A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-19 / 29. szám
A hosszú évek alatt felgyülemlett gondok orvoslására az elmúlt néhány év rövid időnek mutatkozott. Kiváltképpen, ha figyelembe vesszük, hogy a „kilábalási" folyamatot mennyi külső és belső tényező akadályozza. Kezdve a passzivitástól egészen az ún. betiltott Szolidaritás szakszervezet földalatti tevékenységén keresztül a nyugati világ gazdasági-politikai bojkottjáig. Mig a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok gazdaságilag és politikailag nehezítik a stabilizációs folyamat előrehaladását Lengyelországban, a szocialista országok erőfeszítése és segítsége arra irányul, hogy Lengyelország mielőbb kilábaljon nehézségeiből. Bár 1982 őszétől a gazdaság minden területén növekedés mutatkozik, az ország nemzeti jövedelme mégis 15 százalékkal elmarad a válság kirobbanása előtti utolsó év, 1978 szintjétől. Azóta a lakosság száma két millióval gyarapodott, így az egy főre jutó nemzeti jövedelem 20 százalékos elmaradást mutat 1978-hoz képest. Végeredményben ma a lengyelek sok területen ott tartanak, ahol 1973-ban voltak. A hivatalos lengyel álláspont szerint az 1978-as szintet csak az évtized végére érik el. Elsősorban a lengyel társadalom konszolidálódására van szükség. Például arra, hogy ne zavarhassák meg a kormány erőfeszítéseit negatív tényezők. A Lengyel Egyesült Munkáspárt egyre inkább visszanyeri tekintélyét nemcsak a munkásság, a parasztság, hanem az értelmiségiek körében is. Taglétszáma állandóan növekszik. A legutolsó adatok szerint meghaladja a kétmillió kétszázezret. A LEMP össztársadalmi érdekekben gondolkodó politikájára jellemző, hogy legutóbbi plénuma a közhasználatban az „értelmiségi plénum" elnevezést kapta. E tanácskozás célja az értelmiség megnyerése volt, hogy az értelmiség ne vonja ki magát azokból a folyamatokból, amelyek a gazdasági fejlődéssel kapcsolatosak és vállaljon szerepet a lengyelországi nehézségek leküzdésében. A javulás és változás mértéke ma még nem mindenütt mérhető, s ahol igen, ott sem mindig látványosan. Az eredmény azonban jelentős, hiszen hosszú és meglehetősen nehéz, valószínűleg még sok buktatót tartogató folyamatról van szó: teljes társadalmi megbékélésről, nemzeti összefogásról, gáncsok, külső- és belső előítéletektől mentes hozzáállásról. A már említett „értelmiségi plénumot" Varsó egyik elektrotechnikai gyárában tartották meg. A párt vezetői ezzel azt kívánták hangsúlyozni, hogy nagy figyelmet szentelnek a műszaki és közgazdasági értelmiségnek, minthogy a ma Lengyelországa előtt álló feladatok közül a gazdasági lemaradás behozása a legfontosabb. Jaruzelski tábornok hangsúlyozta: ez minden más probléma megoldásának a kulcsa, s egyben azt is jelenti: csak a gazdasági helyzet javulása után várható fellendülés más területeken is. Balogh János A szerző felvételei A SZIGETBARLANG TITKA A vízalatti barlang falát és mennyezetét teljesen beborította a szivacsok és koraitok tömege Pár évtizeddel ezelőtt állítólag nagyon gazdag élővilága volt az Adria tenger partmenti részének. Sajnos ma már ez nincs így, csupán a szigetvilág utal a hajdani gazdagságra. Múlt évi búvárexpedíciónk alkalmával egy ilyen adriai-tengeri szigeten harminc méterre a víz tükre alatt egy barlang bejáratát fedeztük fel. Elhatároztuk, hogy lehetőségeinkhez mérten feltárjuk azt. Amint később kiderült, egy alagútszerü barlangra bukkantunk, amelynek a sziget másik oldalán vagy öt méter mélyen volt a kijárata. Hossza elérte a közel száz métert. Az első merülések előtt nagy izgalomban voltunk. Vajon milyen lesz a barlang belseje. Valami titkot reméltünk felfedezni. Felkészülve a barlangbúvárkodásra csónakunkból a vízbe huppantunk. Miután elértük a barlang bejáratát. Szilárd Laci barátommal beúsztunk a nyíláson. Vagy tíz méterig befelé úszva még a fentröl jövő gyenge fényben tájékozódtunk. Utána meggyújtottuk a vízalatti lámpáinkat. Ekkor ért a meglepetés bennünket. Egy kb. öt méter átmérőjű alagútban voltunk, amelynek fala és mennyezete a reflektor fényében a szivárvány minden színében ragyogott az ott élő állatoktól és növényektől. Amit a partmenti övezetben hiányoltunk, itt kárpótlásul teljes egészében megleltük. Tenyérnyi felület sem akadt, ahol az életnek valamiféle formáját ne találtuk volna meg. A kőfalhoz nőve sokfajta tengeri szivacs, korall, kéregkorall tette színessé a barlangot. Minden kisebb-nagyobb üregnek megvolt a maga lakója; homár, languszta, garnéla vagy valami más rákfajta. Ä sziklák között apró korallhalak és durbincs csapatok cikáztak. A sárga kéregkorall polipjai mint megannyi apró virág virítottak a lámpafényben. Ahogy lámpáinkkal úsztunk befelé, fejünk felett fény kezdett derengeni. Egy kéményt fedeztünk fel, amely a sziget belsején érte el a napvilágot. Egy helyen tanulmányozhattuk mindazt, amit a nyílt vízben csak óriási területen találhattunk volna meg. Igaz, hogy ottlétünk alatt pihenésre, gondolni sem lehetett, hajnaltól estig a búvárfoglalatosságok kötöttek le bennünket, de megérte. Sokat láttunk, tanultunk, és archívumunk több mint ötszáz válogatott diapozitíwal gyarapodott, amelyekkel közelebb hozhatjuk az érdeklődőket a tenger titkaihoz. CSUKÁS LÁSZLÓ A szerző felvételei A tengeri sünök viselkedését tanulmányozó búvár A kis sziklahal hátuszonyában mérges tüskék vannak
