A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
nepi ékszerek 492 11 A mentelánc, vagy mentekötő valójában nem lánc szerepet tölt be a viseletben, hanem kapocs, illetve összefogó zsinór, vagy szíj funkciója van, ékszerszerű kivitelben. A kapcsoknak ez a harmadik formája csak a férfiak viseletében fordul elő, mégpedig elsősorban a mentéken, kabátokon. Leggyakoribb előfordulási helye Komárom (Komárno) és Érsekújvár (Nové Zámky) környéke. Ez a gazdag, összetett ézüstékszer a reneszánsz óta elsősorban a nemesek viseletére volt jellemző. Sem a szomszédos szlovákság, sem Európa más nemzeteinek a népviseletében a kapocs nem érte el ezt a fokot. A díszes mentekötő a magyar férfi öltözetdiszek legrangosabbika. A parasztság gazdagabb rétegeinél is általános lehetett, de olcsóbb kivitelben, mint az úri viseletben. Hazánk területén különösen a csallóközi kisnemesek ünnepi öltözetén volt jellegzetes az ezüst mentelánc. A komáromi szekeres gazdákat nem lehetett elképzelni díszes menteláncok nélkül, de általában a mesteremberek, hajóácsok, csizmadiák öltözetének is tartozéka volt. A korabeli fényképfelvételek a gyönyörűen megmunkált menteláncok szebbnél szebb formáit őrizték meg. Kecskés László Komáromi mesterségek című munkájában többek között arról értesülünk, hogy E menteláncot a komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeum gyűjteményéből fényképezte Prand! Sándor a városban működő ötvöscéh látta el a város lakóit és a környékbeli parasztságot. .. „nyakláncokkal, menteláncokkal, és főleg gombok széles skálájával". A legszebb példányokat a tizenkilencedik század első évtizedeiben készítették, amikor „még sokat adtak a munkák kidolgozására, később azonban — valószínűleg a nagy kereslet hatására — egyre több gyenge minőségű tucatmunka jelentkezett". A tizenkilencedik század második felében egyre több gyári termék jelenik meg a piacokon. A komáromi ötvöscéhen kívül, az érsekújváriak is készíthettek menteláncokat, így érthető, hogy a két város környékén fordulnak elő a legszebb példányok. Gyakori volt, hogy a rögzítő gombokat, amelyek mindig az öltözet, a ruhadarab vállára varrtak fel, két-három soros lánc kötötte össze. A középen elhelyezkedett kapocs gyakran ábrázolta viselőjének foglalkozását is. így pl. a komáromi Salamon hajóács-család ezüst menteláncának közepén elhelyezett kapocsban egy gabonaszállító hajó képe volt. A legérdekesebb menteláncok Komárom térségében fordultak elő. Mivel a menteláncok öröklődtek, nagyon sok maradt meg belőlük magángyűjteményben, a valamikori tulajdonosok leszármazottainál. MÉRY MARGIT
