A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-28 / 9. szám

nepi ékszerek 492 11 A mentelánc, vagy mentekötő valójában nem lánc szerepet tölt be a viseletben, ha­nem kapocs, illetve összefogó zsinór, vagy szíj funkciója van, ék­szerszerű kivitelben. A kapcsoknak ez a har­madik formája csak a férfiak viseletében for­dul elő, mégpedig el­sősorban a menté­ken, kabátokon. Leg­gyakoribb előfordulási helye Komárom (Ko­márno) és Érsekújvár (Nové Zámky) környé­ke. Ez a gazdag, össze­tett ézüstékszer a re­neszánsz óta elsősor­ban a nemesek visele­tére volt jellemző. Sem a szomszédos szlovákság, sem Euró­pa más nemzeteinek a népviseletében a ka­pocs nem érte el ezt a fokot. A díszes mente­kötő a magyar férfi öl­­tözetdiszek legrango­­sabbika. A parasztság gazdagabb rétegeinél is általános lehetett, de olcsóbb kivitelben, mint az úri viseletben. Hazánk területén különösen a csallóközi kisnemesek ünnepi öl­tözetén volt jellegzetes az ezüst mentelánc. A komáromi szekeres gazdákat nem lehetett elképzelni díszes men­teláncok nélkül, de ál­talában a mesterem­berek, hajóácsok, csiz­madiák öltözetének is tartozéka volt. A kora­beli fényképfelvételek a gyönyörűen meg­munkált menteláncok szebbnél szebb formá­it őrizték meg. Kecskés László Komáromi mes­terségek című munká­jában többek között arról értesülünk, hogy E menteláncot a komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeum gyűjteményéből fényképezte Prand! Sándor a városban működő ötvöscéh látta el a vá­ros lakóit és a környék­beli parasztságot. .. „nyakláncokkal, men­teláncokkal, és főleg gombok széles skálá­jával". A legszebb pél­dányokat a tizenkilen­cedik század első évti­zedeiben készítették, amikor „még sokat ad­tak a munkák kidolgo­zására, később azon­ban — valószínűleg a nagy kereslet hatására — egyre több gyenge minőségű tucatmunka jelentkezett". A tizen­kilencedik század má­sodik felében egyre több gyári termék jele­nik meg a piacokon. A komáromi ötvös­céhen kívül, az érsek­újváriak is készíthettek menteláncokat, így érthető, hogy a két vá­ros környékén fordul­nak elő a legszebb példányok. Gyakori volt, hogy a rögzítő gombokat, amelyek mindig az öltözet, a ruhadarab vállára varr­tak fel, két-három so­ros lánc kötötte össze. A középen elhelyezke­dett kapocs gyakran ábrázolta viselőjének foglalkozását is. így pl. a komáromi Salamon hajóács-család ezüst menteláncának köze­pén elhelyezett ka­pocsban egy gabona­­szállító hajó képe volt. A legérdekesebb menteláncok Komá­rom térségében for­dultak elő. Mivel a menteláncok öröklőd­tek, nagyon sok ma­radt meg belőlük ma­gángyűjteményben, a valamikori tulajdono­sok leszármazottainál. MÉRY MARGIT

Next

/
Thumbnails
Contents