A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

TUDOMANY-TECHNIKA

A Halley-üstökös a babiloni csillagászatban

A British Museum babiloni ékírásos leletanyagában számos csillagászati vonatkozású található. A mintegy 1200 darab fele olyan, hogy keletkezésének korát tűrhető pontossággal meg lehet határozni a rajtuk közölt történelmi hivatkozásból, vagy a rajtuk levő hold- és bolygómegfigyelési adatokon alapuló csillagászati számításokból. R. Stephenson, Kevin Vall és H. Hunger arról számolnak be, hogy az üstökösre vonatkozó kb. 10 babiloni tábla közül három olyan leírást tartalmaz, melyek a Halley-üstököst említik. Kettő az i. e. 164. évi, egy az i. e. 87. évi átvonulásról szól. A kettő közül a korábbi átvonulást kiváltképp jól írja le két különálló tábla is úgy, hogy (véletlenül) a részletek kapcsolódnak. Ezek a babiloni leletek a Halley-üstökös eme visszatéréseinek egyetlen ismert megfigyelései a világon. Ugyanakkor az üstökös legkorábbi teljesen megbízható megfigyelésének is tekinthetők. Az i. e. 87-re vonatkozó feljegyzés elég rövid de a megfigyelés részletei között aránylag pontos dátum és az üstököscsóva első ismert becslése is szerepel.

Az üstökösre vonatkozó szövegek így szólnak:

(i. e. 1 64) a) „Az üstökös, ami korábban az Anu pályáján keletre jelent meg a Fiastyúk és a Bika területén, nyugatra ... és tovább haladt az Ea pályáján"

b).. . Ea (pályáján) a Nyilas területén egy rőfnyire a Jupiterrel szemben és három rőfnyire fel, észak felé ..."

(i. e. 87) „(a holdhónap) 13. napján a Hold felkelte a Nap lemente közti távolság mérése 8 fokot adott, az éjszaka első részében egy üstökös ... amely a IV. hónapban nap nap után egy rőf ... észak és nyugat között csóvája 4 röf ..

Egyik szövegkörnyezet sem tartalmaz konkrét hivatkozást a dátumra, viszont mindegyik tartalmaz annyi hold- és bolygófigyelési adatot, amelyből számítással a dátum egyértelműen meghatározható. Az első megfigyeléspárról így kimutatható, hogy a Szeleukida Naptár 148. évének Vili. holdhónapja, vagyis i. e. 164. okt. 21. — nov. 19. az időpontja. A harmadik tábla a Szeleukida Naptár 225. évének V. hónapjából való, i. e. 87. aug. 12 — szept. 9. és az üstökös előző havi (júl. 14. — aug. 11.) szabályos mozgását említi.

Az i. e. 164. évi részletek elegendőek annak bizonyítására, hogy valóban a Halley-üstökösről van szó. Csupán a perihélium-idöpont kis változtatásával elérhető ugyanis, hogy a számítás reprodukálja a megfigyelt mozgást, beleértve a Jupiter megközelítését is (1 röf szögmértékre átszámítva kb. 2,5°). így a kiszámított perihéliumátmeneti időpont az i. e. 164. nov. 16. körüli egyhetes intervallum.

Ami az i. e. 87. évi kevésbé pontos megfigyelést illeti, amit aug. 24-ének, az üstökös utolsó láthatási időpontjának értelmeznek, ezt a perihélium-időpontot a számítások i. e. 87. aug. 5. körüli 10 napra adják.

A szerzők — elemzéseik alapján — ezeket az adatokat a Halley-üstökös hosszú távú tanulmányozása szempontjából is megbízhatónak tartják.

Lézeres akupunktúra

Nem tüszúrásokkal, hanem lézerimpulzusokkal ingerli az emberi test akupunktúrás pontjait a Bolgár Tudományos Akadémia elektronikai intézetében kifejlesztett berendezés. Az LT-sorozat modelljeit több éves kutató-Méregfaló gombák

A michigani állami egyetem laboratóriumában a Phanerochaete chrysosporium gombákkal végzett kísérletek eredményei a legmerészebb várakozást is felülmúlják. Kiderült, hogy ezek a parányi gombák, a kucsmagombák és a szarvasgombák távoli rokonai, szétbontják és vegyileg ártalmatlan töredékké alakítják át az eddig csaknem elbonthatatlannak tartott környezeti mérgeket, például a Seveso-méreg dioxint, de a környezetet nem kevésbé károsító (jobbára transzformátor-folyadékként vagy műanyaglágyítóként használt) PCB-t, vagy a lindán és a DDT rovarmérget.

Az erdészek és a botanikusok jól ismerik a laboratóriumban méregfalóként felfedezett gombát. A csupán telepekként látható (egyenként körülbelül század milliméter nagyságú) gomba a fehérkorhadás okozója.

Holt fával táplálkozik, ellenállhatatlanul elbontja az erdőben a talajra hullott ágakat, fatörzseket. Az erdők segítőinek diétája a legszokatlanabb a természetben: kosztjának előteremtéséhez a parányi gombának szét kell törnie a fa ligninjét, ezt a makacs óriásmolekulát — ez a teljesítmény az evolúció évmilliói alatt csak kevés mikroorganizmusnak sikerült.

Csak két évvel ezelőtt fejtették meg a „fafalók" trükkjét. Vegyi ollóként a lignináz nevű fehérjét választja ki a fehérjekorhadást okozó gomba. Ezzel, mint egy éles késsel szétválasztja az óriásmolekula központi vegyi kötőelemeit. A következmény: a lignin könnyen elbontható alkatrészekre esik szét.

Ez a vágó-trükk sarkallta arra a kutatókat, hogy az erdők segítőjét méregfalóként is kipróbálják. Sok „nyakas környezeti méreg szénváza ugyanis a lignin természetes alkotóelemeire hasonlít, de a lignin az igazi kemény dió, hozzá képest a környezeti mérmunkával dolgozták ki. A legújabb változattal, az LT-004 típusjelzésű modellel, amely iránt Európa és Amerika sok országában nagy az érdeklődés, pontosan kijelölhetik az akupunktúráspontokat, megmérhetik az aktivitásukat és elvégezhetik a kezelést.

gek csak csekély ellenállást tanúsítanak a vegyi támadásokkal szemben.

Az amerikai kutatók megfigyelései szerint a Chrysosporium támadására úgy roppannak szét a környezeti mérgek molekulavázai, mint a mogyoró a mókus fogai között: a DDT-t, a lindánt, a dioxint, a benzpirént, kétfajta PCB-t ártalmatlan szén-dioxiddá alakítják át a gombakultúrák. A táplálkozási láncon az emberi zsírszövetekbe és az anyatejbe is bejutó DDT-t másfél hónapon belül 90 százalékban elbontják a kicsiny gombák.

Szinte természetesek a tervek, hogy a gombák vegyi kését a környezetvédelemben is hasznosítsák. A szennyezett talajokat például faforgáccsal felitatott gombakultúrával olthatnák be, hogy elbontsák a talajban levő vegyi mérgeket. Alkalmas kötőanyaggal felszívhatnák a vizekben levő mérgeket is, hogy azután a méregfaló gombák leszámolhassanak velük. A nagyon szennyezett vízfolyások egyes szakaszait kikotorhatnák, és a felhalmozott depóniákat gombatenyészettel olthatnák be.

Kitűnő hasznát vehetné a papíripar is a parányi gombáknak. A papírgyártásban ugyanis fehérítőkre van szükség, olyan vegyianyagokra, amelyek feltörik a lignint — a kartonpapírnak barna színt adó fa-alkatrészt. A Chrysosporium környezetbarát módon számolhatna le a papír sárgaságával: körülbelül hat gyártási szakaszt lehetne a papírgyártásban megtakarítani a kicsiny gombák segítségével. Megszűnne a lágyítók okozta környezetszennyezés, csökkennének a gyártási költségek.

Eddig ugyan még csak a laboratóriumban bizonyosodott be a kicsiny gombák méregfaló képessége, de a kutatók optimisták. Fényes reményeket lehet fűzni a gombák kutatásához.

Az aggódás hangja

Az Egyesült Államokban megalakult a Union of Concerned Scientists, az Aggódó Tudósok Szövetsége, melynek elsődleges célja az 5 éves, 26 milliárd dollárt felemésztő SDI-program elleni küzdelem. A szervezet célkitűzését mintegy 1000 természettudós, elsősorban fizikus írta alá, köztük 700 akadémiai tag, 54 Nobel-díjas, P. W. Andersontól R. W. Wilsonig. Májusban és júniusban több rádiótársaság adott naponta propagandaműsort az aláírók közreműködésével. A New York Timesban teljes oldalas közlemény jelent meg a következő bevezető szavakkal:

„Mikor Reagan elnök 1983-ban először beszélt a „Csillagok háborújáról", a tudományos körök úgy látták, ez csak valamilyen politikai manőver. Ez vagy atyán tanácsadók elképzelése lehet, akik a tudományos és katonai vonatkozásokban járatlanok, vagy nem törődnek a gazdasági realitásokkal. (...) Most azonban tudjuk, hogy az elnök és a Pentagon komolyan sőt halálosan komolyan veszi a tervet."

A tudósok szövetsége négy érvet sorol fel az SDI ellen. 1. A „Csillagok háborúja" technológiailag naiv elképzelésen alapul. Nincs semmiféle tudományos elképzelés arra, hogyan működjön. Csak a csodák legvadabb egyezése tenné lehetővé, hogy az összes tényezők: részecskesugarak, geoszinkron űrtükrök rendszere, lézer harci állások, kinetikus fegyverek stb együttműködjenek áthatolhatatlan védelmi övét alkotva egy robbanófejek tömegéből álló koncentrált támadás ellen

2. A „Csillagok háborúja" katonailag meggondolatlan és ostoba. Már a terv maga is automatikusan fokozza a fegyverkezési versenyt és a nukleáris háború felé űz.

3. A terv gazdaságilag katasztrofális.

4. Morálisan visszataszító és ellentmondásra vezet. Az érvényben levő nemzetközi szerződések megszegésének szándékát jelenti. Az Amerikai Egyesült Államok elfogadott olyan szerződést, mely megtiltja fegyverek telepítését az űrben. Most pedig szennyezni fogjuk az űrt olyan fegyverekkel, amelyek háborúba sodornak bennünket.

A szövetség által rendezett sajtókonferencián kemény vita folyt, elhangzottak ellenvélemények is, a résztvevők „tűz alá vették" az előadókat. Utólag kiderült, hogy egyes zavart keltő felszólalók nem is a sajtó képviselői voltak. (De akkor kik lehettek?) Az Amerikai Fizikusok Társulata a közönség informálására egy terjedelmes tanulmánykötet kiadását készíti elő, melyet fizikusok, a legjobb szakemberek írnak és nem politikai szempontok vezetik a szerzőket. A könyv megjelenése tavaszra várható.

A föld legmélyebb barlangja ?

Szovjet kutatók csoportja 45 napot töltött a föld alatt, hogy megmérje a Sznyezsnája-barlang mélységét a kaukázusi Abháziéban. 1370 méteres mélységbe szálltak alá, amikor sziklaomladék zárta el az útjukat. A szikla mögött fekete üreg tátongott. Jelenlegi ismereteink szerint az Alpokban levő Jean Barnard barlang a legmélyebb a világon, de nem kizárt, hogy a Sznyezsnája 'mélyebb.

16