A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-21 / 8. szám

Adzsanta barlangtemplomai a Waghora folyó völgyében nagy népi szertartásokban, körmenetek­ben jutnak kifejezésre. Néhány évtizede még nagy tisztességnek számított, ha va­lakit halálra gázolt a „szent szekér" az istenek szobraival. A szertartások az em­beri lény minden gondolatát és érzékszer­vét betöltötték — gondolatvilágát a vallás mitológiai történeteivel, érzékszerveit és érzelmeit a művészetek összes ágazatá­nak segítségével. Építészet, szobrászat együttesei, táncművészet, tökéletes testű templomi táncosnők előadásában ének­szó és hangszerek kíséretével, virágok és füstölőszerek illatai, gyertyák és fényjáté­kok, vízmedencék és csobogó szökőku­tak. A nép vallása nem aszkétikus — élettől duzzadó, teli fantáziával, színnel, illattal. Ez lehetett az oka annak is, hogy a buddhizmus absztrakt istenképe és tiszte­lete kiszorult Indiából, míg az időszámítá­sunk utáni évszázadokban az volt a döntő vallás, ma India 82 °/o-a a brahman vallást követi. Tanulmányutamon lehetőségem volt meglátogatni néhány indiai vallás művé­szetének legfontosabb építészeti reme­keit. Az első állomás — Adzsanta és Ellora híres barlangtemplomai. Ez India építésze­tének a kezdete. Valószínűleg a klíma és a hagyományok hatásának tulajdonítható. A múlt művészete INDIÁBAN Puri város főutcája — híres körmenetek színhelye Indiában a nép „mennyei boldogsága" a vallási életben gyökeredzett. Ez a prioritás megnyilatkozott az építészetben is — a bráhmanizmus területén még a királyi családok is csak faépületekben éltek (igaz, hogy ezek arany és ezüstlemezekkel voltak borítva, de így sem maradt semmi nyomuk). A vallási eksztázisok utolsó hullámai hogy nem építészeti, konstruktív módon képezték tereiket, hanem üregeket vájva a hegyekben. Ezeknek az üregeknek azon­ban olyan a térviszonyuk, hogy nem lehet barlangnak nevezni őket. Adzsanta még a buddhizmus központja volt. Falfestményeiről híres. Itt, a buddha szerzetesek meditációinak színhelyén, pompás forma és színzuhatagok borítják a falakat, födémeket. Ábrázolásuk tárgya — a korabeli királyi paloták világi életét ábrázolva — Buddha és élete. A barlangok világítását úgy oldották meg, hogy ma­gascsiszolású fémlemezeket helyeztek a bejárat elé. Ezeket a nap járása szerint úgy forgatták, hogy az bevilágítsa a belső teret. Adzsanta a mai napig megmagyarázha-Adzsanta — egy csaitja bejárata Ellora — dzsina templom bejárata tatlan okok miatt — a 7. évszázadban elnéptelenedett. Lakói átköltöztek Ellorá­­ba, kb. 60 kilométerrel nyugatra. Itt a barlangépítészetet még tökéletesebbé tették. Ellora legcsodálatosabb temploma Kaj­­lásnátha — monolitikus templom. Tömb­jét előbb kifaragták a hegyből, aztán ala­kították ki a belső terét. Ez a tömb 53 X 32,2 méter, magassága 29,3 m, a körülöt­te levő „udvar" 128X48 méter. Mindezt 20

Next

/
Thumbnails
Contents