZÉSRŐL NÉPMŰVELŐK TOVÁBBKÉPZÉSE A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási népművelési központ a képviselőtestületi választások és a CSKP XVII. kongresszusa előtti időszakban még sokrétűbben igyekszik segíteni a népművelők munkáját. Komoly és felelősségteljes munka vár az agitációs központokra. Többnyire itt dolgoznak a híradókörök is. Ezek munkájának javítása érdekében a jnk megrendezte a híradós körök járási versenyét. Tíz falu húsz magnószalagra feljátszott híradással nevezett be. A legjobbak közé tartozott Zsély (Želovce), Bússá (Bušince), Kökeszi (Kamenné Kosihy) és Senné. A győztes zsélyi műsort, amely a kerületi versenyben is részt vesz, a kiértékelésen meghallgathatták, hozzászólhattak és összehasonlíthatták a sajátjukkal a járás népművelői is. VÁLLALÁSUK ÉRTÉKE TÖBB MINT ÖTMILLIÓ KORONA Valaliky központi községben pártunk XVII. kongresszusa tiszteletére csaknem minden negyedik lakos tett kötelezettségvállalást. Rajtuk kívül 19 község kapcsolódott be a dolgozók kezdeményezésébe, s 1986-ban 183 425 társadalmi órában több mint ötmillió korona értékű munkát végeznek el. Pavol Kolesár, a hnb elnöke elmondta, hogy befejezik az új, modem művelődési ház építését, ahol a választók egy része majd leadhatja szavazatát a Nemzeti Front jelöltjeire — az új képviselőkre. Ezek után megkezdik az új bölcsőde és óvoda építését, szintén önsegélyes alapon, ehhez pénzbeli és egyéb anyagi eszközökkel hozzájárul a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Vízgazdálkodási Nem kisebb horderejű a szemléltető agitációs és propagációs munka sem. Hozzáértő, tág látókörű emberek szükségeltetnek hozzá. Munkájuk segítéséhez és sikeréhez szeretett volna hozzájárulni a jnk azzal a kétnapos iskolázással, amelyet Koprovnicában tartottak az agitációs központokban tevékenykedők számára. Itt a jelenlevők a gyakorlatban is elsajátították a szemléltető és propagációs anyagok alkalmazását. A felvételen Ján Streška, a jkn igazgatója gratulál a 2. helyen végzett bussai kör vezetőjének. Vállalat és a Jednota fogyasztási szövetke- -zet. Nagy igyekezettel tervezik a termálfürdői megépítését is. Sokat tesznek majd azért, f hogy a községben több legyen a zöldterület, í szaporodjon a díszfák, diszbokrok és virágok | száma. A helyi lakosok minden évben segítenek a | mezőgazdaságban az idénymunkákban. AH nemzetgazdaság más területén dolgozók ez I évben is felvállalták 50 ha cukorrépa és I 50 ha zöldségterület bekapálását, továbbá, I hogy 120 hektárról begyűjtik a szalmát. A I vállalásban szerepel a szarvasmarha, sertés, | juh, nyúl és liba szerződéses hizlalása is. I Most sem feledkeztek meg a másodlagos 1 nyersanyagok gyűjtéséről; 57 tonna vas, I üveg, papír és textilhuiladékkal járulnak hoz- I zá országunk nyersanyagbázisának növelé- I séhez. Iván Sándor 1 Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a bűnmegelőzés korántsem csupán rendőri, ügyészi vagy bírói feladat. Ugyanilyen súllyal esnek latba az oktatás, az egészségügy, lényegében az egész társadalom ezzel kapcsolatos tennivalói. Erről nyilatkozott lapunknak dr. Molnár Árpád rendőr őrnagy, a Szövetségi Belügyminisztérium szakcsoportvezetője. — Hogyan alakult a bűnözés a tavalyi esztendőben ? — Örömteli hírt nemigen mondhatok. A statisztikai adatok tanúsága szerint nem csökkent a bűncselekmények száma, és romlott a bűnözés szerkezete is. Viszonylag sűrűn fordultak elő különböző erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények, de nem mutat csökkenő irányzatot a vesztegetés, a jogosulatlan jövedelemszerzés miatti felelősségre vonások száma sem, ahol főképpen a vagyon elleni cselekmények fordulnak elő gyakran. Sajnos, a fiatalkorúak aránya szintén növekedett a bűnözők között. Vonatkozik ez az erőszakos jellegű, a vétségeknél súlyosabb bűncselekmények elkövetésére: de a korábbi évekhez viszonyítva magasabb a tizennyolc éven aluliak részvételi aránya a rablásokban és a betöréses lopásokban is. — Mi az oka ennek ? — A fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatos széles körű kutatások az erre ható okokat és motívumokat a következőkben látják: a veszélyeztetett gyermekek számának növekedése, a kedvezőtlen családi körülmények, a lakáshelyzet, a lehetségesnél alacsonyabb műveltségi színvonal, a munkahelyi beilleszkedés zavarai, az ingázás, az alkohol, a kábítószer, a meg nem engedett haszonszerzésre való törekvés, a valódi szükségletet meghaladó anyagi javak megszerzésének vágya, a családtól való függetlenedés törekvései... -— Ez lenne hát a bűnözés, különösképpen a fiatalkori bűnelkövetés hátterének okozati „listája"? — A felsoroltak kétségtelenül kihatnak a bűnözésre. Befolyásolják magatartásában az elkövetőt, de a bűnözés feltárása érdekében mélyebbre kell ásni. Ha alaposan megnézzük, a bűnözés igazi oka magában az emberben keresendő. Példaként vegyük akár a bizonylati fegyelem lazaságát, amit évek óta úgy kezelünk, mint a bűncselekmények elkövetésének egyik okát. Tételezzük fel, hogy a számítógépek segítségével sikerül megjavítani a bizonylati fegyelmet. Kétségtelen, hogy ezzel jelentősen megnehezítenénk a sikkasztás feltételeit, s átmenetileg csökkenne is az ilyen jellegű bűncselekmények száma. Alapvető változás azonban csak az efféle bűntettekre hajlamos emberek szemléletmódjának módosulása után következhet be. De felhozhatok más példát is. Előzőleg megemlítettem a rossz családi körülményeket, amelyek kétségtelenül befolyásolják a bűnözés alakulását. Egy vizsgálat azonban kiderítette, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúaknak több mint a fele együtt él a szüleivel. A családi kötelék széthullása tehát a véltnél ritkább esetben kriminogérí hatású. A valóságban gyakorta a családon belül van a baj. Például alkoholizmus révén, ami tényleg sok bűncselekmény elkövetésének közvetlen indítéka. Össztársadalmi szinten küzdeni kell tehát a mértéktelen szeszfogyasztás ellen, ugyanakkor a nyomozati eljárások lebonyolítása során annak is érdemes utánanézni. hogy egyesek miért vetemednek az italra? Mind a bűnfelderítés gyakorlata, mind a törvényszegő tettek hátterének okkutatása szinte «mindig magához az emberhez vezet el. — Valószínű, hogy a bűnmegelőzésnek ez a nehezebben járható, körülményesebb útja... —■ Az ilyen irányú vizsgálatok általános tapasztalatai valóban csupán hosszabb idő múlva összegezhetők. Az emberek tudatának, személyiségének formálása ugyanis rendkívül bonyolult társadalmi feladat. — Sokat vitatott kérdés, vajon a bűnöző eleve rossznak szülef!k-e? — Példák sokasága bizonyítja, hogy annak a családnak a gyermeke, amelyik kiegyensúlyozott, harmonikus életet él, amelynek tagjai megértik egymást és tőrödnek egymással, ott a körükben felnövekvő utódok többségéből rendes ember lesz. Más szóval: amely családban gondot fordítanak a gyermek nevelésére, megtanítják őket mások tiszteletére, megbecsülésére, az együttélési szabályok betartására és megmagyarázzák neki, hogy mit és miért nem szabad tennie; illetve ha az íratlan szabályokat megszegi, akkor meg is büntetik — az a gyermek ritkán válik bűnözővé. Nagyon sokat árt a mindent elnéző, mindent megbocsátó nevelési elv. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kívánságok egy része az életben nem teljesül. Ilyenkor szokott fellépni a kiábrándultság, a fiatalkori életuntság. a szembenállás a szűkebb közösséggel, a szabályok megszegése és sok esetben a bűncselekmény. — A bűnmegelőzés különböző kérdéseivel foglalkozó kriminológus vajon miben látja az iskola erre vonatkozó szerepét? — Az iskolának is megvannak a sajátos feladatai, de nagy tévedés azt hinni, hogy amit a szülők elmulasztottak, azt majd az iskola pótolja. Az iskolának más a funkciója: oktat és a maga módján nevel, a tanuló értelmi képességeihez igazodva formálja annak tudatát és személyiségét. A felnövekvő nemzedék szempontjából azonban a családban folyó nevelés az elsődleges, itt kell elsajátítani mindazt, ami gyermeket és felnőttet egyaránt visszatart a közösségellenes magatartástól. — Melyek hát a bűnmegelőzés módszereinek legfontosabb teendői? — Társadalmunkban minden lehetőség megvan arra, hogy felvegyük a harcot a bűnözés ellen, megállítsuk növekedését, igyekezzünk visszaszorítani a kedvezőtlen folyamatot. A bűnözés elleni harc a megelőzéssel kezdődik. Ez azonban valóban össztársadalmi feladat, korántsem csupán a bűnüldöző és igazságügyi szerveké. Családban, iskolában és munkahelyen mindenkit felelőssé kell tenni, hogy a maga helyén a maga dolgát a megelőzés érdekében meg is tegye. — Befejezésül: van-e más, ugyancsak a nyilvánosság elé kívánkozó megjegyzése ? — Mindössze annyi, hogy nyugtalanítóan sok a könnyelműen ön sorsrontó, esetenként pedig törvényszegővé alakuló emberi magatartás. Abban a reményben figyelmeztetek erre, hogy lesz, akit az olvasottak gondolkodásra késztetnek! (mik-) HOGY IS VAN A „HOGY VOLT'-TÁL? — Hogy volt, hogy volt! — kiabált régebben a közönség, ha a színésztől vagy énekestől ráadást akart azaz az elhangzott szám megismétlését kívánta. Ma már a tetszésnyilvánításnak is megvannak az illemszabályai: igen furcsán festene, ha valaki egy drámai monológ vagy egy szimfónia közepén újrázást követelne. Régente viszont a legváratlanabb pillanatokban sor kerülhetett ismétlésekre, de akár a műtől idegen betétek előadására is. Miguel Hetétől, a híres tenoristától például nemegyszer azt igényelték rajongói, hogy különféle operák sikeráriái után spanyol népdalokat énekeljen. A szintén tenorista Jan Kiepura pedig csak akkor volt hajlandó fellépni, ha zongora is volt a zenekarban, mert közönsége gyakran követelt tőle a darabban nem szereplő áriákat Hogy Kiepura elővigyázatossága mennyire nem volt felesleges, azt Weber Oberonjának dublini előadása igazolta, amelyen az egyik főszereplőt arra kényszerítette a dübörgő nézőtér hogy énekelje el a darab közepén Az utolsó nyári rózsaszál című ír népdalt. A kívánságot teljesítette is, de előtte magának a tündérkirálynak kellett öt kis táncos tündér segítségével egy zongorát becipelnie. A Lo- | hengrin első londoni előadásén, 1875-ben | pedig az első felvonás kórusjelenetét ismétel- I tették meg olyan váratlanul, hogy a hattyú | vonta csónaknak utasával együtt a színfalak I mögé kellett távoznia, s csak jó fél óra múlva 1 tudott újra a színre siklani az immár türelmet- 1 lenkedő Grál-lovaggal. Ml KÖZE A LÓHERÉNEK 1 FORTUNÁHOZ? A szerencse jelképe a szerencsefű, azaz a | négylevelü lóhere. Őseink egyenesen termé- I szetfeletti erőt tulajdonítottak neki. A régi I latinok a szerencse istenasszonyaként tisz- I telt Fortuna elvarázsolt gyermekének hitték, I számos népnek cimervirága lett. Pedig mi- I lyen hétköznapi növény a négylevelű lóherei i Nincs is más rokonsága a szerencsével, mint I az, hogy maga is ritka. A másik szerencsenö- § vény a szerencsegomba, amely ősi keleti I jelkép. A köré szövődött babona azon alapul, I hogy a mágia tanai szerint a növények át- I plántálják tulajdonságaikat mindarra, amivel I érintkeznek, ezért aki gombát tart a pénzes- | ládikájában, annak gomba mód szaporodik a § pénze. Bohács Lea 19
