A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-15 / 46. szám
Innen-onnan Ilyen családi kerékpárt szerkesztett S. Cserkinovic (Kirgiz SZSZK). Nyári időben ezzel jár kirándulni a család. Nem mindennapi főiskola nyílt a bulgáriai Siroka Lukán, ahol népzenét tanítanak. Az ország minden részéből mintegy 200 diák látogatja az egyetemet, akik később a népi együtteseknél találnak helyet. Mi lesz, ha kész lesz? Mindent pontosan kitervezett, csak a helyiség méretére nem nagyon figyelt Peter Phillips angol ezermester, amikor hajóépítésre adta a fejét. Hogy a nagy munkát befejezhesse, ki kellett ütnie egy ablakot, de mire elkészül a befejező munkálatokkal is, nyilván egy egész falat le kell bontania, hogy kiszabadítsa „börtönben épült" hajóját. Gyermekeknek JOSEF LADA: { \ /•>-> Öli j // l \ j ( ; 1pUtyy ,0 * C'. O / /» í\ 1 '■■■!/■} A ■/ v-' Tapsi komáék ugyancsak szedték a nyú/cipőt, ahogy megpillantották a hajtókát. Csakúgy porzott utánuk. Úgy megijedtek! Szinte reszkettek a félelemtől. — Milyen szegény, szerencsétlenek vagyunk mi! Félelem, örökös rettegés az életünk — óbégattak. Ahogy a tóhoz értek, a békák ijedten menekültek előlük a vízbe. Ezt látva így kérkedtek a nyulak: — Lám csak, milyen rettenthetetlen hősök vagyunk! Ahogy megláttak bennünket, eszeveszetten elmenekültek! Vércse Miklós fordítása Fogott egyszer egy ember egy csalogányt, és meg akarta enni. Azt mondta neki akkor a csalogány: — Nem laksz jól velem, te ember. Bocsáss szabadon, és adok neked három jó tanácsot, nagy bajban még segítségedre lehetek. Az ember megígérte, hogy elengedi, ha az megteszi, amit ígért. Akkor a csalogány elmondta az első tanácsot: — Sose egyél olyat, ami nem ennivaló! A második tanács így szólt: — Sose sajnáld azt, ami visszahozhatatlan! A harmadik tanács: — Ne higgy az ostoba beszédnek! Meghallgatta az ember a három jó tanácsot és elengedte a csalogányt. De a madár meg akart bizonyosodni arról, megértette-e az ember, amit mondott neki. Felröppent, és azt mondta: — Rosszul tetted, hogy elengedtél. Ha tudtad volna, mekkora kincs van bennem, nem engedsz el. Egy hatalmas, drága gyöngyszem rejtőzik bennem, ha megszerezted volna, rögtön gazdag lettél volna. Meghallotta ezt az ember, nagyon nekikeseredett, felugrott, és kérlelni kezdte a csalogányt, hogy térjen vissza hozzá. Azt mondta neki erre a csalogány: — Már látom, hogy ostoba ember vagy. Nem hallgattál arra, amit mondtam neked. Azt sajnálod, amit nem hozhatsz vissza. És hallgattál az ostoba beszédre. Nézz csak rám, milyen kicsi vagyok. Hogy férhetne el bennem egy hatalmas gyöngyszem? És ezzel elrepült messzire. (Ukrán népmese) WEÖRES SÁNDOR: O / Melyik úton jut fel a mesebeli lovag a vártoronyba a /irálykisasszony hoz? Megy a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Megy a vonat, fut a vonat: zugó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön, hegyen át! Zim, zim, megy a gép, megy a gép, fut a sínen a kerék, forog a kerék. Zum, zum, nagy az út, nagy az út, fekete az alagút, a masina fut. 20