A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-27 / 52. szám
Emberközelben — beszélgetés Sidó Zoltánnal, a Csemadok KB elnökével Keszeli Ferenc: MEDVESAUA KAPUJÁBAN Balázs Béla: SZÁLLT A BÜSZKE ÉNEK... B. Kovács István — dr. Gaál Lajos: BARANGOLÁSOK GÖMÖRBEN Miklósi Péter: HOGY DERÜL/T/ A KÖZÖNSÉG? KÉPES IRODALMI FEJTÖRŐ Méry Margit: NÉPI ÉKSZEREK Címlapunkon Tarján Györgyi Varró Géza felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Krát Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,—Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Hétvégi levél Mai számunkkal az óesztendőben búcsúzunk olvasóinktól. Legközelebb 1986 januárjának első napjaiban jelentkezünk majd. Szerkesztőségünk nevében ezért köszönetét szeretnék mondani olvasóinknak, előfizetőinknek, akik megvásárolták és olvasták lapunkat kitartottak mellettünk, támogattak minket észrevételeikkel és hozzászólásaikkal is. Talán semmi újat nem mondok, ha azt állítom, hogy az évváltás mindenkor számvetéssel is jár. Ilyenkor összegez és programoz mindenki, egyén és társadalom egyaránt, a Föld valamennyi országának népe. társadalmi osztálya, rétege, politikai szervezete, munkahelyi kollektívája és annak minden tagja. Szélesebb társadalmi összefüggésekben szemlélve az év végét valamint a közelgő újesztendőt az országot vezető kommunista párt központi bizottsága is mostani 16. ülésén mérte fel gazdasági lehetőségeinket hogy a közeljövő realitásává formálja további elképzeléseinket Tulajdonképpen ez sem más, mint a társadalom és az egyén elválaszthatatlan sorsközösségének gyakorlati megnyilvánulása. Tudjuk, hogy most sem vár ránk könnyű év, mégis joggal vagyunk derűlátók, mert bízunk, hogy elképzeléseinket az eddiginél kedvezőbb nemzetközi légkörben valósíthatjuk majd meg, és derűlátók vagyunk azért is, mert ha az elvégzendő feladatok bonyolultak is, de tudjuk, hogy teljesíthetők. És ez biztos alapot ad indokolt igényeink és szükségleteink kielégítéséhez. Országos és bizonyára egyéni tennivalókban az 1986-os évben sem fogunk szűkölködni. Ez az év a párt XVII. kongresszusának éve, és a népképviseleti szervek megválasztásának éve is. Szeretnénk olvasóinkkal ezért is szorosabban együttműködni, mert mi ezeket az eseményeket nem kampányként fogjuk kezelni, hanem ennek kapcsán a közélet demokratizmusának elmélyítését tekintjük a legfontosabbnak. A közösségi élet egészséges megnyilvánulását kívánjuk tolmácsolni lapunk hasábjain. Úgy gondoljuk, a közösségekben nyilvánulhat meg a legjobban, hogy minden polgár egyforma, azonos jogokkal rendelkezik, egyformán beleszólhat a közösség dolgaiba, részt vehet a közös elhatározásokban, azok kimunkálásában, a közös tevékenységben. Politikai rendszerünk minden társadalmi szervezete feltételezi a közösségek olyan fórumait, ahol a közös megbeszélések, véleménycserék zajlanak, megszületnek a közös elhatározások. A közösségi élet feltételezi a kölcsönös megfontolás, döntés, végrehajtás és értékelés folyamatát Szeretnénk segíteni abban is, hogy minden választópolgár gondolkodjon a szőkébb és tágabb közösség problémáiról, javasoljon megoldási módokat és a döntéshez szükséges információkat is szerezze meg magának. így várhatjuk csak el, hogy igazán sajátjának érezze a döntést, annak végrehajtásában tevékenyen vegyen is részt. Szerkesztőségünk bővíteni kívánja ezért olvasóink tájékoztatását elemezni fogja az életünkben megnyilvánuló új tendenciákat és ellentmondásokat, támogatni fogja a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közeledését feltárja a lehetőségeket amelyek a nemzeti kultúrák kölcsönös gazdagításához vezetnek.-Ct ..... A bús szívek megenyhülnek, A sarkantyúk megpendü/nek. Harmatot szór piros tűzbe. Vagy parazsat könnyes fűre: Czinka Panna hegedűje Rég elporladt hegedűje." (Részlet Gömöri Kovács István: A gömöri temetőben c. verséből) czinka mm i. A cigányzenének rengeteg barátja, ám nem kis számú ellensége is van; avatott szavú ismerője azonban alig akad. Nyugat-Európa országaiban és a tengerentúlon gipsy music. Zigeunermusik, musique tzigane néven emlegetik. A cigányzene-kérdés összefoglalására vállalkozva Liszt Ferenc önálló könyvet írt, amely időrendben az első és sokáig egyben az utolsó munka is maradt ebben a nemben. Később Bartók és Kodály is foglalkozott a cigányzene lényegét érintő kérdésekkel; a hatvanas-hetvenes évek fordulóján pedig Pongrácz Zoltán és Sárosi Bálint tárta fel a NYOMÁBAN., nyilvánosság előtt a népi zenekarok műhelytitkait. Joggal merül fel hát a kérdés: kik azok. akik közül a cigányzenészek kiváltak — a cigányok? Nos, Pongrácz Zoltán útmutatása szerint a cigányság India északi részéből származik, ahonnan nyugat felé vándoroltak. Időszámításunk előtt az ötödik században már Perzsiában találjuk őket. Firdauszi, a perzsák nagy költője leírja, hogy Bahram Gór perzsa uralkodó az indiai királytól 12 ezer lurit, azaz muzsikust kapott ajándékba. E szó értelme minden kétséget kizár, elvégre Iránban ma is „luri" a cigányok neve! Végleges hazájukká azonban Perzsia sem vált, hanem a nagy Folytatás a 4. oldalon 2
