A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-07 / 45. szám

492 11 A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó galago­nya (Crataegus) nemzet­ség mintegy 200 fajt számlál. Az északi félgöm­bön, elsősorban a mérsé­kelt égövben találhatók; Közép-Európában is szá­mos képviselőjük ismert. Általában tövises vagy tö­­vistelen fák, ill. cserjék, kedvelt és szívesen ülte­tett dísznövények, de sok helyütt — kivált erdők szé­lén, legelőkön, cserjések­ben — vadon is nőnek. Két legelterjedtebb fajuk az egy bibés galagonya (C. monogyna JAC&) és a cseregalagonya vagy két­­bibés galagonya. A két növényt elsősorban a leve­lük szegélye és a bibeszá­lak alkata különbözteti meg. Az egybibés galago­nya levelei tagoltabbak, a levélkaréjok csak a csú­csok felé fogazottak, míg a cseregalagonya levelei ke­vésbé tagoltak és végig fű­részes a szélük. Mindkét növény virágai kellemet­len halszagot árasztanak, termésük vöröses színű, tojásdad vagy gömbalakú, lisztes ízű. Az egybibés ga­lagonya termésében egy, a cseregalagonya termésé­ben két csontár (mag) ta­lálható. A galagonyára si­kerrel olthatók rokon nem­zetségek fajai is. Ismert például a galagonya és a naspolya (Mespilus ger­manica) hibridje, amelyet a szakemberek Crataego­­mespilusnak neveztek el. Ezek az oltványok (szak­nyelven: periklinális kimé­­rák) átmenetet alkotnak a két oltványpartner között, szöveteik megőrzik önálló­ságukat, de köpenyszerű­­en települnek egymásra. A cseregalagonya ked­velt gyógynövény is. Lombleveleit, virágzatát és érett termését egyaránt gyűjtik. A levelek és a virá­gok főleg kvercetint, ko­­lint, acetilkolint. kraté­­guszszaponint, glükozidot, illóolajat tartalmaznak, a termésekben kratégusz­­sav, szaponin, fiavon, B- és C-vitamin, kolin stb. talál­ható. Elsősorban vérkerin­gési zavarok, magas vér­nyomás, elégtelen szívmű­ködés, ideges szívpana­szok, angina pectoris ese­tében, tea formájában al­kalmazzák. LACZA TIHAMÉR Valter Bistika felvétele (Crataegus oxyacantha L — Hloh obyčajný)

Next

/
Thumbnails
Contents