A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-22 / 47. szám
Csak egy percre Jogi tanácsok Dr. MAJOR LAJOS az egyik legnépszerűbb szlovákiai napilap: a Šport munkatársa, de ismeri öt a hazai magyar közvélemény is. Gondolom, érdemes öt közelebbről bemutatni. — Először talán magadról mondj valamit! — Az Ipoly Mentéről, Szécsénkéről származom,, Ipolyságon érettségiztem és egy év „türelmi" idő után vettek fel a főiskolára. Az újságírói diploma megszerzése után egy esztendeig katona voltam, jelenlegi munkahelyemre, a Šport szerkesztőségébe pedig 1973-ban kerültem. — Miért éppen az újságírói pályát választottad? — Lényegében lelkes diáklevelezőként kezdtem a pályafutásomat. Az általános iskola nyolcadik osztályába jártam, amikor megjelent az első tudósításom. Ettől, jó értelemben véve. vérszemet kaptam, és a gimnáziumi évek alatt fokozatosan szinte valamennyi hazai magyar lapnak levelezője lettem. Őszintén szólva érdekelt a mezőgazdaság is, sőt a kultúra sem volt számomra idegen terület, én mégis a nekem egyre rokonszenvesebbé váló zsurnalisztikával próbálkoztam. — Hogyan kerültél éppen a Sportba ? — E szerkesztőség vezetősége még egyetemista koromban jelezte, hogy szívesen látna munkatársként. Ennek előzménye viszont az volt, hogy épp a Sportban és az Új Szóban végeztem a kötelező gyakornoki munkát. Persze, emellett a sport is érdekelt. — Jelenlegi szakterületed ? — Főképpen a nehézatlétika, tehát a bir-PETER GREGOR: A GYILKOS Borovička felügyelő a holttest fölé hajolt — Szívinfarktus — állapította meg az orvos. — Különben közönséges infarktus. A felügyelő a fejét csóválta. Közönséges infarktus tett volna, ha már nem az ötödik ilyen eset ugyanazon a helyen, az áruház bőráru-osztályán. Az ötödik rejtélyes haláleset, és senkit sem lehet gyanúsítani, nincs tanú, nincs indok a gyilkosságra. — Maga szolgálta ki ezt a vevőt? — kérdezte a felügyelő a csinos fiatal elárusítónőtől, akinek a szemében dermedt rémület ült — Igen, én. — Hogyan történt ? —- Magam sem tudom. A vevő bejött én hozzáfogtam, hogy kiszolgáljam... egy pillanatra elfordultam, azután pedig... azután... odanéztem, ő pedig már a földön hevert — Csak úgy ukmukfukk? — a felügyelő összehunyorította a szemét — A maga jelenlétében már az ötödik ember roskad össze holtan, és mindennek nincs semmi oka ? — Én... én... magam sem értem — szipogott a lány. Borovička felügyelőnek nem volt oka arra, hogy ne higgyen az elárusítónőnek s fogalma sem volt arról, mitévő legyen ezután. Két álló hétig töprengett a helyzeten, de mindegyik változat, amely eszébe jutott csapnivaló volt. A nyomozás egy helyben topogott és csak kózás, a cselgáncs, az öklözés, de az evezős vízi sportokkal és a nemzetközi sportpolitika kérdéseivel szintén foglalkozom. — Hangod viszonylag gyakran „jelenik meg" a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásaiban is... — Hogy havonta jónéhány alkalommal mikrofonközeiben lehetek, ez számomra kellemes szakmai kikapcsolódást jelent; bár számomra az sem mellékes, hogy itt az anyanyelvemen végezhetek újságírói munkát. Érdekes, hogy különben nem vagyok valami dumás típus, de a mikrofon valahogy föloldja az ember nyelvét. — 1987-ben hazánk rendezi meg a Téli Diákolimpiát téged pedig már most a propagációs és sajtóbizottság élére neveztek ki... — Érdekesnek ígérkező megbízatás ez, hiszen a tájékoztatásnak egyre nagyobb szerepe van a különböző világversenyek előkészítésében és azok lebonyolításában. Egyben felelősségteljes munkát is jelent mindez, hiszen az idei Diákolimpia rendezője Japán volt, és a helyszín megválasztásában olyan ismert sportközpontot sikerült leköröznünk, mint az amerikai Lake Piacid! — Mit mondhatnál el már elöljáróban a készülő diákolimpia részleteiről? — A pontos dátum: 1987. február 21 —28. A helyszín a Magas-Tátra, ahová körülbelül 30 ország mintegy 1 000 sportolóját várjuk. Az alpesi számok Jasnában, a korcsolya- és hokiversenyek Poprádon, az északi számok pedig a Csorba-tavi Síparadicsomban lesznek. Jó lenne, ha hazánk a hagyományosan szívélyes vendéglátás mellett, minden rész-, letre kiterjedő precíz rendezéssel és a sportpályákon elért kiváló eredményekkel is ki tudna tenni magáért. (mik-) egyetlen lehetőség maradt. A felügyelő, bár tisztában volt vele, mennyire kockázatos ez a lépés — álbajuszt ragasztott sötét szemüveget vett fel, és közönséges vevőnek tettetve magát, elment a bőráru-osztályra. — Jó napot — üdvözölte a lány olyan angyali hangon, hogy Borovička, aki ebben a pillanatban éppen megtapogatta az álbajuszát hogy erősen tapad-e, kis htján leszakította férfiúi ékességét — Mit kíván a kedves vevő7 — fuvolázta a lány, és hangjában csengettyűk csilingeltek. — Kesztyűt — dünnyögte a meghökkent felügyelő. — De milyet parancsol ? Szarvasbőr-, velúrvagy glasszékesztyűt ? — Velúr tegyen. — De milyen színűt parancsot? Drappot, barnát, sötétet? Gombbal legyen vagy gomb nélkül? — Hatujjú kézre — dörmögte Borovička. — Ó, bocsánat! Attól félek, ma nem teljesíthetem a kedves vevő kívánságát De ha holnap szíveskedne újra befáradni hozzánk, akkor a segítségére lehetnék. — Nekem ma kell a kesztyű. —- Ebben az esetben arra kérem, várjon egy pillanatig, átszaladok a raktárba és utánanézek. Ünnepi vagy hétköznapi használatra való kesztyűt óhajt?... A lány kisietett a pult mögül, a felügyelő pedig már mindenre rájött Reszkető kézzel előszedett egy nitrogliceríntablettát és lenyelte. Bizony, ha a szive valamivel gyengébb és nem akad történetesen tabletta a zsebében, akkor ô tehetett volna a hatodik áldozat Fordította: Gellért György A balesetbiztosításról A mindennapi életben, a háztartásban, az utcán, szórakozás közben vagy üdülésen gyakran szenvedünk kisebb-nagyobb balesetet, megsérülünk, s ennek következményeit hosszabb-rövidebb ideig érezzük. Mindez megváltoztathatja mindennapi életrendünket, korlátozhat rendes tevékenységünkben. A súlyosabb baleset hosszabb ideig tartó munkaképtelenséget vagy halált is okozhat. Ezekben az esetekben az Állami Biztosítóval kötött baleset-biztosítási szerződés nyújt némi biztonságot, illetve bizonyos anyagi kártérítést. Balesetnek tekintendő minden előre nem látott, váratlan és véletlen külső erőráhatás a szervezetre, ami testi sérülést vagy halált okoz. A baleset-biztosítási szerződés alapján az Állami Biztosító a biztosítottnak (a károsultnak) a pénzügyminisztérium 49/1964. Tt számú hirdetményének mellékletében foglalt értékelési szabályok alapján a biztosítási összeg magassága szerint bizonyos százalékban megállapított kártérítést fizet. A baleset-biztosítás magában foglalja — az írásbeli biztosítási szerződés feltételei szerint — a szükséges gyógykezelés idejére járó kártéritést, a baleset okozta tartós következményekért fizetendő kártérítést, valamint a baleset okozta halál esetén fizetendő biztosítási összegre való igényt. A baleset okozta sérülés gyógykezeléséért akkor fizet a biztosító kártérítést, ha a tudomány mai állása szerint a begyógyulásához, vagy a baleset okozta, testi sérülés megállapításához, két hétnél (bizonyos esetekben négy hétnél) hosszabb időre van szükség. A kártérítés összegét a már említett értékelési szabályok (biztosítási táblázatok) „A" szakasza alapján a biztosítási összeg bizonyos százalékában állapítják meg, illetve számítják ki. Ezt a kártalanítást azonban a biztosító legfeljebb egy évig fizeti. Ha a baleset a gyógykezelés befejezése után tartós következményeket hagy maga után, akkor a kártalanítás összegét a már említett táblázatok „B" szakasza alapján számítják ki, ami a biztosítási összeg bizonyos százalékának felel meg. Halálos baleset esetén az Állami Biztosító az egész biztosítási összeget fizeti ki, mégpedig annak a személynek, aki a biztosítási szerződés értelmében erre jogosult. A biztosítónak akkor is teljesítenie kell kártérítési kötelezettségét, ha a biztosított halála a balesetből kifolyólag három éven belül következett be. Ebben az esetben a baleset okozta tartós következményekért már előzőleg kifizetett kártérítés összegét levonja a biztosítási összegből, és csak a kütönbözetet fizeti ki. A biztosított személy köteles a baleset után haladéktalanul orvosi kezelést igénybe venni, és az orvos utasításai szerint magát tovább kezeltetni. Ha a biztosító megkívánja, akkor köteles az Állami Biztosító költségére az általa kijelölt orvossal magát megvizsgáltatni. Bizonyos esetekben a biztosító jogosult a kártalanítás összegét — legfeljebb a felével — csökkenteni. így csökkentheti a biztosítási összeget, ha a balesetet a biztosított ittassága, olyan viselkedése okozta, ami miatt a büntetőbíróság őt valamilyen bűncselekmé~ nyért jogerősen elítélte. B. Gy. olvasónk azt kérdezi, hogy mikor mondhatnak fel. ha túlméretezett lakásban lakik. A lakás után rendesen fizeti a külön illetéket Feleségével két szobás lakásban lakik. A lakásgazdálkodásról szóló 1964. évi 41. számú törvény 38. paragrafusa meghatározza a túlméretezett lakás fogalmát. E szerint túlméretezett a lakás akkor, ha a lakás lakóhelyiségeinek (szobáinak) összkiterjedésébőí a lakás tulajdonosára és minden egyes családtagjára 18 m2-nél nagyobb terület jut, amihez azonban hozzá kell még számítani további 6 m2-t. így olvasónknak a feleségével együtt 18 m2 + 18 m2 + 6 m2, összesen tehát 42 m2-re van igénye, ha ennél nagyobb a lakása, akkor az már a lakástörvény értelmében túlméretezett. Ha azonban a magányos személy olyan lakásban lakik, mely lakás csak egy lakóhelyiségből áll. akkor ez csak akkor tekinthető túlméretezettnek, ha a szoba 30 m2-nél nagyobb. Ha a lakás tulajdonosa magányos, akinek nincs családtagja, akkor csak a 18 m2-t igényelheti, mert a további 6 m2 magányos személynek nem jár. Mindazokban az esetekben, amikor a fentiek értelmében túlméretezett lakásról van szó, tehát két személy esetében 42 m2-nél, három személy esetében 60 m2-nél nagyobb lakások esetében, a helyi (körzeti, városi) nemzeti bizottság a lakástörvény idézett paragrafusa alapján felmondhatja a lakást, illetve a lakáshasználati jogot megszüntetheti. U. Gy. borsai (Borša) lakos azt kérdezi, hogy nem kaphatná-e meg a hétéves gyermeke részére megállapított 500 Kös-s segélyt visszamenőleg is. Az orvosi ellenőrző bizottság a gyermek kedvezőtlen egészségi állapotára való tekintettel a segélyt 1985. július 1-től ítélte meg, pedig a gyermek már előzőleg is éveken keresztül állandó gondozásra és orvosi kezelésre szorult. A társadalombiztosítási előírások értelmében az orvosi szakvélemény alapján a kérvényező egészségi állapotának megvizsgálása után adott különböző segélyeket és juttatásokat csak a jövőben folyósítják, s legfeljebb az érvényesítés napjától visszamenőleg. Ez vonatkozik az ún. önkéntes juttatásokra is, amelyekre nincs törvényes, perelhető jogigény. Azok a szociális illetmények (nyugdíjak), amelyekre törvényes igénye van a kérvényezőnek, a törvényes fettételek teljesítése mellett ugyan bármikor érvényesíthetők, de ezeket is legfeljebb egy évre visszamenőleg fizetik ki. A törvény ugyanis az ilyen illetmények (nyugdijak) egyes részleteire egyéves elévülési határidőt állapít meg. B. B. olvasónk az újházasok kölcsöne iránt érdeklődik. Férje külföldi állampolgár, s nem tudja, hogy kaphatnak-e újházas kölcsönt. Újházas kölcsönt általában csak azok a 30 évnél fiatalabb házasok kaphatnak, akik a köztársaságban laknak és csehszlovák állampolgárok. Kivételesen azok is megkaphatják, akik közül csak az egyik fél csehszlovák állampolgár a másik pedig külföldi, de csak akkor, ha a külföldi házastársnak állandó tartózkodási engedélye van, amit a közbiztonsági testület útlevélosztálya adott ki. Azonkívül a kölcsönhöz egy helyett két kezesre van szükségünk. Dr. B. G. 19
