A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-05 / 27. szám

A Gsemadok életéből harmadik díjat is. Fennállásuk ötödik évfor­dulóját egész estét betöltő műsorral ünne­pelték. Időközben Karsay Margit vette át a csoport koreográfusi munkáját Most ismét új erőre kaptak, az élre törnek. Az ekeli (Okoličná na Ostrove) Summások Kamara Népi Tánccsoport a Tátikából kinőtt egykori gyerekek. Arra vállalkoztak, hogy megismer­jék a magyar népi táncokat, hogy megte­remtsék azt a folyamatosságot, amely bizta­tó távlatot jelenthet a Tátikában jelenleg tevékenykedő gyerekek számára. Mindkét csoportot Hodek Mária vezeti. A zselizi szín­padon mezőségi táncokat mutattak be. Na­gyon szépen. Jó volt örülni a felnőttek gazdag táncának, de még inkább a pénteki verseny résztvevő­iből kiválasztott gyermekegyüttesek játéká­nak. Láthattuk a mai Tátikát és a galántai gyerekeket, a Pitypang Tánccsoportot. A pál­mát a štúrovóí Kisbojtár vitte el. bár a jók közül a legjobbat kiválasztani majdnem le­hetetlen. rangsorolni pedig kegyetlen fela­dat. A műsorok fénypontja a Fesztivállal egyi­dős Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes, vala­mint a fele olyan „öreg" Szőttes legutóbbi bemutatóiból való részletek voltak. Varga Ervin és Katón István a felszabadulás utáni nemzedék szülötte, ifjú emberek. Tánckultú­ránk ismerői, szeretői, terjesztői és tovább­fejlesztői. A közelmúlt néptáncmozgalmából kinőtt jeles egyéniségek. Most két elöljáró együttesünk élén találjuk őket. Munkájuk gyümölcse beérett. Gyönyörű, tiszta forrás­ból merített műsorral álltak a színpadra. Maguk köré gyűjtik legjobb táncosainkat. A szólótáncosok igazán megérdemlik, hogy név szerint is megemlítsem őket. Vörös Edit, Tóth Erzsébet, Morávek Róbert, Ölvecky Ár­pád, Horváth Lajos, Kaluz Árpád, Matlák Bea, Fonod Annamária és Écsi Erzsébet szólóénekes neve fémjelzi az Ifjú Szívek táncegyüttest. Fekete Ilona, Mészáros Gá­bor, Fulajtár Éva és Brandt Ferenc pedig a Szőttest. Húsz évvel ezelőtt a zselizi népművészeti fesztivál még csak mint területi rendezvény szerepelt. 1969 számit mérföldkőnek. A po­litikai élet konszolidálódása lehetővé tette a szocialista kultúra kibontakozását. A tartal­mában túltelített Országos Dal- és Táncün­nepély kettévált: a rendezvény népművészeti része Zselizen kapott otthont. Tartalmilag bővült a műsor, az évek folyamán stabilizáló­dott az arculata. Itt kaptunk minden évben képet arról, hol is tartunk nemzeti-nemzeti­­ségi-népi hagyományaink feltárásában. Zse liz, az Országos Népművészeti Fesztivál, haj­tóerő lett. Tánccsoportjaink, foiklórcsoport­­jaink tudatosan készültek az ünnepélyt meg­előző versenyre. Az idei versenyről egy ké­sőbbi cikkben szólok. Most a szombat esti és a vasárnapi főműsorról adtam számot. A Zseliz üdvözlése és A hála virágai című műsorok remekbe sikerültek. Dicséret érte minden közreműködőnek. Varga Ervin és Gál György rendezőnek, valamint Takács And­rásnak a szakmai tanácsadásért. Sikerült a népművészeti fesztivál harmincadik és ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulóját méltóképpen megünnepelni. RSTER MAGDA PrandI Sándor felvételei A XXII. JÓKAI-NAPOK EREDMÉNYLISTÁJA VERSMONDÁS - IV. kategória: 1. Kerekes Adrianna, Komárom (Komárno) 2. Gágyor Zille, Kassa (Košice) 3. Vajda Barnabás, Bratislava PRÓZAMONDÁS - IV. kategória: 1. Buchlovics Péter, Zseliz (Želiezovce) 2. Varga Katalin. Komárom (Komárno) 3. Borka Mária, Érsekújvár (Nové Zámky) VERSMONDÁS - V. kategória 1. Varga Tibor, Nagymegyer (Čalovo) 2. Szamaránszky Edit. Dunaszerdahety (Du­najská Streda) 3. Cs. Liszka Györgyi, Bratislava PRÓZAMONDÁS — V. kategória 1. Vontszemü Henriett, Somorja (Šamorin) 2. Bedecs Imre, Bratislava 3. Nagy Katalin, Dunaszerdahety (Dunajská Streda) A KISSZINPADOK VERSENYÉBEN: — a XXII. Jókai-napok fődíja: a Csemadok Alistáli (Hroboóovo) Helyi Szervezetének Csiribiri Társulata (Tabarin: Farsangi ko­médiák) — 1/ a legszebb színpadi beszéd dija; 2) a kortárs szerzők munkáját népszerűsítő összeállítás dija: a Csemadok Ipolysági (Šahy) Helyi Szervezetének és a Magyar Tannyelvű Gimnázium .József Attila Iro­dalmi Színpada" (Tözsér Árpád: Kiáltás) — a legjobb zenei és mozgáskultúra dija: a Komáromi (Komárno) Magyar Tannyel­vű Gimnázium SZISZ-szervezetének iro­dalmi színpada (Szülőföldem; összeállí­totta és rendezte: Gáspár Tibor) — kiemelkedő koreográfiái teljesítmé­nyért a Jókai-napok emléklapját Brezina Cecilia és Klimko Éva (Rozsnyó — Rož­ňava) kapták A BÁBJÁTSZÓK VERSENYÉBEN: — a XXII. Jókai-napok fődíja: a Dunaszer­­dahelyi (Dunajská Streda) Járási Népmű­velési Központ felnőtt bábegyüttese (Fe­dor Sára: Három székely népballada) A SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTESEK VERSENYÉ­BEN: — a XXII. Jókai-napok fődíja: a Csemadok Kassai (Košice) Járási Bizottságának Pin­ceszínpada; (Schwajda György: Segítség) — a legjobb rendezés dija: Bodnár Gyula, Nagymegyer (Čalovo) — Eugene Labiche: Ilyen a világ. Georges Feydeau: Aludj el! — a legjobb darabválasztás dija: a Csema­dok Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Helyi szervezetének és a Városi Művelő­dési Ház színjátszó együttese (Josef és Karel Čapek: Ádám a világteremtő) — a legjobb képzőművészeti megoldás díja: a Füleki (Fiľakovo) városi Kultúrott­hon, a Csemadok és a Kovosmalt n. v. üzemi klubjának „Zsákszínház" együttese (Jevgenyij Svarc: Hókirálynő) — a legjobb női alakítás dfja: Bilász Alica, Pinceszínpad — Kassa (Košice) — a legjobb férfi alakítás díja: Varga Ti­bor, Nagymegyer (Čalovo) — kiemelkedő színészi játékért a Jókai­­napok emléklapját Hajtmanné M. Bor­bála (Muzsla, Heltai: A tündérlaki lányok — Sárika), Dallos Tamás (Dunaszerda­­hely, Ádám a világteremtö — Ádám), Vörös Lajos (Komárom, Heltai: Amerikai párbaj — Badacsonyi) és dr. Varga Béla (Dunaszerdahety, Ádám a világteremtö — Alter Ego) kapta. SZÉLJEGYZET A színpadon táncosok, zenészek, énekesek ; a Schubert-park kastélyában néprajzi kiállí­tás és fényképkiállítás; a parkban felállított sátrakban népművészeti tárgyak, hangsze­rek... Három napig ismét a népművészet vonzá­sában éltünk. Néha ugyan esőszagot hozott a szél, máskor nem várt, de hívatlanul is megérkező esőfelhőket, melyeknek épp fö­löttünk hasadt ki vízzel tett bendöjük. Ezernyi csepp veszélyeztette szabadtéri rendezvé­nyünket, mégis jó hangulatról és rengeteg érdemleges látnivalóról írhat a tudósító, aki a XXX Országos Népművészeti Fesztiválon szerzett élményeit is szívesen megosztaná az olvasóval. Nem a versenyről, nem is az ünnepi müso­­rokrók szeretnék beszámolni, hiszen minden valószínűség szerint azt látta a legtöbb néző. hanem azokról a kísérőjelenségekről, melyek kiegészítik, tökéletesítik fesztiválunkat, még­is kevesen tudnak róluk. A Csehszlovák Rádió Magyar Föszerkesz­­tőségének zenés, dalos riportműsoráról pél­dául, mely igaz, hogy a XXX évforduló alkal­mából készült, de ha visszatérő gyakorlatot csinálnának e kezdeményezésből, minden dicséret megilletné őket A szombat délelőtt hangosbemondón sugárzott műsorukkal ün­nepi fesztiválhangulatot teremtettek Zselizen (Želizovce). A szereplők, szervezők és rende­zők ízelítőt adtak a városka lakosságának az este, illetve vasárnap délután látható ünnepi műsorból, s az érdeklődés a hazaiak részéről nem hiányzott, mert így is eljöttek szép számmal, noha az időjárás nem segített be a kultúra terjesztőinek. Bizony sokan néztük irigykedve egy kimondott vagy kimondatlan „de felvenném!” — óhajtással a néprajzi kiállítás ruháit, főleg melegebb öltözeteit. Holbová Katarína, Kaprálikné Kovács Zsu­zsanna, Jókai Mária, Madi Ilona és Dano Ján öt járás tizenkét falujának nagyünnepi, kis­­ünnepi és hétköznapi viseletéit gyűjtötte össze és rendezett belőlük kiállítást, hogy az érdeklődők viseletísmeretét is gazdagítsák. Lédec, Gímes, Felsőkirályi. Varbó, Besenyő, Szalka, Bény, Nagyölved, Kiskér, Ipolynyék, Bússá és Martos — ezekből a falvakból kerültek elő az említett téli és nyári, gyerek­nek és felnőttnek való, régi és újstilusú viseletek. Megfigyelhettük, miként szorítot­ták ki a kézimunkákat a gyári készítésű szalagok a századfordulón, s hogy a lelemé­nyes népi fantázia az uniformizált gyári ter­méket mennyire egyénivé, a népviseletbe beleillővé tudta varázsolni. A néprajzi kiállítás szomszédságában a Fesztivál 30 éve képekben című kiállítás dokumentum- és művészeti értékű anyaga érdemleges látnivaló lett volna, ha valóban egy fotókiállítás kritériumai szerint állítják ki a képeket. így sajnos követhetetlen szem­pontok szerint összerakott fényképhalmazt láthattunk a látvány látványossága helyett. A Csak tiszta forrásból c. müsorrészben az idén a nagykürtösi járás (Veľký Krtiš) népi hagyományait mutatta be a bussai, ipolykéri, kovácsi, ipolynyéki és a lukanényei foklór­­csoport. Ezúttal a járás népviseleti anyagán túl e vidék lakodalmi szokásaiból kaptunk ízelítőt. Az előadások közti szünetekben a Schu­­bert-parkban sétálva népművészeti tárgyak gazdag kínálatából választhatott mindenki, aki számára a bőr, a fa. a kerámia esztétikai értéket képvisel. A galántai Szabó Géza bőrdíszmű-kínálata, vagy a sellyeí (Šaľa) Ka­tona László fafaragványai s a kerámia művé­szeinek termékei után bizony tétován álltam meg a papirrózsaárusok portékái előtt, nem lelvén a választ a kérdésre, hogy ez a két „műfaj” mennyiben összeegyeztethető. Persze igazságtalan lennék, ha a sok szép és valóban jól megszervezett rendezvény után ilyen apróságokon bosszankodnék. CSANAKY ELEONÓRA A csehszlovákiai magyar népviseletek c. kiállí­tást Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke nyitotta meg A Csak tiszta forrásból c. műsorban ezúttal a nagykürtösi járás szokáshagyományából kap­tunk ízelítőt Prandl Sándor felvételei 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents