A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

JOGI TAKÁCSOK MITÉVŐK LEGYÜNK? A gyerekek után járó táppénzre már nem vagyunk jogosultak. Ahhoz már túL öregnek tartanak. Viszont a nyug­dijat még nem utalják ki. Azt tartják rólunk ugyanis, hogy még túlságosan fiatalok vagyunk. A házimunkában nem segít nekünk senki. Tudnivaló, hogy az emancipáció kizárólag csakis a nők számára van fenntartva. A villa­mosban sem adja át a helyét nekünk senki. Hiszen mi nem vagyunk rokkan­tak. A boltban is ki kell hogy várjuk az egész hosszú sort. Persze, mi nem is lehetünk másállapotban. Nekünk bi­zony nincs jogunk semmiféle kedvez­ményre. Elvégre a munkánkért fizetést is kapunk! A diszkó sem nekünk való már. Sajnos, mi egy későbbi korosztályhoz tartozunk. De a parkban a pádon üldögélni még nem illendő a mi szá­munkra. Hiszen nem foglalhatjuk el a nyugdíjasok jogos helyét. A soronkívüli munkáknál, persze, rajtunk a sor, mert csakis tölünk vár­ják, hogy megbirkózzunk velük. Ne-Veszélyben Anglia Kent grófságának. Greenwich városa különös hírnévnek örvend. Há­romszáztíz évvel ezelőtt bizonyos John Flamsteed csillagvizsgálót léte­sített itt, amely száz éve — így is mondhatnánk — a világ közepe. 1884 októberében a Nemzetközi Fokmérési Szövetség huszonhat tagállama egy washingtoni nemzetközi kongresszu­son elfogadta az ún. Meridián-egyez­ményt, amely kimondja, hogy a föld­rajzi hosszúságok számozását attól a délkörtől számítják, amely a híres Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló ku­polájának középpontján halad keresz­tül. Azóta minden hivatalos térképen a greenwichi délkörtől kezdik a földrajzi hosszúságok beosztását. Erre a meri­diánra vonatkoznak a földmérők, ha­jósok, pilóták földrajzi meghatározá­sai és a naptárszámolás alapja is a greenwichi hosszúság. Öt évvel később, 1889-ben ugyan­csak Washingtonban tartottak nem­zetközi kongresszust, amelyen eldön­tötték, hogy a greenwichi délkör ideje legyen a világidő és ehhez viszonyít­sák teljes órákban az ún. zónaidőket. Addig ugyanis sokféleképpen osztot­ták fel a napot. Több országban két­szer tizenkét órás volt a napbeosztás, Itáliában például este hat órától szá­mították a nap kezdetét. Az említett kongresszus a földet 24 időzónára osztotta, elfogadta, hogy egy zónán belül azonos idő legyen érvényben, s az új napot éjféltől számítsák Green­­wichtől kiindulva. Azóta minden kisiskolás tudja, hogy mi az a greenwichi idő. Könnyen elő­künk erre, természetesen, mindig időt kell szakítanunk. De még csak a ház­tartás sem védhet meg bennünket. A mi személyigazolványunkban, elma­radhatatlan a munkaadó pecsétje. Minden nehezebb munka, otthon ugyanúgy, mint a vállalatnál kizárólag ránk hárul. Hiszen minket tartanak az erősebb nemnek. Az ifjú házasok részére kiutalt köl­csönhöz nincs jussunk, a fiatalok ta­karékprémiumához nem formálhatunk jogot, de a nyugdíjemelő takarékba még nem nőttünk bele. Az újságokban sem írnak rólunk, mert semmivel sem tűnünk ki. De a társadalmi munkára elsősorban min­ket invitálnak. Karácsonyra is mi vásároljuk a leg­több ajándékot, viszont a legkeveseb­bet kapjuk. Elrettentő példaképül is csupán mi szolgálunk. Minden társadalmi cso­port között mi iszunk és dohányzunk a legtöbbet. Nos hát mitévők legyünk? HOCMAN GÁBOR a pontos idő fordulhat azonban, hogy hamarosan új nevet kell majd megtanulnunk. John F’ilkington, a híres csillagvizs­gáló időmérő szolgálatának jelenlegi vezetője kijelentette, hogy lassan ki­öregedik az intézmény hat atomórája, amelyek 1954-ben felváltották a régi kipróbált kronométereket. Légüres csöveikben céziummolekulák mozog­nak, s ezek segítségével a másodperc milliomod részéig pontosan mutatják az időt. Ekkora pontosságra a köznapi embernek soha, a tudománynak is csak ritkán van szüksége. Ezek a pon­tos műszerek azonban elhasználód­tak. Modernizálásukhoz legalább száz­ezer fontra lenne szükség. Sajnos, a pénz nem áll rendelkezésre. Ha nem teremtik elő sürgősen, a Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló nem vállalhatja, hogy a nevével fémjelezze az eddig szinte már fogalomszámba menő idő­megállapításokat. Ez esetben Green­wich szerepét minden bizonnyal egy franciaországi obszervatórium veszi át. Őfelsége kormánya, amely olyan bőkezű a kísérleti atomrobbantások és a fegyverkezés pénzelésében és Reagan elnök csillagháború program­jának támogatásában, egyelőre a füle botját sem mozdítja, hogy megment­se a greenwichi időt. Pedig nincsenek kevesen, akik úgy vélik, hogy egyetlen brit kísérleti atombomba előállítási költségeivel évszázadokra megment­hetnék az atomórákat. Tchatcher asszony kormányának a jelek szerint a bomba egyelőre fonto­sabb. PALÁGYI LAJOS A parkolóból kijövet izgalmamban nem vet­tem észre egy álló gépjárművet és beléhajtot­­tam. A keletkezett kár kb. 5 ezer korona. A '• biztosító azonban a törvényes biztosításomból állítólag nem téríti meg az egész összeget A gépkocsi vezetője ezért a szó szoros értelmé­ben üldöz engem és követeli, hogy fizessem meg a különbözeiét ami körülbelül I 000 koronát tesz ki, továbbá, hogy 600 koronát is fizessek neki azért mert a gépkocsit a javítás ideje alatt nem tudja használni. Ehhez azt kell tudni, hogy a munkaadójával olyan szerződése van, miszerint a vállalat munkába menet és jövet megfizeti az útiköltséget ha saját gépko­csival tette meg az utat. Most ettől is elesett. Amikor elutasítottam mindkét kérelmét bíró­sággal fenyegetőzött. Mivel e téren nincsenek tapasztalataim, kérem adjon tanácsot: indo­­kolt-e a gépkocsivezető igénye, s valóban indithat-e bírósági eljárást ellenem ? K. MARGIT Komárom (Komárno) Az ön által leírt eset a gépjárművezetéssel okozott kár megtérítésének tipikus esete. A kártokozó és a károsult viszonyát a Polgári Törvénykönyv 427-es paragrafusa vázolja fel. Jogrendünkben az ilyen esetekre a gép­járművezetés által okozott kárért járó fele­lősség törvényes biztosítása mint a kártéríté­si felelősség biztosításának egyedi esete vo­natkozik. Általában a felelősségi biztosítás a biztosítottat azokban az esetekben védi, amikor másnak okozott kárt, amelyért felel, s amelyet köteles megtériteni. Ugyanakkor az ilyen biztosítás a károsult jogos kártérítési érdekét is védi, mert azt a kötelességet a biztosító vállalja magára. A jelenlegi jogrend értelmében a biztosítás két formáját ismer­jük: a szerződéses és törvényes biztosítást. Tekintettel arra, hogy a kárt ön okozta, a kártérítést az ön törvényes biztosításából fizeti a biztosító. Ami a kártérítés módját illeti, a károkozó köteles a tárgyat, ez esetben a gépkocsit a baleset előtti állapotba helyezni. A kárt úgy számítják ki, hogy a gépkocsi javításáért kifaktúrázott összegből levonják a károsult jogtalan anyagi előnyét, ami a gép­kocsi baleset előtti és javítás utáni árkülönb­ségének felel meg. Csak az így megállapított összegeket köteles ön megfizetni, s csak ezt az összeget fizeti vissza a biztosító. A biztosító nem tériti meg a kárt, ha a biztosított a házastársának, rokonának, vagy a vele egy háztartásban élő személyeknek okozott kárt. A biztosító akkor nem fizet, ha a biztosított a jogi előírásokban megszabott összegnél többet fizetett. Amint látja, a károsultnak nem lehetnek semmilyen igényei önnel szemben és az ön által közölt összeg kifizetésével tulajdonkép­pen jogtalan vagyonszerzésre törekszik. Igaz, igényeit bíróságon is megpróbálhatja érvé­nyesíteni, de megnyugtathatom, hogy ez nem fog sikerülni. Felhívom a figyelmét arra, hogy a kár keletkezése után 15 napon belül írásban kell közölni a biztosítóval a balesetet és részlete­sen le kell írni, hogyan történt az eset. Ezenkívül meghatározott időn belül be kell nyújtani a szükséges iratokat. Ha ezt a köte­lességét nem teljesíti, akkor a biztosító a károsultnak kifizetett összeg 50 százalékát is levonhatja a biztosítottól. Társtulajdonosa vagyok egy családi háznak, amelyet nyugdíjas apámmal építettem. A va­gyoni elosztás 50—50 százalék. Az építkezés­hez 250 000 korona kölcsönt vettünk fel. Ezenkívül 25 000 korona kamatmentes köl­csönt is kaptunk a nemzeti bizottságtól. Jelen­leg mindkettőnk ellen bírósági eljárás folyik a szocialista tulajdon megkárosítása miatt, állí­tólag azért, mert kértük a 25 OOO korona visszafizetésének eltörlését annak ellenére, hogy apám nem lakik a házban. Megjegyzem, hogy eddig még nem kértük a kölcsön vissza­fizetésének törlését Kérem, írja meg: valóban bűntettet követtünk-e el, s milyen kimenetele lehet az eljárásának ? KAROL P. Čuňovo Biztosíthatom önt: ha be tudja bizonyítani, hogy nem kérte a 25 000 korona kamat­mentes kölcsön visszafizetésének eltörlését, akkor semmiképpen sem követett el bűntet­tet. Ebben az esetben a bírósági eljárást önök ellen le kell állítani, illetve a bíróságnak önöket fel kell mentenie. Tegyük fel, hogy ön kérte a kölcsön vissza­fizetésének törlését és apja nem lakik a házban. Most ezzel az esettel foglalkozom kissé részletesebben. Ebben az esetben a 137/1968-as törvény 12. paragrafusának 5. bekezdéséből kell kiindulni, amely ki­mondja; a nemzeti bizottság eltörölheti a kölcsön visszafizetését a lakhatási engedély kiadását követő öt éven belül, ha: a) ha az építkezés engedélyezett volt; b) az építő bizonyos idő előtt (5 év) nem adja el a házat és nem is íratja másra; c) olyan személyről van szó, akinek eseté­ben a nemzeti bizottság érdeke, hogy az említett idő után is az üzemnél maradjon. Ha az említett feltételeket teljesíti, akkor nyugodtan kérheti a kölcsön visszafizetésé­nek eltörlését tekintet nélkül arra, hogy az ön apja a házban lakik-e vagy nem. A törvény itt a Polgári Törvénykönyv 130-as paragrafusából indul ki, amely ki­mondja : A tulajdonosnak joga van arra, hogy a tulajdonában lévő tárgyat saját maga, csa­ládja és a vele egy háztartásban élő szemé­lyek használják, gyarapítsák vagy csökkent­sék. Ahhoz is joga van, hogy másra írassa a vagyonát. Ha nincs ellentétben a társadalmi érdekekkel, akkor a tulajdonos másra is hagyhatja vagy másképp is eljárhat vele. A családi ház is a személyi tulajdont képezi. A tulajdonosnak joga van a használatára, de ez nem kötelesség. Az ön esetében nem lehet szó a szocialis­ta tulajdon megkárosításáról, így az eljárást meg kell szüntetni. Ha valóban nem kérte a kölcsön visszafizetésének eltörlését, akkor abban az esetben is le kell állítani a büntető eljárást, ha az említett 3 feltétel közül csak egyet teljesít. Tanácsolom: jól fontolja meg van-e jogigénye a kölcsön visszafizetésének eltöriésére, s ha igen, akkor halaszthatatlanul kérje. Dr. FEJŐ 19

Next

/
Thumbnails
Contents