A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
végállomáson, érdemes itt körbepillantani. Jelenleg az úgynevezett kihúzó vágányokon fordul a szerelvény, s már önmagában ez a létesítmény is monumentális. Az állomás, melynek hossza több száz méter, hasonlít a többi jól bevált metróállomáshoz. Szép pasztellszínekben játszik e megálló oldalfala, a mennyezeti borítása és tetszetős az oszlopok, valamint a lejtakna burkolása is. Azt mondja Borivoj Kaóena mérnök, a Közlekedésberuházási Vállalat igazgatója, hogy egy-egy csomópontnak számító állomáson több mint száz helyiség van: egy egész föld alatti városka biztosítóberendezésekkel, transzformátorokkal, gépházakkal, a mozgólépcsők és az utascsarnok „galériás" megoldásainak üzleteivel. — Milyen érzés az új vonalon, az új motorkocsiban dolgozni? — Ezek a járművek már minden tekintetben korszerűbbek, a növekvő forgalom feltételeihez jobban alkalmazkodók, mint elődeik — mondja Josef Križan szerelvényvezető. — Nemcsak a próbajáratokon vizsgáztak kitünően, hanem a mindennapi igénybevételben is kiválóan beváltak. A szerelvényvezető, aki aligha lehet gyakorlott nyilatkozó, ilyen egyszerűen foglalja össze tapasztalatait. Az számára természetes, hogy működnek a szellőzőberendezések, az áramátalakító állomások, a zárlatvédelmi berendezések, a szükség- és vészvilágítás, a tűzjelzők, a vasútbiztosító, a gépi kapcsolású telefon- és diszpécserkészülékek, a rádiótelefonhálózat. Mert millió nélkülözhetetlen része van a földalatti gyorsvasútnak. És nem lehet zárlatos egyetlen áramkör, nem hiányozhat a legapróbb biztosíték sem, mindennek pontosan együtt kell működnie. A „B" jelzésű vonal ideiglenes végállomását a Béke munkabrigád építette. Összeszokott, talán egymás gondolatait is ismerő csapat. Mint mondják, az elektromos berendezések: a transzformátorok, az egyenirányítók s ezek vezérlőinek szerelése igényelte a legösszpontosítottabb figyelmet. A bázis a Sokolovská megállóban volt, lényegében onnan „játszották be" az egész távolságot. Visszapillantva az utóbbi hónapokra s évekre csupán annyit mondanak: izgalmas, fárasztó, de szép munka volt. Majd hozzáfűzik: az lesz a jövőben is! A földalatti gyorsvasutak építéséhez szükséges talajmintákat gyűjtő fúrósok élete sok tekintetben hasonlít a metróalagutakat fúró vájárokéhoz. Jan Müller építésvezetővel a délnyugati városrész felé készülő alagút egyik aknájában beszélgetek. — Mikor kerül a metróépítéshez? — 1970-ben. Azóta végigjártam jónéhány munkahelyet. Szakmunkásként kezdtem, azután müszakvezető technikus lettem, és 1979-ben szereztem meg a mérnöki oklevelet. Nem szeretném, ha fellengzősnek tűnnék amit mondok, de a metró a szerelmem. Pedig ha csak azokat a gondokat sorolnám el, melyeket magam éltem át... A leendő metróvonalakat építő szakmunkásoknak az alagutak földfolyásainál, vízbeömléseknél, talajszilárdításnál, hőségben és hidegben egyaránt helyt kell állniuk. Ilyenféle események mindhárom vonal építése közben bőven voltak. Előfordult például, hogy nyolcvan méterrel a pajzs célhoz érkezése előtt — amikor az óriás gép kibújt az agyaghatár alól —, elkezdett folyni a homok a már kész alagútba. Néhány másodperc alatt félszáznál is több köbméter föld omlott be, néhány órával később pedig, ráadásként, ennek a duplája! Egészen a felszínig húzódott az így keletkezett szakadás. Másutt homok és víz együtt ömlött a munkagödrökbe. Ott, ahol ma már mindebből semmi sem látszik, pedig ott is, itt is betonvisszatöltésre, injektálásra, ellenőrző mérésekre volt szükség ... tál nem színházi bemutatóra gondolok, hanem fővárosi, sőt országos viszonylatban is számottevő eseményre. A „B" jelzésű metróvonal megnyitásával tovább íródott föld alatti vasutaink története, s immár csaknem fél éve újabb szakaszon utazhat a közönség. Ezúttal Smíchovból Florencre, azaz a gyárnegyedből a városközi buszpályaudvarig rövidült alig néhány percre a száguldás — természetesen a föld alatt lehetett csak megtenni. És épp ez a metró legfőbb varázsa: a gyorsaság. A világstatisztikák szerint jelenleg a földkerekség metróvonalainak együttes hossza már meghaladja a 3 600 kilométert, és 3 497 az állomások száma. A föld alatti gyorsvasutak évente több mint 15 milliárd utast szállítanak. Most a föld öt kontinensének nagyvárosai közül negyvenben építenek metrót; a Szovjetunióban már nyolc város tömegközlekedésének nagy részét bonyolítják le földalatti gyorsvasúttal, és újabb kilenc városban épül ilyen. Prágában is folytatódik a metróprogram. A novemberben megnyílt új szakasz átadása az építkezések történetének újabb ünnepi pillanata; a munka azonban folyamatosan halad tovább. Mielőtt beszállunk az egyelőre ideiglenes smichovi Beszállhatunk. A jelenleg félszáz kilométernyi A, B és C jelzésű prágai metróvonalak harminckét megállójának bármelyikén. Az építkezés azonban — megállás nélkül, most is —■ folytatódik. Ebben az ötéves tervben további tizenkét kilométerrel, az ezredfordulóig pedig ennél jóval hosszabb szakasszal bővül a Moldva parti főváros metrója. MIKLÓSI PÉTER Fotó: archív KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. A szocialista prózairodalom kiváló képviselője. Német regényírónö. Diákkorától részt vett a munkásmozgalomban. A fasizmus elől Franciaországba, majd Mexikóba menekül. Itt írta a világ majdnem minden nyelvére lefordított, és megfilmesített regényét, amelyben azt példázza, hogy az emberi szolidaritás még a legsúlyosabb elnyomás idején is győzelmet arathat. 1947-ben visszatért Németországba, ahol folytatta regényírói munkásságát. Kérdés: Nevezze meg leghíresebb regényét. Jelentős cseh író, publicista, JULIUS FUČÍK a Rudé právo szerkesztője. (1903_19431 Nagy hatású irodalmi riportokat írt. 1942-ben Prágában a németek elfogták, megkínozták, de fogságában, nehéz körülmények között is megírta naplóját, melyet az egyik börtönőr csempészett ki. Eddig több mint hetven nyelven jelent meg. Befejező gondolata: „Emberek, szerettelek benneteket, legyetek éberek!" — szinte szállóigévé lett. Kérdés: Nevezze meg magyarul is megjelent müvének címét. Neves francia regényíró, esszéista. Polgári, majd katonai pilóta volt. Egy német repülőgéppel vívott légicsatában veszítette életét. Megjelent egy varázslatos szépségű mesekönyve is, melyben a főhős a természet és az ember igazságos harmóniájára törekszik. E müvével, nyelvének tiszta egyszerűségével nemcsak a francia — de a világirodalomban is számottevő helyet biztosított magának. Kérdés: Nevezzen meg művei közül egyet. A 7. számú fejtörő nyertesei: LACZKO JUDIT, Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) CSEH ATTILA, Gelle (Holice) A. SAINTEXUPÉRY (1900-1944) ANNA SEGHERS (1900— 1983) 13
