A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
Csak egy percre... Egy pillanatig sem túlzás, ha azt állítom BODRI ELEONÓRÁT tulajdonképpen na gyón sokan ismerik Igaz, személyesen inkább „csak" a Galántai járásban, ahol több esztendeig hi vatásos népművelő ként dolgozott; a hangja azonban valóban a fél országnak cseng ismerősen. A most huszonnégy éves Nóri ugyanis 1983 tavaszától a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásainak bemondónője. — Utad a mikrofonig? — Bizonyos szemszögből ítélve meglehetősen kacskaringós volt, más szempontból nézve viszont akár egyenesnek is mondható.. .. — Ez bizony sejtelmesnek tűnő válasz! — Ha a kacskaringókat veszem számba, hogy én már galántai gimnazistaként is népművelő akartam lenni. Érettségi után így ezt a felépítményű szakosító tagozatot választottam. Legelső munkahelyem a járási népművelési központ volt, majd Hidaskürtre kerültem függetlenített népművelőként. Közben a szülőfalumban. Vízkeleten is besegítettem a közművelődési tevékenységbe. Azután volt egy időszak, amikor a Csallóközbe szerettem volna kerülni, de a városra költözés gondolata is foglalkoztatott. Ekkoriban jelent meg a Csehszlovák Rádió Magyar Nyelvű Főszerkesztőségének a bemondónői állást hirdető pályázati felhívása, s én gondoltam egy merészet és nagyot... — Nehéz volt a felvételi? — Roppant lámpalázam volt. Hát még HARISNYATÖRTÉNELEM A harisnya elég későn tűnt fel az öltözködés történetében. Csak a XVI. század elején fogadta el a férfidivat A hagyományosan posztóból készült a talptól a derékig egy részből álló nadrágot váltotta fel. így most már két részből állt a lábat borító ruhadarab: a felsőből, amely a combot és a hasat takarta, valamint az alsóból, amelyet eleinte selyemből vagy gyapjúból kötöttek, később pedig pamutszálból. A harisnyagyártó szövőszéket 1589-ben találta fel az angol William Lee, de tulajdonképpen csak a következő évszázadban kezdték el használni, elsősorban Franciaországban, Kelet-Európábán viszont ahol a kézi kötést már a középkorban is ismerték, kézzel kötött kesztyűk és harisnyák maradtak fönn ebből a korból. Állítólag Nagy Frigyes katonáinak az őrség pihenőjében harisnyákat kellett kötniük. Talán ennek is köszönhető, hogy a XVIII. századból elég sok harisnya maradt ránk. Ezek azt mutatják, hogy a nők akkoriban a finom selyemszálból készült hímzett harisnyákat kedvelték. A harisnyákat szalagos harisnyakötővel kötötték meg a térd alatt majd később, a XVIII. század végétől a térd fölött A francia forradalom előtt a divat az antik stílust utánozta. Ezért a még mindig hosszú, de átszabott szoknyák felfedték a láb formáját láthatóvá vált a koturnus fűzőzsinórjait utánzó mintájú harisnya és a harisnyától eltérő színű lábravaló. Még olyan harisnyákat is készítettek. amelyek a fiatal Egyesült Államok zászlajának színeit utánozták piros-fehér csíkokkal és a sarkon kék mezőben csillagokkal. amikor megláttam, hogy húsznál is többen vagyunk a jelentkezők!... — Említetted, hogy a pályaíved akár egyenesnek is tekinthető. — Pusztán annyiban, hogy elemista’ korom óta rengeteget szerepeltem nyilvánosság előtt. Szavaltam, tagja voltam a vízkeleti énekkarnak, bekapcsolódtam a polgári ügyek testületének munkájába, nomeg a helyi híradóskor vezetője is én voltam. Mindez biztonságérzetet adott akkor, amikor először kellett farkasszemet néznem a mikrofonnal. — Azelőtt is szoktad hallgatni a bratisíavai rádió magyar adásait? — Igen. A Mátyusföldön sokan is, szívesen is hallgatják műsorainkat. A szombati és vasárnapi adások pedig különösen népszerűek. — Vajon miként fest a bemondónő egy munkanapja ? — Ez attól függ, hogy téli vagy nyári adásrendben sugározzuk-e a műsort. Márciustól szeptemberig például már reggel öt óra után a rádió Vám utcai épülete felé tartok, és ha egész napos szolgálatom van, akkor este hatkor fejezzük be a Napi krónika sugárzását. Természetesen, ősztől tavaszig is ugyanannyi a munkánk mint a nyári időszámítás hónapjaiban. A különbség csak annyi, hogy már délután négykor lejár az adásidőnk. — Ha valaki a bemondónői munka titkai felől érdeklődne, mit mondanál el neki? — Hogy tanulja meg a pontosságot, ami itt alapkövetelmény. És hogy tanuljon meg szépen, helyes kiejtéssel, jó ritmusban, a szöveg megfelelő értelmét keresve olvasni. — Lehet ezt a munkát rutinnal végezni? — Lehetni talán lehet, ám ennek a munkának éppen az a sajátja, hogy nem szabad a rutinra támaszkodni. (mik-) Később, az 1848-as párizsi forradalomban nemzetiszínű harisnyakötővel készítették a harisnyákat. A Miion ház legmeglepőbb kreációja pedig az 1871-es párizsi ostromot idézi, díszítése a város falai Mögött látható csúcsos sisakot ábrázolta. A XX század első felében a nők már általánosan elfogadták a fekete harisnyát De még mindig voltak kivételes díszítésű harisnyák: például a menyasszonyokét csipkével díszített, kis szerelmespárokat ábrázoló virágfüzér ékesítette. Amikor 1925 táján a szoknyák rövidebbek lettek, a vékony selyemszálból készült testszínű harisnya jött divatba, mivel azt az illúziót kellett keltenie, hogy a láb meztelen. Érmek érdekében még a harisnyák díszítéséről is lemondtak. A XX század második felében — a nylon és más szintetikus anyagok bevezetésével — kifejlődött a harisnyadivat, majd a harisnyanadrág divatja. TÜZES GYŰJTEMÉNY Az NDK Halle tartományában él egy műszerész aki több mint 2 500 darab öngyújtó boldog tulajdonosa. Ez a legnagyobb ilyen tárgyú gyűjtemény Európában. A gyűjtemény érdekesebb darabjai közül kiemelkedik a kutya alakú öngyújtó, amelyik tüzet okád. És egy régi márkájú autó mintájára készült öngyújtó. Ez akkor hasznos, ha nagyobb társaság jön össze az asztal mellett, ugyanis minden nehézség nélkül lehet a szemközti vendéghez gurítani. Emberi sorsok RÁCSOK MÖGÖTT Bírósági igazságszolgáltatásunk iránytűje a Büntetőtörvénykönyv, amely magában foglalja az általános büntetőjogi elveket s az egyes büntetőszabályokat is. Köztudomású, hogy szocialista törvényességünk alapelvei nem az elkövetett vétségek megtorlására helyezik a hangsúlyt, hanem a javító-nevelő munka eredményességének fokozására. A bíróságok által kiszabott szabadságvesztéssel járó büntetések Így a meggyőzés, a kényszerités és az átnevelés elemeit egyesítik. E törekvések lényege, hogy a „rács mögé" került embert sikerüljön visszavezetni a rendes társadalmi életbe. Kétségtelen, hogy a bűnözés arányának csökkenése csak egy hosszabb társadalmi folyamat eredménye lehet. Joggal merül fel hát a kérdés: vajon mennyire valószínű, hogy az elítéltek a büntetésvégrehajtó intézetekben töltött idő alatt tényleg átnevelődnek és meg tudnak állni magánéletük lejtőin? A minap erről tartottak sajtótájékoztatót a büntetésvégrehajtó intézetek parancsnokságának felelős dolgozói. Az újságírók kérdéseire, többek között, egy bírósági orvosszakértő: dr. Pogády Tibor pszichológus is válaszolt. Az alábbiakban a vele folytatott beszélgetés néhány közérdekű kérdését adom közre. S Ha tudatosítjuk, hogy egy-egy zárkában vagy nagyobb hálóteremben több sérült személyiségű ember él egymás mellett úgy reálisnak tűnik az a feltételezés, hogy a börtön egyben a bűnözés iskolája is lehet... — Ezzel a veszéllyel tényleg számolni kell. Fontos tudni azonban, hogy elsősorban a felügyelettől és az alkalmazott nevelői módszerektől függ, hogy. a börtön valóban a bűnözés iskolája, vagy éppen ellenkezőleg: a nevelés szintere lesz-e? Célunk, hogy minden elítélt, büntetését letöltve, tiszta számlával próbáljon beilleszkedni a társadalom mindennapi körforgásába. Ennek érdekében javító-nevelő intézeteink lehetővé teszik, hogy az elítéltek befejezzék alap-, illetve középiskolai tanulmányaikat; a megtóvedt fiatalok kezébe pedig szakmát, megélhetést adnak. Intézeteinkben különböző versenyeket rendeznek, amelyek a munkaerkölcs, a magatartás, a tisztaság megtartására helyezik a fő hangsúlyt. Az átnevelés folyamatában fontos mozzanat az elítéltek önkormányzatának működése, ami a tudatformálás megalapozását segíti. Érdekes tapasztalat ezzel kapcsolatban, hogy az elítéltek általában ugyanazokat az embereket tartják alkalmasnak az önkormányzatba, mint a nevelők. S A büntetésvégrehajtás természetes rendje az elítéltek szinte minden lépését szabályozza: az előírások megsértéséért büntetés, bizonyos többletkövetelmények teljesítéséért jutalom jár. A közvéleményben gyakran merül föl a kérdés: vajon ez a szigorú szabályozottság nem válthat-e ki egyes elítéltekben képmutatást? Valami olyasmit, hogy saját jól felfogott érdekükben pontosan a megkívánt magatartást tanúsítják, anélkül azonban, hogy meg lennének győződve annak helyességéről... — A szabad élet összehasonlíthatatlanul más körülményei között sem teljesen ismeretlen a számitó viselkedés. így kár lenne megütközni azon, ha a zárt rendszerű intézetekben hasonlóképpen előfordul ilyesmi. A börtönökben végzett nevelői folyamat lényege viszont az, hogy az efféle számító képmutatás ne fajuljon a másoknak való ártani akarásig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy senkinek se származzon előnye az efféle magatartásból, vagy abból, hogy társait alaptalanul, esetleg azok háta mögött bepanaszolja. Ez a kérdés egyébként a nevelői munka egyik legérzékenyebb pontja. A gyakorlatban valóban sokszor előfordul, hogy az elitéit először tényleg csak számításból engedelmeskedik. azaz megjátssza magát; később azonban rájön, hogy belsőleg, saját közérzete szempontjából is fontos beilleszkedni az intézet rendjébe és élni a korlátozott, de így is változatos időtöltési lehetőségekkel. A fegyházakban, börtönökben és fogházakban ma mór könyvtárak, tévékészülékek állnak az elítéltek rendelkezésére, de mód nyílik különféle szakköri tevékenységre is. S Napjainkban világszerte sok szó esik a börtönrendszer bizonyos korszerűsítéséről. A pszichológus szemszögéből nézve mi értendő ezen? — Ebben a tekintetben két dologról van szó. Az egyik: az intézeti őrzésre vonatkozó szabályok esetleges megváltoztatása, illetve az utógondozás különböző formáinak tökéletesítése. A másik szempont a kriminálpedagógia szakterületére vonatkozik. Ennek keretében a szakemberek megpróbálnak könnyíteni az elítéltek helyzetén. Természetesen, ez nem a fegyelem és a szigor lazítását jelenti, hanem ellensúlyozni kívánja a zártságból származó lélektani hátrányokat. 5 A munkának például milyen szerepe van 'a nevelési folyamatban ? — A munka társadalmunkban minden ember joga és kötelessége. Sokan éppen éiőskődésért, munkakerülésért jutnak börtönbe, ezért a fenti elv büntetésvégrehajtó intézeteinkben fokozottan érvényes. Megtagadása fegyelmi vétség, ami megrovást von maga után. A munka egyébként a szabad életnek megfelelő formában, zömmel csoportos rendszerben folyik. Többnyire a csoportvezetők is elítéltek. Ki-ki a keresetéből támogatja hozzátartozóit, ebből téríti meg eltartási kötelezettségeit, saját szükségleteire vásárolhat néhány apróságot, a kereset egy részét pedig félre kell tenni. Előfordul, hogy egyesek nehéz, jól jövedelmező munkára kérik magukat, hogy egy csinos összeggel rendelkezzenek majd szabadlábra helyezésük után. Az ilyen egyéneknél a legvalószínűbb, hogy nemcsak tiszta számlával, hanem az új élet szilárd elhatározásával is hagyják el a börtönkaput. § Mindebből az tűnik ki, hogy kriminálpedagógiánk jó eredményeket mutathat föl. Mi indokolja mégis a visszaeső bűnözők aránylag magas számát? — A visszaeső bűnözésben általában három tényező játszik szerepet: a börtönbeli nevelés esetleges fogyatékosságai, a kedvezőtlen társadalmi fogadtatás és a bűnözők személyiségében rejlő okok. A bűnözés megelőzésében és a szabadultak utógondozásában ezért joggal van szükség az egész társadalom aktív segítségére, hiszen előrelépni, tartós eredményeket elérni ebben a kényes kérdésben csupán megfelelő társadalmi összefogással lehet. B. M. P. 19
