A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-19 / 29. szám

Következő számunk tartalmából: Fister Magda: HANGYA­SZORGALOMMAL Lacza Tihamér: GOMBASZÖGI JEGYZETEK Csikmák Imre: ITT A VIT Ozogány Ernő: A MEGVALÓSULT ÁLOM Miklósi Péter: FÜRDŐVÁROS A VÁG PARTJÁN Dr. Gaál Lajos — * B. Kovács István: A KÖJANKÓ ÉS KÖRNYÉKE Címlapunkon JÁN DUBEŇ felvé­tele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Král Petemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Ko­šice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­tő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72. 815-85 Bratislava In­dex: 492 11. Hétvégi lévé! A hasznos tevékenység, az emberi munka, az aktivitás — maga az élet. A minap egy idős embert láttam az út mellett és az árokparton a magosra nőtt füvet kaszálta, tempósan, egyenle­tes ritmusban haladt. A lekaszált fű illatát, még az autók benzingőze se tudta elnyomni. Néha-néha megállt le­vette széleskarimájú kalapját, karjával megtörölte izzadó homlokát. A fenökő­­vel végigsimított egypárszor a kasza élén. — Megy a munka? — kérdeztem, ahogy odaköszöntem. — Megy, ha viszik! — válaszolt, hun­cut mosollyal a bajsza alatt. Aztán visz­­sza se nézve, kaszált tovább. Szeretem és csodálom a dolgos öre­geket, akik annyira megszokták a mun­kát, a mindennapi tevékenységet, hogy nem tudnak nélküle élni. Mindig tesz­­nek-vesznek valamit a ház körül, a kert­ben, szőlőben, gyümölcsösben akikhez az unokák haza-hazatérnek. Kíváncsian faggatják őket a régi időkről, egy-egy szerszám használatáról. Az olyan öregemberek (persze ha betegség nem gyötri őket) akik csak tétlenül üldögélnek egyedül a házfal tövében, vagy az árnyékot adó diófa alatt, s csak a cipőjük orrát bámulják, várva, hogy eljöjjön az este, a lefekvés ideje — nem igen szoktak a nyugdíjba menetel után sokáig élni. Nagyon sok hasznos elfoglaltság van a földön. Egy csomó fiatal (tisztelet a kivételnek) pedig a nyári vakációt csak arra használja, hogy teng-leng az utcán, a parkokban, vagy a cigarettafüstös szobában hallgatja a heverőn a zenét. Esetleg rossz társaságba keveredik. Tudom, itt a nyár, a megérdemelt pihenés, szabadság ideje. Jól esik a lazítás, a kikapcsolódás, a vízparton elnyújtozkodni, lubickolni a hűsítő ha­bokban, erőt gyűjteni a további munká­hoz. De azt hiszem, hogy az unalom nem szül semmi jót, sőt ez is kifáraszt­hatja az embert. Szüntelenül foglalkozni kell valami­vel, mert így mindig megtudjuk őrizni szellemi, testi frisseségünket. Egy-egy jó könyv elolvasása, egy-egy hegyi túra gombaszedéssel egybekötve, kispályás labdajátékok, növény- vagy ásványgyűj­tés, halászat mind-mind hasznos szóra­kozást nyújthat. A felnőttek példája döntő módon be­folyásolhatja a fiatalokat, serdülőket. Olyan gyerek nincs, akit ne érdekelne valami. Ha nem kényszerítik erővel, hogy megtanuljon valamit, hanem oko­san felhívják rá a figyelmét, akkor biz­tos, hogy magától is érdeklődik utána. Diákkoromban például engem nagyon érdekelt a csillagászat, minden csilla­gászati könyvet, ami kezemügyébe ke­rült elolvastam, ha kényszerítettek vol­na rá, biztos, hogy soha nem csináltam volna. Érdeklődni a világ dolgai iránt, ez a legfontosabb a mi korunkban, ez tartja egyensúlyban kedélyállapotunkat, ez őrzi meg lelki és emberi tisztaságunkat. A közömbösség, embertársaink iránti figyelmetlenség magunknak is árt. Itt a nyár. A fürdőhelyek zsúfoltak, a büffék és a fagylaltosok előtt hosszabbak a sorok, az autóbuszban meleg van, a vendéglőkben várni kell az üres asztal­ra, az elárusító fáradtan néz ránk, talán a jövő heti szabadságára gondol. Le­gyünk tehát egymáshoz figyelmeseb­bek, és örüljünk annak, hogy békésen süt felettünk a nap. J) m r c ;t TT Lľ i .A. o m r~ ■\ Július van, a gondtalan vakáció és a családi nyaralások időszaka. Sokan vannak, akik — mondjuk — a Bala­tonnál, avagy még „lejjebb": a ten­gerpart mellett pihenik ki a tavalyi szabadságolások óta eltelt esztendő fáradalmait; bár a legtöbben hazai turizmussal töltik el a nyaralás hete­it. Statisztikák igazolják, hogy a vi­lággazdaság visszaesése az idegen­­forgalmat érintette a legkevésbé. A nemzetközi turistaforgalom az elmúlt időszakban sem csökkent számotte­vően. Ellenkezőleg: az idegenforga­lom jelentős társadalmi és gazdasági tényező lett, s ennek megfelelően javult az utazási irodák szervezőmun — Titkár elvtárs. mi az Ön által irányított és a belkereskedelmi tárca hatáskörébe tartozó kormánybizott­ság feladata ? — Lényegében szemmel tartani mindazt, ami az idegenforgalom jelenlegi helyzetével s fejlődésének kilátásaival kapcsolatos Szlo­vákiában. Fő célunk, hogy mind a belföldi, mind a hazánkon áthaladó nemzetközi turiz­mus ne ösztönösen fejlődjön, hanem mega­lapozott prognosztikára épülő tervszerű irá­nyítás alapján. Fontos szándékunk ezért, hogy az idegenforgalom nemzetközi tapasz­talatainak hasznosításával, illetve az utazás es a világjárás gondolatának megfelelő nép-Beszelgetes dr. Otto Knotekkel, az SZSZK Idegenforgalmi Kormánybizottságának titkárával kája, bővült a belföldi útvonalak vá­lasztéka. Hazánk turizmusa — ismét a számokat tekintve — a nemzetközi átlagot meghaladóan nőtt (tavaly 17 millióan látogattak Csehszlováki­ába), emelkedtek az ebből származó bevételek is, de még mindig nem lehetünk elégedettek a vendégek át­lagos tartózkodási idejével. Dr. OTTO KNOTEK, az SZSZK Idegenforgalmi Kormánybizottságának titkára sze­­/int ma már nálunk sem csupán a beutazók számának növelése a cél, hanem sokkal inkább a szolgáltatá­sok minőségi fejlesztésével kell nö­velni az idegenforgalmi bevételek összegét. szerűsitésével hozzájáruljunk a hazai turiz­mus növekedéséhez. Látszólag könnyű dol­gunk van, hiszen hazánk lakossága szívesen utazik, ugyanakkor nagyszerű gyógyfürdői, jelentős műemlékei, gyönyörű természeti adottságai révén Csehszlovákia a nemzetkö­zi turistaforgalom gyakran emlegetett orszá­gai közé tartozik. Hazánk ráadásul mind északi—déli. mind keleti—nyugati irányban Európa szívében fekszik, úgyhogy a tranzit­­forgalmunk is jelentős. Mindez azonban csu­pán látszólag könnyíti meg az idegenforga­lom irányításának gondjait. A valóságban a Folytatás a 4. oldalon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents