A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-19 / 29. szám

Csak egy percre^ ÁRPÁDI DEZSŐ mes­terségének címere a fözökanál, kedvenc időtöltése pedig a fo­tózás. így jellemez­hetnek legtalálóbban a RaJ Vendéglátó­ipari Vállalat fiatal mesterszakácsának munkáját és hobbiját. — Hol tanultál meg főzni? — Az alapokat természetesen otthon sze­reztem. Szívesen segédkeztem az édesa­nyámnak. a nyári vakáció heteiben pedig a nagyanyám mellett kuktáskodtam. Az alap­iskola elvégeztével hivatalosan is kitanultam ezt a szakmát, majd vendéglátóipari szakosí­tó tagozaton is érettségiztem. A szakvizsga és az érettségi letétele, nomeg a tényleges katonai szolgálat letöltése után külföldön is voltam konyhaséf csehszlovákiai gasztronó­miai napok keretében. — A konyhafönök miben különbözik a többi szakácstól? — Gyakorlatilag mindazt tudnia kell, amit a jó falatokat előállító szkakácsoknak. Sőt va­lamivel többet is, hiszen ő felel a konyháért. Ismernie kell az ételeket, értenie kell az izek megválasztásához, a főzés technológiájához, de legfőképpen szeretnie kell a mesterségét. — Hogy ki mennyire szereti köziiletek a mes­terségét, az lemérhető a gyakorlatban is? GYÁSZ N. város sem nagy, sem kicsi nem volt, és nem új, de régi sem. Közönséges, átlagos város, amelynek — sajnos, de való — nem zavartalan a vízellátása, s a helyi lapban megjelenő, vizenyős karcolatok ezért alig­ha nyújtanak kárpótlást. A legutóbbi hat nap alatt az a város halott volt és talán még sokáig senki sem emlékezett volna rá. ha központi pénzügyi szervek nem léteznének a világon. Ezek jöttek rá elsőnek arra, hogyha hat napon keresztül semmilyen bevétel sem érkezik egy városból, akkor ezzel a várossal vala­mi rendkívüli dolog történhetett. Legott elhatározták, hogy tapasztalt szakértőket küldenek N. városba, s füg­getlenül attól, hogy N. él-e vagy meghalt — behajtják tőle azt, ami jár. Amikor a tapasztalt szakértők kiszáll­tak N. város pályaudvarán a vonatból, kihalt utcákat láttak, a nagy ritkán elébük kerülő férfiakból pedig egyetlen értelmes szót sem tudtak kiszedni. A szakértők figyelmét hirtelen felkeltette egy fura szerzet, átlós irányban haladt át a téren, néha fel-felnézett az égre és ezt dudorász­­ta: „Ó, add már ide azt a kék mellényt, anyácskám!" Nagy nehezen sikerült kideríteni, hogy az illető a helyi repülőtér vezetője. Az égre pedig azért nézett, mert repülőgép pana­szos zúgása hallatszott onnan, a mellény­­kéről szóló dalocskát pedig hat nap óta állandóan közvetítette a helyi rádió, és így mélyen belevésődött a főnök emlékezeté­be. Az égen zúgó repülőgép valójában még tegnap szállt arra, és azóta kért leszállási engedélyt, de senki sem tudta fogadni, mert a repülőtér dolgozói közül hat nap óta senki sem jelent meg a munkahalyén. Ugyanezen ok miatt forgott a rádió stúdi­ójában is ugyanaz a lemez. Hat nappal ezelőtt tették fel — de nem volt senki, aki — Természetesen! Bennünket naponta „zsűriznek" a vendégek, és gyorsan elterjed a híre a jó konyhának. — S a rossznak? — Annak is! A jó konyhafőnök fellendítheti a forgalmat, a rossz pedig — a szó legneme­sebb értelmében — megsütheti a tudomá­nyát ... — Előny vagy hátrány azonnal egy nagykony­hán kezdeni? — Óriási előny. Sokrétű a munka, szinte minden nyersanyagot megismerhet az illető. Egy-egy nagykonyhán ugyanis legalább har­mincféle ételt készítenek. Arról nem is be­szélve, hogy a szakácsművészetben is egyre inkább modem fözöberendezésekkel, kony­hai eszközökkel dolgozunk. A jólmenö kony­ha valóságos főnyeremény egy kezdő sza­kácsnak. — Amatőr fotósként több ízben is szerepeltek már képeid kisebb tárlatokon. Miszerint dön­tőd el, vajon mi kapható lencsevégre ? — Először szinte mindenki a családi fotóal­bumokhoz hasonló képeket készít. A követ­kező lépcső aztán az, amikor már olyan mozzanatok is filmre kerülnek, amelyek el­sődleges jelentésükön kívül valami mást is hordoznak. Tartalmat, gondolatot, egyéni meglátást. — Legközelebbi terveid? — Szeretnék a Družba, azaz a Barátság nevű üdülőhajóra kerülni. Ott azután főzhetnék is, fotózhatnék is a kedvemre. (mik—) levegye: a rádió munkatársai sem dolgoz­tak. A bank felé tartó szakértőnek egy fura menet zárta el az útját. Két farkas, egy sakál, néhány különböző színű róka balla­gott az utcán, meg egy nőstényoroszlán — ezt két hímoroszlán kísérte, már alig álltak a lábukon. Az állatok fejüket le­­csüggesztve vánszorogtak, és annyira ki­merültek voltak, hogy még csak nem is ordítottak. A bús menet végén egy óriási elefánt haladt. Időnként kinyújtotta ormá­nyát az első emeleti erkélyek felé, és fikusszal, begóniával és muskátlival csilla­pította éhségét. Az elefánt nyakán a helyi állatkert öntöttvas kapuja lógott amely két tonna súlyú lehetett. Amikor az ele­fánt kitörte a kaput, fejét átdugta a tömör vasrudak között, de kihúzni már nem tud­ta, úgyhogy a kapuval a nyakán járkált. Az állatkertben nyilván szintén senki sem dolgozott hat nap óta, és nem adtak enni az állatoknak. — Istenem! Mi történt ezzel a város­sal?! — kiáltottak fel a szakértők, ez alkalommal már kórusban, amikor a bank­ban sem találtak egyetlenegy tisztviselőt se. Valóban, mi történt? Nem tartom magam feljogosítottnak arra, hogy tovább kínozzam az olvasókat a szörnyű bizonytalansággal. Nem, nem pestis tört ki a városban, a világ vége sem köszöntött be. Valami szörnyűbb dolog történt. Olyasmi, aminél szörnyűbbet kita­lálni is nehéz. Hat nappal ezelőtt a helyi labdarúgó csapat, amelyet a városban mindenki imádott, 0 : 5 arányú szégyenletes veresé­get szenvedett és kiesett a köztársasági kupa döntőjéből... És N. város mélységes gyászba borult. HRISZTO PELITEV (Bulgária) Fordította: Gellért György Jogi tanácsok T. B. nyárasdi (Topolhíky) olvasónk előző kérdésére április 26-iki 17. számunkban már válaszoltunk. Újabb kérdésére kiegészítés­ként közöljük, hogy az 1984. évi 108. számú törvény értelmében ez év január 1 -jével fele­melték az ún. alacsony nyugdijakat. (Ez azokra vonatkozik, akiknek nyugdíját 1971 előtt állapították meg.) Az öregségi, rokkant­sági, özvegyi és a teljesen árva gyermekek árvasági nyugdiját és a szociális nyugdíjakat azoknál a személyeknél, akiknek e nyugdíj az egyetlen megélhetési forrásukat képezi havi 950 Kčs-ra emelik. Ha az öregségi, rokkant­sági vagy szociális nyugdijat élvező szemé­lyeknek ráutalt családtagja (pl. felesége) is van, akkor kérelmére nyugdíját havi 1 600 Kčs-ra emelik fel. Nyújtson be kérvényt a nyugdíjhivatalhoz (Úrad dôchodkového zabezpečenia, Bratisla­va, ul. 29. augusta 8.) és az idézett törvény alapján kérje nyugdijának felemelését azzal, hogy ez képezi egyetlen megélhetési forrá­sát, amelyből a feleségét is eltartja, aki semmiféle segélyt nem kap. A szomszédja a nyugdíjjogosultságával és családi körülményeivel nem foglalkozhatunk, mert ezeket egyoldalú állításai alapján nincs módunkban megítélni. A fia fizetéséből eszközölt levonások, vala­mint a villanyfogyasztásért felszámított ősz­­szeg elleni kifogásokkal a fia forduljon a munkaadójához, illetve a villanytársasághoz és ott kérje panaszának orvoslását. T. E. vágsellyei (Šaľa) olvasónk 29 éve dolgozik egy munkahelyen, s eddig semmi­féle jutalmat nem kapott. Azt kérdezi, mikor kaphat a dolgozó jutalmat, továbbá hogy a szülési szabadságot beszámitják-e a munka­­viszony tartamába. Lapunk 21 -ik számában már megírtuk, hogy az 1970. évi 159. számú rendelet alapján a munkaadó pénzjutalmat adhat a dolgozójának abban a naptári évben, amely­ben betölti az 50-ik életévét; az első munká­­balépésétöl számított 25-ik szolgálati év alkalmából; amikor először lép ki a munká­ból azután, hogy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra szerzett igényt. A pénzjutalmat csak akkor kaphatja meg, ha az utolsó mun­kahelyén már legalább öt éve van munkavi­szonyban és csakis abban a naptári évben, amikor a fenti feltételek valamelyikét teljesíti. A pénzjutalom összegét és további feltételeit a kollektív szerződés tartalmazhatja, de a jutalom összege nem haladhatja meg a 2 500 Kčs-t. A jutalomra azonban nincs a dolgozónak perelhető jogigénye. E pénzjutalmon kívül a dolgozó a kulturális és szociális alapból, a földműves-szövetke­zeti tag a szövetkezeti jóléti alapból kaphat tárgyi ajándékot. A munkaviszony tartamába a fizetett szü­lési szabadságot, valamint a fizetetten anya­sági szabadságot a gyermek kétéves koráig beszámítják. Több olvasónk kérdésére közöljük, hogy e rovatunkban a válaszok nyomdatechnikai okokból csak hosszabb idő után jelennek meg. Levélben jogi tanácsokat csak kivétele­sen, sürgős esetekben adunk. E. P. olvasónk a köztársasági elnök má­jus 8-iki közkegyelmi rendelete iránt ér­deklődik. Azt kérdezi, kell-e az érintett sze­mélyeknek kérvényt beadniok az amnesztia érvényesítése érdekében. A csehszlovák államszövetségről szóló 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény ér­telmében a köztársaság elnökének jogában van közkegyelmet gyakorolni. Ez azt jelenti, hogy elengedheti vagy enyhítheti a büntető­bíróságok által kiszabott büntetéseket és elrendelheti, hogy a büntetőeljárást beszün­tessék. Ugyancsak elengedheti az ítélet vég­rehajtását. Köztársasági elnökünk élve ezzel az alkot­mányos jogával május 8-án kelt rendeleté­vel, amelyet a Törvénytárban 38 szám alatt tettek közzé, elengedte az amnesztia kibo­csátása előtt jogerősen kiszabott feltétlen büntetéseket: a vétségekért vagy szándékos bűncselekményekért kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés, továbbá a gondatlanságból elkövetett bűncselekmé­nyekért kiszabott s három évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetését, végül a más bűncselekményekért kiszabott sza­badságvesztés egy évet meg nem haladó részét vagy maradékát. Ez az intézkedés csak azokra az elítéltekre vonatkozik, akik szabadságvesztésüket az I., tehát a legenyhébb büntetésvégrehajtási csoportban, katonai büntetőintézetben vagy ifjúsági javító-nevelő intézetben töltik vagy kellene letölteniök. Ugyancsak elengedte a felfüggesztett (fel­tételes) szabadságvesztéseket, valamint a javító-nevelő intézkedéseket (lényegük: a fi­zetésből történő levonás) vagy ezek maradé­kát azzal a joghatállyal, hogy ezekre a tette­sekre úgy kell tekinteni, mintha nem ítélték volna el őket. Az elnöki közkegyelem értelmében nem lehet megindítani — s ha már megindították, be kell szüntetni — a büntetőeljárást azok­ban az esetekben, amikor olyan vétségekről vagy bűncselekményekről van szó, amelyek­re a törvény legfeljebb egy évi szabadság­­vesztést szabhat ki, valamint az olyan gon­datlanságból elkövetett bűncselekmények esetén, amelyekre legfeljebb három évi sza­badságvesztést állapít meg a törvény. Ezt a pertörlési intézkedést (abolíciót) azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor az említett bűncselekményekre a büntetést a közkegyelmi rendelet kibocsátá­sa előtt vagy annak napján kihirdetett, de még nem jogerős ítélettel szabták ki. E közkegyelem rendelkezéseiből kizártak azok a személyek, akiket az utolsó tíz évben már más szándékos bűncselekményért fel­tétlen szabadságvesztésre ítéltek. Nem vo­natkozik az amnesztia a köztársaság elha­gyásának bűncselekményére (a Btk. 109. paragrafusa szerint), valamint a Btk. 160. paragrafusa szerinti megvesztegetés elfoga­dásaként minősülő bűncselekményre, továb­­- bá a Btk. 162. paragrafusának 1. bekezdése szerinti közvetett megvesztegetés és az el­tartási kötelezettség elmulasztására a Btk. 213. paragrafusa szerint. Azoknak a személyeknek, akikre az em­­nesztia kedvezményye vonatkozik, nem kell semmiféle kérvényt beadniok. Dr. B. G. 19 /*v l

Next

/
Thumbnails
Contents