A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
Figyel a világ Február 25-én kezdődött és mintegy tíz napig tart a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. E fontos, történelmet formáló tanácskozás értékeli, hogy az SZKP és a szovjet társadalom hogyan teljesítette az 1981-ben megtartott XXVI. pártkongresszus határozatait és az elmúlt öt évre előirányzott terveket; megvitatja és jóváhagyja a „Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986—1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra" című tervjavaslatot, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja új szerkesztésű programját. Egyben megvitatja napjaink számos időszerű — az egész emberiséget érintő — kérdéseit. Érthető és nagyon természetes, hogy az SZKP XXVII. kongresszusának eseményeit az emberek milliói világszerte kíváncsian, nagy odafigyeléssel követik. A Szovjetunió történelmének új szakaszához érkezett. A szovjet emberek mostanában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fogyasztásra. a szolgáltatásokra, a lakáskörülményekre, az egészségügyi ellátásra, a szociális biztosításra, a kultúra hozzáférhetőségére, az életkömyezet védelmére, a városok és falvak építésére, a szabadidő ésszerű kihasználására és még sok más. az életszínvonal alakulását döntően meghatározó tényezőre. És ezekre a kérdésekre nemcsak odafigyelnek, hanem keresik a módját annak, hogy miként lehetne a munkát egyre jobbá, a társadalmat egyre korszerűbbé, az életszínvonalat egyre magasabbá tenni. Az SZKP jelenleg azt a munkát és azt a művet akarja meggyorsítani, illetve tökéletesíteni, amelyet immár közel hetven éve a nagy októberi szocialista forradalmat követően a bolsevik párt kezdett meg. Az elkövetkező tizenöt évben meg akarja kétszerezni az ország termelő erejét és alapvetően meg akarja változtatni a munka jellegét és az emberek életmódját. Különös jelentőséget tulajdonít a szavak és a tettek egységének és azért küzd, hogy a tettek ne térjenek el a szavaktól. Sürgeti a párton belüli demokrácia és általában a szocialista demokrácia fejlesztését, a kollektivitás elveinek betartását, a bírálat és önbírálat érvényesítését, az informálás tökéletesítését. A tisztségviselőktől szerénységet követel és elvárja, hogy tagsága — és minden becsületes ember — kérlelhetetlenül küzdjön a hibák és a fogyatékosságok ellen. A béke megőrzése érdekében is új nézőpontot képvisel. A régi és hagyományos felfogást — a vitás nemzetközi kérdések fegyverekkel, katonai erővel történő megoldását — tarthatatlannak tekinti. Álláspontjának az a lényege, hogy „az atom évszázadában nem lehet élni — semmi esetre sem hosszan élni — a kőkorszak lélektanával, szokásaival és viselkedési szabályaival". Az SZKP XXVII. kongresszusa igen jelentős dokumentumokat vitat meg és igen jelentős — nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ fejlődésére is befolyást gyakorló — határozatokat fogad majd el. A kor — ahogy azt Mihail Gorbacsov főtitkár a minap adott egyik interjújában találóan megállapította — kettős kihívás elé állította a Szovjetuniót. Az egyik kihívás a szovjet társadalom modernizálását, a másik a béke megvédését írja elő. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa egyebek között megfogalmazza, hogy a szovjet emberek a kor kihívására miként adnak megfelelő választ. BALÁZS BÉLA Február 4-e és 9-e között tartották meg Havannában a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusát A kongresszus péntek éjszakába nyúló záróülésén megválasztották a párt új központi bizottságát. A Kubai KP első titkárává Fidel Castrót, a másodtitkárí tisztségbe ismét Raul Castrot választotta meg a testület. Felvételünkön: Fidel Castro kongresszusi zárszót mond. VISSZAPIIIANTÓ FEBRUÁR '86 Karlovy Varyban tárgyalt Bohuslav Chhoupek csehszlovák külügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere. A felek megallapí-SZERDA 5 tották, hogy a politikai párbeszéd folytatása hozzájárul a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez, az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének bevált politikája alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben megbeszélést folytatott Edward Kennedy CSÜTÖRTÖK 6 amerikai szenátorral, aki a szovjet parlamenti csoport meghívására kedden érkezett Moszkvába. Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. A találkozón áttekintették a cseh-PÉNTEK 7 szlovák-szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésének néhány kérdését, és tájékoztatták egymást a szovjet és a csehszlovák kommunisták kongreszszusi előkészületeiről. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke elutazott Ammanból, ahol két héten ke-SZOMBAT 8 resztül a PFSZ több magas rangú vezetőjének társaságában Huszszein jordániai királlyal és más kormányképviselőkkel tárgyalt. A Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusára való előkészületek a hét végén az NDK-ban további kerületi pártkonferenci-VASÁRNAP 9 ákkal folytatódtak. A berlini városi konferencián részt vett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke is. Svätopluk Potáč. a szövetségi kormány elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke Belgrádba utazott, ahol részt vett a HÉTFŐ 10 csehszlovák—jugoszláv gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság ülésszakán. A Pentagon képviselői bejelentették, hogy szerdára virradó éjszaka a líbiai partok közvetlen közelében megkezdik hadgyakorlatu-KEDD 11 kát a Coral Sea és a Saratoga repülőgép-anyahafók, valamint a fedélzetükön levő repülőgépek. HÉTVÉGI LEVÉL Mosogatás közben az a régi mese jutott az eszembe, amelyik a király legkisebb lányáról szól, akit elkergetett királyi atyja a háztól azért mert azt mondta, úgy szereti öt, mint a sót Nyugodtan elmondhatnánk ezt a mesét a só helyett vízzel helyettesítve, mert az talán még sokkal nélkülözhetetlenebb a sónál. Felesleges felsorolni, mi mindenre használjuk fel a vizet mindannyian tudjuk: mindenütt szükségünk van rá. Nem panaszkodhatunk, van belőle elég: hideg is. meleg is. Megszoktuk, hogy van, a civilizáció vívmányaihoz tartozik ez is és már olyan természetesnek vesszük, hogy pánikba esünk, ha egy órára vagy netán egy napra elzárják a fővezetéket valamilyen műszaki hiba miatt. Ilyenkor mérgelődünk, szitkozódunk, pedig csak arra kellene gondolnunk, hogy vannak még a világon olyan területek, sőt földrészek, ahol nagyon kevés a víz. az emberek nem mosakodhatnak, nincs vízcsap, fürdőszoba, öntözés. Valamelyik nap láttam a televízióban megrendítő képeket arról, hogy Afrika egyes területein az asszonyok hat órát is gyalogolnak vízért és ilyenkor olyan kevéshez jutnak csak, amit két kézben el tudnak vinni. A statisztika a vízellátásról könyörtelen adatokkal szolgál, ugyanis földünkön több mint hárommilliárd ember él vízhiánnyal küszködve. Sajnos, mi meghallgatjuk a szomorú tényeket, legyintünk és tovább nem is foglalkozunk a kérdéssel, mert nekünk van vizünk elég. hideg és meleg is. Megszoktuk, hogy folyó vízben mosogatunk, bő vízben kétszer, sőt háromszor is, naponta fürdőnk, gépkocsit mosunk nem megfelelő helyen és vizet szennyező mosószerekkel, ez mind-mind természetes dolog a számunkra, pedig a tisztavízellátás komoly probléma lehet A tudomány és technika vívmányainak hasznosításával törvényszerűen károsodik, szennyeződik a levegő, a víz, ezáltal csökken az egészséges vízforrás. Ebből az következik, hogy az eddig meglevő korlátlan mennyiséggel minden egyénnek takarékoskodnia kell. A vízzel való takarékoskodás mindenkinek a kötelessége és össztársadalmi érdek. Bírságolni kellene azokat, akik könnyelműen pocsékolják, elhanyagolják az elromlott vízcsapok megjavítását mert ezáltal nagyon sok víz folyik el feleslegesen, vész kárba. Szigorúan büntetni kellene a felelőtlen gépkocsi-tulajdonosokat akik nem megfelelő helyen mossák autójukat, és nem utolsósorban minden lakásban ellenőrizni kellene a víz fogyasztását vízórákkal, hogy minden család annyit fizetne a vízért, amennyit elfogyaszt, hasonlóan ahogy a gázért és villanyért fizetünk. A házkezelőségek dolgozóinak feladatához tartozhatna az is, hogy időközönként a körzetükhöz tartozó lakásokban megvizsgálnák a vízcsapokat és büntetéseket szabnának ki ott ahol a berendezések hibásak és elfolyik a drága víz E néhány gondolat leírásához nem azért fogtam hozzá, hogy általánosítsak és minden embert egyformán ítéljek, mert bizonyára vannak kivételek, csak azért tettem, mert mosogatás közben jutottak eszembe a vízgondok, tudniillik magam is elfeledkeztem arról, hogy elzárjam a vízcsapot a konyhámban, amikor a postás csengetett. fa -Oriieí*/-3
