A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-29 / 48. szám
alkotmányt. Athén Periklész alatt (i. e. 462—429) élte virágkorát: a népgyülésnek adott jogokkal kiterjesztette a demokráciát, valamennyi athéni polgár választó és választható lett. A demokrácia közvetlen volt, nem kellett parlament, a népgyülés szuverén testületként működhetett. Gondoljunk a thermopülei csatára: i. e. 480-ban Leonidász spártai király vezetésével a maroknyi görög sereg az utolsó emberig folytatta önvédelmi harcát a perzsa támadók ellen ... A szabadság, a függetlenség vágya vezérelte a görögöket a 17. század óta tartó felkelések, partizánharcok alatt is. A felkelők fegyveres partizáncsoportokká szerveződtek, és 1770-ben kitört az első nemzeti felkelés. 1821. március 25-én általános felkelés kezdődött... 1941—44 között nagyszabású ellenállási mozgalom bontakozott ki a fasiszta megszállók ellen. A Görög Kommunista Párt, ill. a Nemzeti Felszabadítási Front (FÁM) által irányított Népi Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELASZ) 1944 októberére teljesen felszabadította az országot, és létrehozta a népi hatalmat. Ezután — a varkizai egyezményre hivatkozva — Általában a tájra, a műemlékekre, a szórakozóhelyekre és a városok kirakataira kíváncsi a turista Görögországban is. A görög emberben hallatlanul nagy a szabadságvágy. A történelemben a görögök, az athéniek voltak az elsők, akik tudták, milyen értékes a szabadság. Bizonyítják ezt az ország csaknem állandó és véres háborúinak évszázadok óta tartó sorával, a fasizmus elleni felkeléssel, a partizánháborúval. Történelmi tény, hogy a földrajzi körülmények is a kis, független görög államok létrejöttének kedveztek. Ezekben aránylag hamar létrejöttek a demokratikus irányítás, egyáltalán a demokrácia megvalósításának körülményei. Az ógörög hagyomány szerint a spártaiaknak az időszámítás Az Akropolisz előtti 6. században Lükurgosz adott angol csapatok szállták meg az or-8
