A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-29 / 48. szám
A Gsemadok életéből fhoto: archívum) 1954. Csehszlovákiái Magyar Népművészét! tgyuttes — összbemutato HARMINC ÉV A KIBONTAKOZÁS Az ötvenes évek elején szinte robbanásszerű volt a fejlődés. Ezt részben az eredményezte, hogy a kulturális élet terén jobb volt a helyzet, mint az anyagi ellátottságot illetően. A munka szervezettsége kitűnő volt. A Csemadok ekkorra már kiépítette szervezeti hálózatát: alapszervezetekből, járási, kerületi és központi bizottságból és az apparátusból állt. Kiépült közben az állami népművelési hálózat is: helyi, járási, kerületi és központi népművelési intézmények jöttek létre. A vegyes lakosságú területeken az intézményeknek volt nemzetiségi részlege is. A járási népművelési központok káderösszetétele megfelelt az adott járás nemzetiségi összetételének. Magyar nemzetiségű szakemberek sokasága tevékenykedett, sőt a járások többségében az intézményeken belül vezető funkciót is betöltötték. A Népművészetek Szlovákiai Házában minden osztályon dolgozott magyar nemzetiségi népi kultúrát irányító szakelőadó. 1956-tól ennek a központi népművészeti intézménynek már volt szakelőadója a magyar nemzetiségi kultúra énekzenei, színjátszó, szavaló-prózamondói, néptáncmozgalmi és képzőművészeti szakágaiban, lényegében az intézet által irányított népművészeti tevékenység minden területén. Ez is jelentősen elősegítette a magyar nemzetiségi kulturális élet kibontakozását. Az I. Országos Dal- és Táncünnepélyen Szlovákia négy kerületéből összesen 10 tánccsoport, 4 énekkar és 6 folklórcsoport 468 szereplője lépett színpadra. Bratislavai kerület: a Csemadok somorjai helyi szervezetének tánccsoportja és a püspöki helyi szervezet Felsöcsallóközi Népi Együttese. Nyitrai kerület: a Csemadok negyedi, garamszentgyörgyi és tardoskeddi helyi szervezetének tánccsoportja. Banská Bystricai kerület: a Csemadok fülekpüspöki, rimaszombati, šafárikovoi és losonci helyi szervezetének tánccsoportja; Kassai kerület: a Csemadok bodrogszerdahelyi és szinai helyi szervezetének tánccsoportja. A régi dokumentumokat tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a kerületi versenyfesztiválokból kerületenként legfeljebb négy tánccsoport jutott tovább, holott a kerületi versenyekben kerületenként már 8—10 tánccsoport szerepelt. Örömmel állapíthatjuk meg hogy a felsorolt tánccsoportok közül több ma is létezik és az elmúlt harminc évben a jelzett csoportok nagy része a mozgalom élvonalába tartozott. pl. a Csallóközi Népi Együttes, a Palóc Táncegyüttes Fülekpüspökiből, a Gömör Népi Együttes Rimaszombatból, a Rozmaring Táncegyüttes Szináról. Az első dal- és táncünnepély műsora délutántól az éjszakába nyúlt. Szigorú válogatás ellenére is az egyes kerületek mindent meg akartak mutatni. A műsorok szerkesztése a szokásos esztrádformát képviselte: táncének- szavalat, tánc- ének- szavalat, itt-ott zenei betét, szólóének vagy énekkar. A gálaműsoron a nemzetiségi kultúra teljes fényben ragyogott. Az első országos dal- és táncünnepélyt megelőzte több nagyobb méretű népművészeti rendezvény. Az első jelentősebb magyar nemzetiségű népművészeti seregszemlét 1952 tavaszán a Csemadok III. Országos Közgyűlése alkalmából tartották a Csemadok Központi Bizottsága szervezésében Bratislavában az Új Színpadon. Az ünnepi műsorban a népi táncot a Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tánccsoportja, valamint a Csemadok martosi, deméndi, fegyvemeki, oroszkai. nyíri, fülekpüspöki, losonci, rimaszombati, kassai, csécsi, bodrogszerdahelyi, kistárkányi, bratislavai helyi szervezetek tánccsoportjai és folklórcsoportjai képviselték. A bemutatkozás hatása óriási volt. Még abban az évben (1952) a Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tánccsoportja, a Bratislavai Magyar Tannyelvű Pedagógiai Gimnázium énekkara és a Csemadok Bratislavai Helyi Szervezetének nagylétszámú népi zenekara, a Csemadok KB rendezésében, a Bratislavai vár szabadtéri színpadán mintegy nyolcezer főnyi közönség előtt nemzetiségi kulturális ünnepélynek is beillő nagysikerű előadást tartott. Az előadáson részt vett mintegy 600 szlovákiai magyar tanító is, akik éppen nyári hathetes tanfolyamon tartózkodtak fővárosunkban. 1953-ban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a Népes és 1954-ben az együttes megtartotta ősbemutatóját (Nemzeti Színház — Bratislava) és megkezdte nyári—őszi fellépéssorozatát. Az együttes 1955. január 1-ig (feloszlásáig) kb. százszor lépett fel. Bejárta egész Dél- és Kelet-Szlovákiát. Műsorának mindenütt óriási sikere volt. Az idősebb generáció fellépéseikre még ma is emlékszik. Ezekre az előzményekre és az 1955—56- ban megrendezett járási és kerületi népművészeti fesztiválokra épülhetett az országos népművészeti rendezvény. A rendezvény sikere minden előzetes elvárást magasan felülmúlt. A szereplők lelkesedése határtalan volt. Mindenki azzal a biztos tudattal utazott haza, hogy a nemzetiségi kultúra fejlesztésére nagyon értékes népművészeti fórum született, és örült annak, hogy ö is bábáskodhatott a születésénél. TAKÁCS ANDRÁS BARÁTSÁGI EST A Losonci (Lučenec) járás Csemadok-, járási, illetve városi rendezvényein rendszeresen feltűnnek a magyarországi fíétság művészeti csoportjai, küldöttei. Legutóbb a vilkei (Veľká nad Ipľom) járási dal- és táncünnepélyen találkozhattunk velük. Ez a már több éve tartó, állandóan fejlődő baráti kapcsolatnak köszönhető. Azonban a gyakori találkozók sem adnak alkalmat arra, hogy a nagyközönség is megismerkedhessen magával Rétsággal, a városi jogkörrel rendelkező nagyközönséggel, annak lakóival, életükkel, nemzetiségeikkel. A téma iránt érdeklődők feladata nem könnyű, mert néhány Rétságot és környékét bemutató útikönyvön, helyi jellegű publikáción kívül alig találni érdemleges adatot erről a területről. Pedig — mint ezt a Csemadok Losonci Járási Bizottságának közreműködésével szervezett, s a Korunk Ifjúsági Klub által megrendezett barátsági est is bizonyította — érdemes ellátogatni erre a vidékre is. Rétság. Volt járási székhely (a járások megszüntetéséigj A XIV. évszázad végén a Losonczy család birtoka, a XVI. sz. második felében török hűbérbirtok, a 15 éves háború után a Lónyai család tulajdona. Az 1848-as szabadságharc eseményei súlyosan érintik a falut A Görgey Artúr seregét követő cári csapatok ágyúitól támadt tűzvész következtében házai porig égtek. Jelenleg kisvárosias jellegű, kb. 4 000 lakosú nagyközség. Környékén több üdülő jellegű falu található, közülük legjelentősebb a közeli Bánk. Itt található a Szlovák Nemzetiségi Tájház, benne az itt élő szlovák nemzetiség használati eszközeit berendezéseit népviseletét, hímzésed állították ki érdekes látnivalóként mind a hazai, mind a szlovákiai látogatóknak. Nyaranta nemzetiségi találkozókat szlovák nyelvű ünnepségeket rendeznek a faluban. Ezeken, a baráti kapcsolatok keretében, szlovákiai csoportok is részt vesznek. Óváry János, a Rétsági Városi Tanács alelnöke, a Művelődési Ház elnöke, Németh János, a Művelődési Ház szakfelügyelője, valamint Pfaff László, a Művelődési Ház technológusa rövidfilmek, diafelvételek, rögtönzött fényképki állítás segítségével mutatták be Rétságot annak kulturális életét Egyszerűen, őszinte barátsággal átadva mindazt, amit magukkal hoztak. PUNTIGÁN JÓZSEF 6
