A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
A télizöldfélék (Apocynaceae) családjának tagjai többnyire a trópusi és a szubtrópusi égövben találhatók, a mérsékelt éghajlatú tájakon csupán fajuk honos, közülük Közép-Európában kizárólag a télizöld vagy meténg (Vinca) nemzetség képviselői teremnek vadon is. A kis télizöld (egyes vidékeken télizöld meténgnek, kis meténgnek, koszorúzöldnek vagy börvénynek is nevezik) indaszerüen elágazó félcserje, hajtásai hosszan elterülnek a talajon, a szárcsomóknál gyakran gyökeret eresztenek. Amint a neve is jelzi, leveleit télen sem huflatja le. Áprilisban-májusban virágzik, virágai kékeslilák, de mivel dísznövényként is ültetik, számos fajtája alakult ki; ezek virágai igen változatosak: vannak közöttük egyszerű és összetett alakok, színük pedig fehér, rózsaszínű, élénkpiros vagy feketésibolya is lehet. Némelyik fajtának a levélszíne is módosult, ismeretesek ezüstfehér vagy sárga szélű, rajzolatos levelűek is. A kis télizöld a hűvös, párás levegőjű erőket kedveli, kevés napfénnyel is beéri. A növény levelei gyógyhatású anyagokat (különböző alkaloidokat, cseranyagot, pektint, vincint stb.) tartalmaznak. A belőlük főzött tea nyugtató, vizelethajtó és étvágygerjesztő hatású. A gyógyszeripar vérnyomáscsökkentő és agyérszűkület elleni gyógyszert (pl. Cavinton) készít a kis télizöldben található vegyületekből. A télizöld az emlékezés növénye is: gyakran ültetik sírokra, lombját pedig koszorúkba fonják. A Zobor vidékén a menyasszony — barátnőivel — az esküvő előtti vasárnap kiment az erdőbe télizöldet szedni, s eközben egy igen szép dalt énekelt, amelynek első strófája így hangzott Téliződ, téliződ, Szép apró téliződ. Levelivel szíp zöd. Virágjával igen ikes. A télizöldböl lakodalmi díszeket készítettek. LACZA TIHAMÉR Valter Bistika felvétele
