A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
VÁLTOZÓ GRÖNLAND Grönlandnak, a világ legnagyobb szigetének történetében 982 után 1979 után a második legfontosabb dátum. 982-ben fedezte fel Grönlandot az Izlandról menekülő. Vörös Erik vezette vikingcsoport. 1979-ben pedig a mindössze 50 000 lakosú, óriási sziget függetlenné vált. Történelmi dátumok ezek, már amennyiben egy óriási jogmezőnek történelme lehet. Nem csoda, hogy egy olyan országban, amelynek jégtakarója átlagosan 300 méter, helyenként három kilométer vastag, csak évezredenként fordulnak elő történelmi események. 1814-ben a kiéli szerződéssel, amely a dán és a norvég királyságot különválasztotta, Grönlandot Dániának ítélték. Dánia egészen 1953-ig gyarmatának tekintette a szigetet. Aztán az eszkimók nyomására a szigetből dán tartomány lett. Az egyre erősödő függetlenségi törekvések ellenére grönlandi részről sohasem éreztek haragot Dánia iránt. Lars Chemnitz, a sziget egyik pólitikai vezetője mindig hangsúlyozta, hogy nem teljes elszigetelődést kívánnak, hanem a jövő szempontjából az a' jobb megoldás, ha Grönland és Dánia között szoros kapcsolatok maradnak fenn. Őszintén szeretik a grönlandiak a dánokat, vagy egyszerűen gazdasági megfontolásokból indulnak ki? Dánia eddig sokat költött a nagy szigetre. Komoly segítség ez egy olyan területnek, amely nem rendelkezik jelentős gazdasági erőforrásokkal. Az egyszerű, de okos grönlandiak gyakorlatilag azt akarják, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. És úgy látszik, óhajuk valóra is válik. Továbbra is Dánia foglalkozik a sziget külpolitikájával. Vörös Erik „Zöld földjének" 50 000 lakosa a Dániával létesített új kapcsolat jóvoltából megvédheti régi életmódját, amelyet az utóbbi évek eseményei eléggé felforgattak. Az eszkimók javarészt kiköltöztek az „iglukból", a jégből vagy fókabőrből épített kunyhókból. Dániától 3 000 kilométerre európai típusú lakásokba költözött a 19 városka és a 109 falu lakója. Most megkezdődött a visszaáramlás. Sokan visszafelé akarnak lépni egyet-kettőt, hogy megmentsék az ősi eszkimó kultúrát, amelyet a dán uralom erősen kikezdett. Az észak-európai civilizáció behatolása jelentős károkat okozott a vadászaton és halászaton alapuló egyszerű és törékeny társadalomban. Teljesen persze nem lehet visszatérni a régi életmódhoz, de a társadalom bomlási folyamatait meg akarják fékezni. Ezért fontos a grönlandiak elhatározása, hogy saját kezükbe veszik az ország kormányzását. Az iskolákban visszatérnek a grönlandi nyelv használatához, amelyet a dán már-már kiszorított. Ez is arról tanúskodik, hogy meg akarják védeni a kis híján elveszett hagyományaikat. Grönland állhatatosan védelmezi halászati jogait is a Közös Piac halászflottáinak terjeszkedésével szemben. Nemcsak gazdasági okokból, hanem elsősorban azért, hogy megszilárdítsák a grönlandiak szoros kapcsolatát őseik életmódjával. Az eszkimó nép „a függetlenség népe" Vörös Erik óta csaknem ezer évig európai kormányzat alatt élt. Most végre maga akarja sorsát irányítani.* GYERMEKEKNEK Tavaly nyáron nagy megtiszteltetésben volt részem. Az egyik veröfényes júliusi napon délután energikusan becsöngetett hozzám valaki. Ajtót nyi tottam. A szomszédék négyéves kislá nyával, Riával találtam magam szem ben. — Csókolom! — köszönt illedelmesen, s egyben némi izgalommal a hangjában. Csakhamar tájékoztatott jövetele céljáról is. — Tibi bácsi! Téged szeretnénk megkérni, hogy te legyél a zsűri — mondta Ria kedvesen. Nagy barna szemei kerekre tágulva szegeződtek rám, vajon mit válaszolok. — Hogy mi legyek, Riácska? — kérdeztem meglepődve. — Zsűri... — mondta Ria kissé elbizonytalanodva, mintha attól tartana, hogy nem jól ejtette ki ezt a szót. Kiderült, hogy a szomszéd gyerekek táncdalfesztivált akarnak rendezni és nekem szánták az egyszemélyes zsűri szerepét. Ilyen kedves megtiszteltetést igazán nem illik visszautasítani. A szervezésben is segítettem. „Közösen" kitaláltuk, hogy a nagy zenei vetélkedőnek az „I. lépcsőházi táncdalfesztivál" elnevezést adjuk. Közönséget is toboroztak azokból a gyerekekből, akik nem kívántak énekelni. A szöszi Emőke javasolta, hogy a belépti díj egy-egy nyalóka legyen. Sajnos — összesen csak három „fizető" néző verődött össze, a többieket kénytelenek voltak „tiszteletjeggyel" beengedni. Javasoltam, hogy a belépti díj fejében szerzett három nyalókával a győztest jutalmazzuk meg, legyen ez a fesztivál nagydíja, a „Három Nyalóka Díj". Javaslatomat óriási lelkesedéssel, egyhangúlag elfogadták. A nagy zenei esemény lépcsőházunk mosókonyhájában játszódott le „fergeteges" sikerrel. A 4—5 éves résztvevők bámulatos teljesítménnyel leptek meg valamennyiünket. A győztes a kis Ria lett, aki a Dolly Roll együttes listavezető slágerével, az „Arrivederci a more" című fülbemászó dallal szerezte meg a „Három Nyalóka Díjat”. Persze, minden csoda három napig tart. Már rég elfeledtem egyszemélyes zsűri-tevékenységemet, amikor egy parázs veszekedés ismét az eszembe juttatta azt. Az azóta ötesztendős, igen csinos hollófekete copfokba fonott hajú Riát az oviból minden nap a szomszéd lépcsőházban lakó Peti kíséri haza — kézenfogva és szemmel látható rajongással. Most valamin összekaptak mert előszobaajtómon a következő, békés hangúnak nem éppen mondható beszélgetés mondatai szűrődtek át. — Nekem mondtad, hogy utálatos vagyok? — kérdezte sírás hangon Ria. — Igen, neked, mert az oviban velem nem is akarsz szóbaállni, csak a Pityuval barátkozol — mondta Peti. — Hülye! Nem is igaz! — fakadt ki Ria. — Te vagy hülye! Igenis! Hülye! — ismételgette Peti meglehetősen harcias hangulatban. — Úgy? Szóval én neked utálatos vagyok? Meg hülye vagyok? — kérdezte Ria nyugalmat erőltetve magára. — Igenis, az vagy! — De hát te megbolondultál! Te nem tudod, hogy kivel beszélsz!... — Miért? Ki vagy te? Ria hangjában most már megvetés, fölény és büszkeség egyaránt észlelhető volt: — Ne tegyél úgy, mintha nem tudnád! — Miért, ki vagy te? Kis, feszült csönd. — Igazán tudhatnád, hogy én — művésznő vagyok! Örülhetsz, ha szóbaállok veled. Igen, művésznő vagyok, táncdalénekesnő ...' Az első lépcsőházi táncdalfesztivál Három Nyalóka Díjas művésznője ... SÁGI TÓTH TIBOR k LÁSZLÓ ENDRE Tűzön víz, vízen tűz; az egérke kandúrt űz! Vízen tűz, tűzön víz; nagyot ugrik a kis csíz! Tűzön víz, vízen tűz; a napsugár gyöngyöt fűz! A hét katicabogár közül kettő egyforma. Melyik kettő? 21