A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
•• // FÜRDŐVÁROS Hazánk egyik legismertebb gyógyfürdője: Piešťany (Pőstyén) Szlovákia fővárosától nyolcvanöt kilométerre, a Vág romantikus völgyében fekszik. Híre-neve mind ismertebb itthon is, külföldön is. Gyógyító erejű vizét, iszapfürdőjét százezrek dicsérik. Hosszú lenne fölsorolni, hogy milyen sokféle betegségre — a reuma mely válfajaira, milyen izületi fájdalmakra, anyagcserezavarokra, esetenként a légcső idült hurutjaira gyógyító ir a pőstyéni tartózkodás. Csoda hát, ha évente mintegy százezer ember keresi fel ezt a patinás múltú Vág menti gyógyfürdőt ? — Pőstyénnek sokat köszönhetek — mondja. — A kezemet itt hozták rendbe. Mutatja sérült karját, amely hála a gyógyító iszapnak és víznek, a tornának, nomeg az orvosi kezelésnek már valóban jól mozog. Hasonló jókat mond a gyógyulásról Dávid Ferenc, a gbelyi Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat dolgozója, akinek kínzó gerincfájdalmain segített a háromhetes szanatóriumi kezelés. — Sokat vagyok a szabadban, esőben, fagyban. Innen a panasz, de a fürdő után néhány hónapig könnyebb Nem véletlen, hogy e felirat latin nyelvű. Nem véletlen, hiszen római időkből származó régészeti leleteink vannak arról, hogy itt már akkoriban is hasznosították a föld mélyéből előbuggyanó meleg forrásokat. Egy másik, ugyancsak hiteles történelmi kútfő szerint 1563-ban a törökök szintén eljutottak a városig, ahol megfürödtek a melegvizű források vizében — azután pedig alaposan megjegyezték azok földrajzi fekvését, mert több mint harminc esztendő elmúltával, 1599-ben újra visszatértek a város alá. „Magyarország csodálatos vizeiről A fürdővendégek közül is sokan látogatják a múzeumot — A gyógykezelés itt télen-nyáron élményt jelent, ráadásul pihen is az ember. Oláh György galántai származású, de immáron két évtizede Ostraván élő vájár vélekedik így, aki harmadszor tartózkodik a minden kényelemmel és a gyógyítás korszerű eszközeivel felszerelt gyógyszanatóriumok egyikében. Oláh Györgynek 1978-ban súlyos balesete volt. Omlás alá került a bányában, kar- és bordatörést, valamint vesevérzést kapott. Akkori, válságos állapota most már neki is pusztán rossz emléknek tűnik. A „Thermia Palace" — meséli derűsen, majd szakszerűen hozzáfűzi: — A beteg Ízületét, a csontot átjárja a víz és a kénes iszap melege, közben pedig lassanként enyhül a görcsök kínzó szorítása. Aki nem először jár itt, az tudja, hogy például a fizikoterápián a zümmögő, gyógyító gépek között szinte családias a hangulat. Pedig van, aki kétrét görnyedve, fájdalmaktól elgyötörtén érkezik kezelésre. Surge et ambula! Kelj fel és járj! — hirdetik a bronzbetűk a Vág parti fedett hídsétány homlokzatán. címmel már az 1500-as évek derekán Wernher György írt egy latin nyelvű, Bázelbe megjelent, később magyarul is kiadott könyvet. Ő „... a Vág partján fekvő, Galgóc és Trencsén között található fürdő"-ként emlegeti a mai Piešfanyt, amelyről a 18. század közepe táján jelent meg az első tudományos módszerrel írt értekezés. Szerzője Torkos János, a több mint kétszáz évvel ezelőtti történelmi Pozsony főorvosa s egyben fő fizikusa volt, aki megerősítette a reumás fájdalmak enyhítésével kapcsolatos népi megfigyeléseket. Torkos tudományos szemszögből is leszögezte. Keli fel és tag! — sugallja a mai ói törő férfi 12
