A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-27 / 52. szám

o

c^^s==r

coe©3

£>í o

Baudelaire-t szüntelenül ostromolta a szabója, hogy fizesse ki a számláját. A költő mosolyogva válaszolta, hogy nincs pénze. A szabó

feldühödött:

— Akkor legalább mondja meg, mikor lesz képes fizetni, hogy nyugodtan alhassak!

Baudelaire elszomorodva nézett a szabóra:

— Ha ezt megmondanám önnek, akkor végképp nem tudna aludni!

*

A XVIII. század hírhedt alkimistája és varázslója, Cagliostro „gróf" azzal dicsekedett, hogy már több mint ezer éves és hajdan Pilátussal is beszélgetett. Egy kétkedő ember megkérdezte a „gróf" szolgáját, valóban így van-e.

— Nem tudom — válaszolta a szolga —, én csak ötszáz éve vagyok nála.

Victor Hugo Poroszországba utazott. A határon a vámőr megkérdezte,

mivel foglalkozik.

— írok — mondta Hugo.

— Azt kérdeztem, mivel keresi a kenyerét.

— Tollal — felelte az író.

S a vámőr beírta: „Victor Hugo, tollkereskedö . .."

Egy ifjú költő tanácsot kért a híres francia írótól és humoristától, Tristan Bernard-tól, hogyan viselkedjen a szerzői estjén.

— Természetesen — válaszolt Bemard. — Vegye a papírjait, hajoljon meg, s kis idő után lábujjhegyen menjen ki.

— Miért lábujjhegyen? — csodálkozott a költő.

— Hogy ne ébressze fel a közönséget...

Dionüziosz, Szirakúza zsarnoka verseivel „szórakoztatta” a hallgatóságot. Mindenki tapsolt, csak Philoxenosz, a költő mondta:

— Nekem ezek a versek nem tetszenek!

A zsarnok kényszermunkára küldte őt a kőbányába, de néhány hónap múlva megkegyelmezett neki. Egy alkalommal ismét a verseiből olvasott fel. Philoxenosz aki szintén jelen volt, kisvártatva felállt és távozott.

— Hová mész? — kiáltotta utána Dionüziosz.

, — A kőbányába — válaszolta a költő.

Abraham Lincoln, a későbbi amerikai elnök szorgalmas diák volt, de a külsejét elhanyagolta. Történt egyszer, hogy a tanító a diákok tisztaságát ellenőrizte. Lincoln is megmutatta a jobb kezét — nagyon piszkos volt.

— Elkerülöd a büntetést — mondta a tanító —, ha találsz ebben az osztályban még egy kezet, ami ennél is piszkosabb. A kis Lincoln

elmosolyodott és győzedelmesen mutatta a bal kezét .. .

*

Mark Twain egyszer névtelen levelet kapott, melyben csak egy szó volt: „disznó"! Az író válasza már a másnapi újságban olvasható volt: „Rendszeresen kapok leveleket aláírás nélkül. Ezúttal azonban aláírást

kaptam levél nélkül."

•

Viktória angol királynő vendégül látott egy néger uralkodónőt, akit az angol társaság hűvösen fogadott és gúnyolta fekete arcát.

— Tudja felséged — fordult a sértődött néger királynő Viktóriához —,

hogy az én ereimben is angol vér kering?

Csend lett.

— A nagyapám tíz angol misszionáriust evett meg.

Ján Brezina: ANEKDOTY O SLÁVNYCH (Anekdoták hfres emberekről) c. könyvéből válogatta és fordította G. Kovács László

<&

/ y y y

( zzmzz z .z.

15