A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
egyre halványul, különösen az olyan helységben, mind a mai Nagymegyer, amely egyre inkább urbanizálódik. Kovács Károly, aki 1908-ban született, Bartók Béla a már említett könyvének példatárában közölt 18 dallama közül 11 -et ismert, de csak kettőt tudott eldalolni. A másik énekes. Körösi Antal bácsi 1971-ben 90 éves korában még dalolt nekem. Érdekes, hogy Antal bácsi ugyanabban az évben született mind Bartók Béla, tehát 1910-ben mindketten 29 évesek voltak. Reméltem, hogy talán emlékszik Bartók nagymegyeri gyűjtésére, hisz abban az időben fonográfba énekelni nem volt mindennapi esemény s valószínűleg beszéltek róla a faluban. Sajnos, Antal bácsi fiatal korában nem hallott Bartókról, arról sem, hogy ott járt volna Nagymegyeren. Bartók a publikált nagymegyeri népdalok mellett csak négy nevet közöl. Ezek: Rácz József 60 éves, Magyari Károly 40 éves. Balog István dudás és Vörös Ilonka kb. 10—14 éves. Kerestem az anyakönyvekben ezeket a neveket, szerettem volna megtalálni Bartók énekeseinek leszármazottait. Sajnos, nem járt sikerrel. Rácz nevű nagyon sok volt Nagymegyeren. Ki tudja melyik Rácz családnak volt az őse a Józsi bácsi. Magyari nevűt egyáltalán nem találtam. Ellenben Magyaricsokat bőven. Könnyen lehet, hogy ez énekes nem artikulált megfelelően, amikor bemondta a nevét a fonográfba, vagyis a „cs" mássalhangzót lenyelte. Így a lejegyzésnél Bartók Magyaricsot Magyarinak értette. Vörös Ilonka nevét sem találtam az anyakönyvekben. Valószínűleg nem Nagymegyeren született és a gyűjtés idején csak látogatóban volt ott. Ma már nehéz lenne kinyomozni él-e még, hisz valószínűleg férjhez ment, pedig ö biztosan emlékezett volna Bartók Bélára. ÁG TIBOR KOŠÚTHOVÁ ELENA FELVÉTELE rakosgatom. A sokszínű falombok mögött meghúzódó faluban jelenleg közel ezerháromszázán élnek. Többségük, ahogy Körtvély Károly a hnb titkára elmondta, itt is keresi meg a mindennapi kenyérre valót. Vagyis a helyi, immár egyesült szövetkezetben összesen háromszázkilencvenen dolgoznak. Az ezen felüli munkaképes görgöiek a járás különböző üzemeibe járnak, na és a tornai cementgyárba. Amikor afelől érdeklődtem, hogy az elmúlt néhány évben mivel gyarapodott a falu, akkor a következőket tudtam meg. A választási programban egy új óvoda, a hnb-iroda, valamint a püt-terem rekonstrukciója szerepelt. Mindez el is készült. Ennek ellenére Körtvély Károly és Török László, az iskola igazgatója (egyben a hnb alelnöke, s a falusi pártszervezet elnöke is) szerint nincs minden úgy, ahogy azt annak idején elgonA görgői tavak dolták. A fő gond az óvoda. Az eredeti tervek szerint ugyanis az iskola közvetlen szomszédságában kellett volna felépíteni, hogy a két létesítmény egymást kiegészíthesse. Ez elsősorban a konyha, a diákétkeztetés és a tornaterem összehangolásával, használatával segített volna sokat. De az alig ötven ámyi területet a felsőbb szervek nem engedték ki a földalapból. így az óvoda jó egy kilométerre került az iskolától, jól felszerelt konyhájával együtt. Elkészült a faluban néhány olyan létesítmény is, amely a választási programban nem szerepelt. Mindez a falu lakóinak és vezetőinek a szorgalmát dicséri, így például kibővítették a tűzoltószertár felszerelését, rendbe tették a sportpályát, s leaszfaltoztak négy utcát. Az imént felsorolt eredményekről beszélgetve, azt is megkérdeztem Körtvély Károlytól, hogy mi az, ami még hiányzik, mire volna szükség még Tornagörgőn, hogy az itt élő emberek elégedettek legyenek. — Két fontos dolgot szeretnénk felvenni a következő választási programba — mondja. A falu madártávlatból — Szükségünk van az üzlethálózat bővítésére, mert a meglévő önkiszolgáló bolt már nem elegendő, s az igényeket sem elégíti ki. Állandó ellátási gondjaink vannak tejből és friss kenyérből. Ebből következik, hogy új üzletközpontot szeretnénk építeni, amely a mai igényeket minden szempontból kielégítené. A másik ugyancsak fontos beruházás az új művelődési központ felépítése lenne Z-akció keretében. Erre kereken ötmillió koronát kellene fordítanunk. Ez a beruházás szerepel a jnb akcióterében is. A kérdés számunkra az, hogy miként döntenek felőle. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a beruházás része legyen a következő választási programunknak. — Gondolom, a falu lakói szívesen segítenének az építkezés idején. — Csak már ott tartanánk, hogy építhetnénk — mondja Török László. — Én 1963 óta vagyok Tornagörgőn, s számtalanszor meggyőződhettem arról, hogy ha a közösség érdekében valamit el kell végezni, egy szóra jönnek az emberek. Ha meg lehetne mintázni, vagy szóban ki lehetne fejezni az emberi szorgalmat, akkor erről a faluról, ezekről az emberekről lehetne példát venni. Nincs okom kétségbe vonni Török László állítását, inkább arra gondolok, hogy adassék meg a szorgalom kiteljesítésére a mindenkori lehetőség... GÁL SÁNDOR A szerző felvételei 5
