A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-07 / 10. szám

A CSEMADOK is. Mind a ketten ügyesen és érdekesen emelték ki saját járásuk leginkább figyelmet érdemlő kulturális tevékenységét, és soha nem úgy, hogy mi ezt vagy azt jobban csináljuk, hanem okulásul valamennyi részt­vevő számára. Élvezet volt hallgatni a „leckefelmondás­nak" ezt a formáját amelyből nagyszerűen kirajzolódott a dinamikus kulturális munka. Görföl Jenő figyelemre méltónak tartotta a Galántai Járási Bizottság irodalomnépszerű­­sítő munkáját, vagyis az író-olvasó találkozók és az irodalmi estek nagy számát, az eladott könyvek mennyiségét, a kortárs költészet és próza napjainak rendezvénysorozatát. Mézes Rudolf viszont a Bratislavai Járási Bizottság játékos nyelvi vetélkedőire hívta fel a figyel­met. Ezek csupán kiragadott példák, és ha átfo­gó képet akarnék festeni mindkét járási bi­zottság gazdag és színes tevékenységéről, akkor sokáig érnék a felsorolásom végére. Annyit mondanék erről, hogy egyik járás is, másik is szorosan kapcsolódik tevékenysé­gével a Csemadok Központi Bizottsága által meghatározott és a jóváhagyott munkaterv­hez az abban foglalt területekhez, akár nép­művelési, akár amatőr művészeti munkáról van szó. Mindkét titkár sokat foglalkozott a helyi szervezetek életével. Hangsúlyozták hogy „lent" dől el minden, elsősorban azáltal, hogy tudják-e még jelentősen növelni a szö­vetség majdnem nyolcvanhét ezres taglét­számát, valamint hogy képesek lesznek-e még színvonalasabbá tenni a helyi, járási és országos kulturális rendezvényeket. Ebből a szempontból nagy figyelmet szenteltek a helyi szervezeti munka értékelésének. Görföl Jenő elmondotta, hogy évről évre minden helyi szervezet munkájának az elbírálására sort kerítenek. Mézes Rudolf meg arról szá­molt be, hogy 1983-tól írásban is megküldik az értékelést a helyi szervezeteknek. Színesek, tartalmasak voltak a beszámo­lók, tehát az azokat követő vita sem lehetett szürke. Tizenhét felszólaló igazította monda­nivalóját az előadásokhoz, s valamennyien érintették a legalapvetőb kérdést, hogy ahol élni tud az anyanyelvű iskola, ott a kulturális munka sem pang. Egyik feltételezi a másikat. A kétnapos gyűgyi értekezlet hasznos és tanulságos volt. Két járási bizottság munká­jába nyújtott bepillantást. A galántaiak har­mincnégy, a bratislavai járáshoz tartozók nyolc helyi szervezetet képviseltek. Dávid és Góliát álltak egymás mellett taglétszám te­kintetében is, hiszen a galántai járásban 9 849, a bratislavaiban 2 000 a Csemadok­­tag. A rendezvények számával sincs ez más­képp, de nem is ez a lényeg. Nem erőt fitogtattak Gyűgyön, hanem tapasztalatot cseréltek, illetve osztottak meg. Azért, hogy mindkét járásban még jobban menjen a munka. Bizonyára hasznára válna más szomszé­dos járásoknak is, ha követnék a Galánta kezdeményezte gyűgyi példát, és a legjob­bak ott is összejönnének megtárgyalni a teendőt. Találjon visszhangra Dél-Szlovákia szerte a gyűgyi búcsúszó: jövőre ismét talál-, kozunk Gyűgyön! MÁCS JÓZSEF Görföl Jenő felvételei Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja A Csemadok Galántai Járási Bizottsága negyedik alkalommal rendezett értekezletet legaktívabb jb-tagjai, a helyi szervezetek el­nöki, vezetőségi tagjai és titkárai számára, s a három előzőnek olyan jó volt a hatása és a visszhangja, hogy önkéntelenül is sugallta a gondolatot: az újabb, negyedik értekezletet már a Bratislavai Járási Bizottsággal közösen rendezik meg Gyűgyön (Dudince) a Minerál Szálló tanácstermében. Százharmincöten vettek részt a közös megbeszélésen mindkét járásból, s meghív­ták az értekezletre Sidó Zoltánt is, a Csema­dok Központi Bizottságának elnökét, aki a szövetség munkájáról, kapcsolatairól és idő­szerű belpolitikai kérdésekről beszélt a jelen­levőknek. Én magam a Hétről és a csehszlo­vákiai magyar újságírásról szóltam. Jó elgondolás volt a két szomszédos járás kulturális dolgozóinak gyűgyi találkozója, hi­szen azokat hívták meg oda. akik mindkét járási bizottságban és mindkét járás helyi szervezeteiben a legtevékenyebbek. A jelen­levők kor szerinti megoszlása is jó volt. Sőt, ami reményre is feljogosít, hogy a százhar­mincöt meghívott vendég között szembetű­nően sok volt a fiatal, akik fokozatosan veszik át az idősebbektől a kultúra staféta­botját. Megvallom utólag, kíváncsian vártam, ho­gyan vizsgáznak szervezőképességből a két járás vezetői, s megleptek a rátermettségük­kel. Úgy folyt le minden, ahogy az a közösen elkészített forgatókönyvükbe belekerült. Sí­pos Béla, a Csemadok Galántai Járási Bizott­ságának elnöke megnyitotta és méltatta a találkozás jelentőségét, Méry Béla a Csema­dok Bratislavai Járási Bizottságának elnöke pedig összegezte a kétnapos értekezletből levonható tanulságokat. A tevékenységről maguk a titkárok szóltak, vagy inkább megjegyzést fűztek az 1985-ös munkaterv, az évzáró taggyűlések komplex értékeléséhez, de beszéltek az irodalomnép­szerűsítés és a nyelvművelés eredményeiről A képen balról jobbra: Méry Béla, Sidó Zoltán és Sipos Béla NÉGY TUDÓSÍTÁS Merész célkitűzések Sikeresen teljesítették a legutóbbi évzáró közgyűlésen elfogadott határozatokban és a munkatervben kitűzött feladatokat a Csema­dok sárói (Šarovce) helyi szervezetének tag­jai. Kajtár Éva elnöktől megtudtuk, hogy 1985 legsikeresebb rendezvényei egyikének az a színes esztrádmüsor bizonyult, melynek negyven szereplője volt. Női éneklöcsoport­­juk valamennyi helyi politikai és társadalmi esemény alkalmával fellépett, sőt nem hi­ányzott a tesmagi (Tešmak) körzeti folklórün­­nepségröl és szerepelhetett a május 1 -jei ünnepségek kultúrműsorában Zselízen (Že­liezovce) is. A téli és tavaszi időszakban a csoport tagjai állandóan gyakoroltak, hogy szervezetüket kellő szinten képviselhessék a fellépések során. Bekapcsolódtak a polgári ügyek testületének a munkájába is, műso­rukkal ünnepélyesebbé ás felejthetetlenebbé tettek egy-egy névadó, illetve házasságkőté­­si szertartást. A fentiekből is kitűnik, hogy a népművelők napján jogosan vették át a jnb által adományozott kitüntetést. A járási irodalmi és kulturális napok során nagysikerű helytörténeti előadást tartott a községről Sándor Károly történész, a Barsi Múzeum igazgatója. Az évzáró közgyűlés után nagy gonddal összeállított műsort mu­tattak be Jókai Mór születésének 160. évfor­dulója tiszteletére. Célkitűzéseik igen merészek, de megvaló­síthatók. Ismét esztrádműsorral kedvesked­nek a közönségnek, számos előadást tarta­nak, honismereti előadást szerveznek Rozs­nyó (Rožňava) környékére, felelevenítik a szüreti népszokásokat, könyvkiállítást szer­veznek, megemlékeznek valamennyi jelentős politikai évfordulóról és irodalmi összeállí­tást mutatnak be „A szovjet irodalom útja” címmel. Nem feledkeznek meg a tagtoborzásról sem. Jelenleg 200 tagot számlálnak, ami 18,2 százalékos szervezettséget jelent. Jö­vőre tizenöt új taggal bővítik soraikat és előfizetőket szereznek a HÉT cimü folyóiratra is. Pártunk közelgő XVII. kongresszusa és a CSKP megalakulása 65. évfordulója tisztele­tére 500 órát dolgoznak le társadalmi mun­kában. Ábel Gábor Hosszú szünet után Hosszú szünet után újból tapsolhatott a község lakossága a Csemadok rétéi helyi szervezete mellett működő színjátszó cso­portnak. Csaknem háromszázan jöttek el a bemuta­tóra, és nagy tapssal jutalmazták az elő­adást. illetve a színészeket, akik tudásuk legjavát nyújtották. Lovicsek Béla Ezüstlakodalom című három felvonásos színműve annak ellenére, hogy a hatvanas években íródott, és az akkori idő­szak problémáival foglalkozik, ma is nagyon időszerű. Társadalmunkban ma is vannak 6

Next

/
Thumbnails
Contents