A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
A CSEMADOK Gyermek színjátszó együttesek (kor szerint az 1—8 osztályos tanulók tartoznak ide) Gyermek irodalmi színpadok (kór szerint ugyancsak az 1—8 osztályos tanulók) Bábjátszó együttesek (kor szerint két kategóriába soroljuk az együtteseket — i. kategória 1—4, II. kategória 5—8 osztály) Szólóbábosok (kor szerint 1 —8 osztályos tanulók) Vers- és prózamondás (kor szerint a 2—8 osztályos tanulók, ezen belül további három kategória van: I. kategória 2—4 oszt., II. kategória 5—6 oszt., III. kategória 7—8. oszt. tanulók) A versenyszabályzat (ez a Csemadok járási titkárságain megtalálható) részletesen tartalmazza a magyarázatot. Röviden azonban szükségesnek tartom a következőket megjegyezni: A gyermek színjátszás kategóriába AVAGY NÉHÁNY GONDOLAT A VERSENYSZABÁLYOKRÓL A Csemadok Központi Bizottságának művészeti osztálya kidolgozta az 1986—1990-es ötéves tervidőszakra az amatör együttesek versenyeinek szabályait. Most a felnőtt és gyermek színjátszás, valamint a vers-, és prózamondás új versenyszabályzatát ismertetném. Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy sok év után végre sikerült egy egységes szabályzatot kidolgozni, mely a Bratislavai Népművelési Intézet által kidolgozott előírásokra épül. Erre azért volt szükség, hogy a járási népművelési központoknak könynyitsünk munkájukon, ne kelljen a magyar nyelvű versenyek szervezésekor eltérni az össz-szlovákiai munkatervtől. Köztudott az is, hogy a magyar versenyek 1986-tól az országos versenyek részét képezik. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a magyar és a szlovák vers- és prózamondók egy helyen és egy napon fognak versenyezni. A legfontosabb szempont e szabályok öszszeállitásáná! az volt, hogy a mozgalom további fejlődését segítsük elő, s teret tudjunk adni együtteseinknek a szlovák nyelvű fesztiválokon való szereplésre is. Éppen ezért bizonyos érdemben változtattunk az együttesek műfaji kategorizálásán. Eltöröltünk bizonyos kategóriákat, s új műfajt nyitottunk. Mindez hosszas tárgyalások eredményeként jött létre. Bízunk benne, hogy az amatőr színjátszóink is elfogadják. A Duna Menti Tavasz versenyében a következő műfajokban folyik a verseny: Hogyan azokat az együtteseket soroljuk, amelyek kiadott színmüveket, színpadra alkalmazott mesefeldolgozásokat játszanak, az irodalmi színpadok kategóriába azokat, amelyek irodalmi összeállításokat versszinpadi műsorokat és ritmusjátékokat adnak elő. A fent említett műfajokban meghatározott játékidő nincs, a bábjátszóknál van. Az I. kategóriában a játékidő minimum 15 perc, a II.-ban minimum 20 perc. A szólóbábosok műsorideje 10 perc. A vers-és prózamondók versenyében a maximális terjedelem 5 perc lehet. A Jókai Napok versenyében a következő műfajokban folyik a verseny : Színjátszó együttesek és diákszínjátszók Irodalmi színpadok és kisszínpadi formák Bábjátszó együttesek kor szerint két kategóriát különböztetünk meg. ELŐADÓMŰVÉSZEK VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS A felsorolt kategóriákban kötött játéki-Válasz Hodossynak Félreértés ne essék! Nem vagyunk haragban Hodossy Gyulával. Nem vitázni, vitatkozni akarunk a Hét hasábjain, a Klubélet nem is volna a legmegfelelőbb fórum. Nem is személyeskedésről van szó. A cikk, (amelyet a Hét 1986/1 számában megjelentetett) lényege valóban ez, továbbmozditani a klubmozgalmat, dicsérni és példaként állítani a dicsérendőket, felvetni a problémákat, és keresni a megoldásokat. Ezért csak a cikk utolsó bekezdésére reagálnék. Azok számára, akik nem olvasták végig a szóbanforgó cikket, idézem:... „hanem az az igény, hogy a Hétben egyre több ilyen jellegű beszámolóról olvashassunk a Klubélet fejléce alatt a kétes igazságé, ezért félrevezető felmérési adatok helyett". Megjegyzem, ezek után sincs olyan érzésem, mintha ezek a sorok nekem szólnának, írásom akarnák kétségbevonni. A kérdőíveket, melyek alapján a szóbanforgó számokat összegezték, járási titkáraink juttatták el a klubvezetőkhöz, akiknek lelkiismeretességében nincs okunk kételkedni! Hisz többségükben ők azok, akik szabadidejüket nem sajnálva (sokszor az anyagiakat sem) lótnak-futnak, szerveznek, intézkednek. Tehát ezeknek a klubvezetőknek az aláírásával ellátott, kitöltött kérdőívek alapján állt össze a lista. Igen, a kiküldött jegyzékben „csak" 43 név és cím szerepel. Szerettünk volna ugyanis eleget tenni annak az ígéretünknek, mely a klubtanács részéről hangzott el a losonci klubtalálkozón, hogy a címlistát kiküldjük. Még annak árán is, hogy a lista készítése közben, de utána is érkeznek még megkésett kérdőívek. Na de nem a számok és azok magyarázása a lényeg, hanem a tények! Az ellenőrzésnek csak egyetlen egy módja van. Személyesen meglátogatni a szóbanforgó klubokat (vagy legalább vezetőit). Ezt a központi klubtanács tagjai nem tudják elvégezni, már csak azért sem, mert többségükben maguk is klubvezetők és egyéb funkciókat is ellátnak. Mindezt munkájuk mellett. Hogy mégis miért kockáztattam meg a számadatok közlését? Egyszerű a válasz. 1985. március 2—3-án Losoncra (Lučenec) hívtuk össze (épp a kérdőívek címei alapján) a klubvezetőket. Ezen a sikeres rendezvényen több, mint hatvanan (!) gyűltünk össze. Na de száz szónak is egy a vége. Nem a számokon akarunk lovagolni. A lényeg a tenniakarás, a jó munka. A tavalyihoz hasonló rendezvényt az idén is munkatervünkbe foglaltunk. Nem is tudunk minden jelentkezőt fogadni. Ez, gondolom, jó jel, mármint az, hogy a jelentkezőkből válogatni lehet. Ez inkább biztató, semmint a számokban való kételkedést kiváltó ok. Inkább a hogyan tovább foglalkoztasson bennünket! Az idei (1986-os) klubvezető-találkozót ismét Losoncra, a szinte otthoni, meghitt körülményeket biztosító városba terveztük, mégpedig március elsején és másodikén. Szeretnénk a klubokkal kapcsolatos legaktuálisabb kérdésekkel foglalkozni és lehetőséget nyújtani a klubvezetők tapasztalatcseréjének is. Szó lesz a klubokkal kapcsolatos rendeletekröl, a tervekről, az anyagiakról stb. Ugyanebben az időben rendezzük meg szintén Losoncon, az irodalomnépszerűsítők központi szemináriumát is. A vasárnapi műsort ezzel kötöttük össze. A kiadói tevékenységről, a könyvterjesztés problémáiról és sok egyébről lesz rajta szó. HABÁN OTTÓ, a Csemadok KB művelődési főosztályának vezetője Mi így csináljuk Klubunk 1983 őszén alakult s nem éppen a Csemadok, hanem a Nemzeti Front égisze alatt működik. Nem egész 300 lelket számláló községben dolgozunk, ahol az aktív emberek majdnem minden tömegszervezetnek a tagjai s így a klub a falué. Amikor alakultunk, kettős célt tűztünk magunk elé. Az egyik a kultúra fejlesztése olyan szempontok szerint, amelyek a televízióban vagy a különféle szórakozó helyeken nem érvényesülnek. A másik célunk a gyermekek, a fiatalok kötődését megerősíteni a szülőföldhöz, a faluhoz. 6
