A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-15 / 46. szám

Képes krónika A háborús bűntettek elévülhetetlenek Az emberi történelem legpusztítóbb — több mint SO millió emberáldozatot követelő háborújának befejezé­se után — 1945. november 20-a és 1946. október 1-je között folyt le századunk legjelentősebb büntetőpere. A háború lerombolta Nümbergben nemzetközi katonai törvényszék ítélkezett a német háborús bűnösök, a koncentrációs táborok gazdái, egész népek nagyüzemi kiirtásának megszervezői, a kudarcot vallott világhódí­tók felett. Nem mindennapos gonosztevők ültek Nümbergben a vádlottak padján. Hermann Göring, Rudolf Hess, Joachim von Ribbentrop és a többi tizenkilenc vádlott a német imperializmus legbarbárabb uralmi formájá­nak leghírhedtebb megtestesítői. A Szovjetunió. Nagy-Britannia. az USA és Kína még 1943-ban a moszkvai deklarációban megegyeztek, hogy a háború végeztével a német fasizmus tömeggyil­kosságaiért és a háború kirobbantásáért felelős szemé­lyeket és szervezeteket nemzetközi bíróság elé állítják. A bíróság tagjait és a vád képviselőit a hitleri Német­ország ellen szövetkezett négy nagyhatalom delegálta. A nürnbergi nemzetközi bíróság megvizsgálta, hogy a vádlott személyek és szervezetek milyen cselekménye­ket követtek el a béke ellen, milyen szerepük volt a támadó háború előkészítésében, kirobbantásában és irányításában. Megállapította a bíróság azt is, milyen háborús bűncselekményeket követtek el a vádlottak, miként sértették meg a nemzetközi jog háborúra vo­natkozó törvényeit és szokásait, milyen bűncselekmé­nyeket követtek el az emberiség ellen, mennyiben vettek részt a tömegkivégzések, koncetrációs és meg­semmisítő táborok megszervezésében és irányításá­ban. Az emberiség története számtalan háborút jegyzett fel. Legutoljára az 1907-es Hágai konvenció és a hadvi­selés szabályairól 1929-ben aláírt Genfi egyezmény rögzítette az emberiességnek azt a minimumát, ame­lyet minden államnak tanúsítania kell: megszállt terü­leteken tilos a polgári lakosság tagjainak bántalmazá­sa, elhurcolása vagy meggyilkolása, büntetendő cse­lekmény a hadifoglyok bántalmazása vagy meggyilko­lása is. unyanígy vámsok és faNak szándékos lerombo­­lása. A német hadsereg vezető klikkje lábbal tiporta eze­ket a megállapodásokat. Hitlertől származik az a mon­dás: „Amikor háborút indítunk és hadat viselünk, nem a jog számít, hanem a győzelem". A hitleri hadsereg Európa megszállt országaiban lábbal tiporta nemcsak a háborúskodás átlalánosan elismert szabályait hanem az emberiesség legelemibb normáit is. Oradour és Lidice ma az egész világon a fasiszta borzalmak kifeje­zője. 1946. október 1-jén hirdettek ítéletet az elsőrendű vádlottak felett akiket a szövetségeseknek sikerült elfogniuk. A fővádlottak közül tizenegyet halálbünte­tésre ítéltek. A nemzetközi bíróság háborús bűnösnek nyilvánította a Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt vezetőségét a Gestapót az SD-t és az SS-t A nürnbergi per tanulságai mindmáig érvényesek. A tőke legagresszívabb, az enyhüléssel szembenálló erői a nürnbergi ítéletben veszedelmes presedenst látnak, amelyet szeretnének nyomtalanul eltüntetni. Ezzel szemben a világ haladó erői megvalósítják az ENSZ közgyűlése 1973-ban elfogadott határozatát amely kimondja: „A nemzetközi együttműködés elvei olyan személyek felderítésében, letartóztatásában, kiadatá­sában és megbüntetésében, akik háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében bűnösek, állan­dóan érvényben maradnak." Ezek az elvek megfelelnek sok millió egyszerű ember akaratának, akik gyűlölik a háborút és azért harcolnak, hogy keresztülhúzzák egy új háború kirobbantóinak terveit-ST­ELLENÖRZÖ NAP A GABČÍKOVO— NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉPÍTÉSÉN Október 29-én párt- és gazdasági ellenőrző napot tartot­tak Gabčíkovóban. Ellátogatott ide Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kor­mány elnöke, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja, az SZLKP KB titkára, František Pitra, a CSKP KB titkára és az SZLKP KB Elnökségének tagjai: Ján Janik, az SZLKP KB titkára. Ignác Janák, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára, valamint párt-, állami és gazdasági életünk több képvise­lője. Baloldali képünkön: a vízi erőmű építésének jelenle­gi stádiuma; a jobb oldali képen (balról jobbra) Pitra, Hruškovič, Gerle és Lenárt elvtársak ellenőrzik az építés eddig elért eredményeit. (A ČSTK bei- és külföldi képszolgálata) SZOVJET KÜLDÖTTSÉG BRATISLAVÁBAN Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára október 25-én fogadta Bratislavában a szov­jet Lenini Komszomol küldöttségét amely Viktor Misin­­nek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagjá­nak, a Lenini Komszomol KB első titkárának vezetésével a SZISZ KB meghívására látogatott hazánkba. Képünkön: Viktor Misin virágcsokrot helyez el a Slavínon. a szovjet katonák emlékművénél. FIDEL CASTRO ÉS EDUARD SEVARDNADZE TÁRGYALÁSAI Fidel Castro legfelsőbb kubai párt- és állami vezető október 28-án Havannában fogadta Eduard Sevardnad­­zét, az SZKP KB PB tagját, szovjet külügyminisztert A találkozón tájékoztatták egymást az SZKP XXVII., illetve a Kubai KP III. kongresszusának előkészületeiről és átte­kintették a kétoldalú kapcsolatok néhány kérdését. Fel­vételünk a tárgyaláson készült. TÜNTETÉS LONDONBAN Mintegy 20 000-en vettek részt októ­ber 22-én London­ban azon a brit par­lament előtti felvo­nuláson, amelyen a kormány segítség­nyújtásának fokozá­sát követelték a szárazság sújtotta afrikai kontinens la­kóinak. Képünkön a felvonuló tömeg. ÜLÉST TARTOTT A SZLOVÁK BÉKETANÁCS Az ENSZ megalapításának 40. és a Békevilágtanács létrejöttének 35. évfordulója alkalmából október 29-én ülést tartott Bratislavában a Szlovák Béketanács. Jelen volt Bohuslav Chöoupek külügyminiszter és más magas­rangú párt- és állami vezetők. Felvételünkön az ülés résztvevői Bohuslav Chöoupek beszéde közben. 3

Next

/
Thumbnails
Contents