A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
Mai hétköznap reggel. Február lévén inkább csak hajnal. Jómagam átutaztam az éjszakát, s egyelőre céltalanul rovom Prága macskaköves utcáit. Nincs ebben a mai napban semmi különös... Szinte hallom, ahogy a fővárosi lakások zömében ébresztőóra csörög. Ugrás a papucsba. Jólesik a nyújtózkodás. Hidegből-melegből keveredik a mosdóvíz. Illatos szappan, habzó fogkrém. Az asztalon reggeli gőzölög. „A kávét is fel kell tenni még!" Egy kattintás a rádión. Pattogó zene. Azután hírek, riportok. Pontos idő. „Ejha, sietni kell!" Időjárásjelentés... Akkor elő a másik sapkát-sálat, a melegebb pulóvert. Egy pillantás az órára. A másik a tükörbe. Ajtózár kattan. Indulás! Ki az iskolába, ki a gyárba, ki a hivatalba. Villamos, autóbusz, metró. Gyalogszer és saját kocsi. „Mit is kell ma elintézni?" Fizikából dolgozat... Kipróbáljuk az új szerszámot... Be kell fejezni a kimutatást... Délután helyett jó lenne most, munkába menet bevásárolni... Mondjuk a Kotvában. Ott már reggel hattól nyitva tart az élelmiszerbolt. 2. Prága belvárosában, a Köztársaság téren álló KOTVA az ország legnagyobb áruháza. A stockholmi Siab-cég közreműködésével mindössze 31 hónap alatt épült 1972 és 1974 között. Tíz — ebből három alagsori — szintjének összterülete 57 ezer négyzetméter, s ennek csaknem a fele vevöforgalmat lebonyolító eladási terület. Hasonlóképpen impozánsak az áruház egyéb „azonosítási" adatai is: föld alatti parkolójában 350 személygépkocsi fér el, a Kotva 60 önálló bolti részlegén naponta mintegy 100 ezer árucikket kínálnak, raktárkészleteik értéke kis híján negyedmilliárd korona, a napi átlagbevétel négy millió korona, de előfordult már, hogy ennek dupláját hagyták itt egyetlen nap alatt a vásárlók! Hasonlóképpen sokat sejtető adat, hogy évente mintegy 30 millió látogató fordul meg az egymástól eltérő színekkel megkülönböztethető emeleteken. Az első emelet áruval zsúfolt polcai és pultjai például a sárga, a második a zöld, a harmadik pedig a kék szín árnyalataiban játszanak ... 3. Ma már inkább csak kereskedelemtörténeti tény, hogy az első bevásárlóközpontot, a Hötorgscity-t 1941-ben kezdték építeni Stockholmban. Példájára sorra épültek az USA-ban és az európai nagyvárosokban a legkülönfélébb fogyasztási és ipari cikkeket árusító, nagy alapterületű központok, ahol egy időben 12—15 ezer, esetenként ennél is több vevő vásárolhat zavartalanul. A második világháború után a Szovjetunióban elsőként Moszkvában és Cseljabinszkban építették fel a szokatlan méretű, hatalmas alapterületű áruház-komplexumokat vendéglátó üzemmel, fodrászattal, takarékpénztári fiókkal, sőt postahivatallal és gyógyszertárral együtt. Számuk azóta több mint 160-ra nőtt; közöttük van például Volgográd nagy bevásárlóközpontja kereken 20 ezer négyzetméternyi eladótérrel. Természetes hát, hogy Prága városfejlesztési tervébe szintén be kellett illeszteni egy ilyen nagyszabású kereskedelmi egységet, hiszen a főváros vevőforgalma fokozatosan kinőtte meglévő áruházait. Részint a külföldről hazaérkező turisták emlegették gyakran az általuk felkeresett „shopping center”-eket, ahol nemcsak minden igényt kielégítő árubőséget találtak, hanem kényelmesen, szinte percek alatt kerültek sorra a pultoknál. Érthető, hogy Prágában is — a főváros terjeszkedésére, az óriásivá duzzadt autófor-1. 12 I Áruház — több tízezer négyzetméteren c rz n galomra való tekintettel — szükségessé vált egy új, a „mindent egy helyen” elvére alapozott bevásárlóközpont létesítése. A pontosan tizenöt évvel ezelőtt kezdődött tervezésben külön hangsúlyt kapott, hogy az időközben nagyon népszerűvé vált Kotva ne csupán a környék lakosságát lássa el a hagyományos belvárosi üzletek színvonalánál jobb s főképpen rugalmasabb árukínálattal, hanem a fővárosba érkező közönséget is. Annál is inkább, hiszen alig egy macskaugrásnyira innen van a központi buszpályaudvar, a metró külön megállója; s ennél még közelebb fekszik a Praha-stfed, azaz a belvárosi vasúti pályaudvar, illetve a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság jelentős forgalmú menetirodája.
