A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-12 / 28. szám
Tudomány-technika JAPÁN MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK Március közepén nyílt meg a Tokió melletti Cukuba városában az Expo '85 világkiállítás, amelyen fél éven keresztül megtekinthetők a tudomány és a technika legújabb vívmányai. A kiállításon 47 ország, továbbá 37 nemzetközi szervezet többszáz kiállítója mutatja be mindazokat a termékeket és tudományos eredményeket, amelyek nagy részével majd csak a következő években, évtizedekben találkozik a nagyközönség az üzletek polcain. Japán ezen a kiállításon négy központi pavilonnal képviselteti magát, harminc hazai gyár, kereskedöház és vállalat termékeivel. (A márciusban megrendezett Interkamera '85 kiállításon Prágában a hazai érdeklődők is láthattak japán műszaki újdonságokat.) A cukubai Expo '85 valamint a japán ipar egyre figyelemreméltóbb eredményei arra késztetik a nagy konkurrenseket, elsősorban az amerikai és nyugat-európai vállalatokat, hogy közelebbről is tanulmányozzák a robbanásszerű fejlődés hátterét, valamint várható következményeit. De a szocialista országok is egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak az utóbbi időben Japán felé; szakemberek gyűjtenek tapasztalatokat, tanulmányutakon vesznek részt a szigetországban. Sokan, sokféleképpen magyarázzák a nagyszerű műszaki eredményeket, egy dolog azonban tény: az olaszországnyi méretű, 120 millió lakosú távol-keleti szigetország műszaki berendezéseivel, árudömpingjével nem kis fejfájást okoz az Egyesült Államok és a Közös Piac szakembereinek, hiszen rendkívül jó minőségű, olcsó termékekkel árasztja el csaknem félmilliárd potenciális vevővel rendelkező piacukat. Különösen a szórakoztató elektronika, a híradástechnika és a robottechnika terén dicsekedhetnek a japán gyárak nagy sikerekkel. Egy rövid áttekintés keretén belül érdemes sorra venni, melyek azok a területek, ahol ők játsszák az első hegedűs szerepét. Az utóbbi egynéhány évben a számítástechnika területén, különösen a gépi berendezéseknél (hardware) nagyfokú előretörés figyelhető meg, elsősorban a NEC (Nippon Elektronic Company) és a Toshiba gyár tevékenységének köszönhetően. A múlt évben épp ez utóbbi állította elő elsőként a 256 kilobites tárlót (memóriát) egyetlen szeletkén. Néhány évvel ezelőtt jelent meg az első fejhallgatós Hifi törpemagnetofon, a Walkman, amely nagy népszerűségre tett szert a fiatalok körében. Első példányai még zsebrádió nagyságúak voltak, napjainkban a törpemagnetofon kisebb a felvételt tartalmazó magnókazettánál! Az első digitális karórákat a nagy európai gyártók, elsősorban a svájciak még elnéző mosollyal fogadták, bóvlinak, múló divathóbortnak minősítve. Csakhogy a fénydiódás kijelzőt felváltotta a folyadékkristály, majd az óra „szolgáltatásai" bővültek: először megjelent rajtuk a stopper, majd ébresztőóraként is működtek, a következő lépés a törpeszámológép beépítése volt. A fejlődés természetesen nem állt meg, a miniatürizálás újabb csodáját a Sanyo gyár karórája jelenti, amelybe sztereo rádiót építettek, ehhez apró csatlakozóval lehet a walkmannál megismert kis fejhallgatót kapcsolni. A vetélytárs Seiko cég sem akart lemaradni, ezért elektronikus „noteszt" épített a karórájába. Négy gomb segítségével programozható törpegép 4 000 jelet tud egyidejűleg tárolni, tehát két és fél gépelt oldalnyi szöveget. A televíziózásban már megszokott tartozék a távkapcsoló, amely infravörös hullámok segítségével, vezeték nélkül szabályozza a készülék egyes funkcióit. Újdonságnak számít viszont a vezeték nélküli telefon, amely lehetővé teszi a lakásban való szabad mozgást telefonálás közben. A legmodernebb kaputelefon már nemcsak a hangot továbbítja, hanem egy parányi kamera segítségével a képet is. Ezen a téren is van változás, mivel a modem kamerák nem hagyományos képfelvevő csővel dolgoznak, hanem félvezetőkből álló ún. CCD technikával. A szórakoztató elektronika terén a JVC (Japan Victory Company) szolgál néhány kellemes meglepetéssel. A színes, sztereo hanggal ellátott tévékészülék valamennyi színes tv-rendszer vételére alkalmas, automatikus rendszerkapcsolóval működik. Egyre gyakoribb a tévés hifitorony a piacon, amelyben a színes, nagyon jó minőségű tévékészülék (teletext és viewdata dekóderrel ellátva), általában VHS képmagnóval együtt alkot kompakt egységet. Tehát a videotorony nemcsak tévéműsorok megtekintésére és felvételére alkalmas, de a képújság vételére is, sőt telefonvonalon bármilyen adatbankkal felveheti a.kapcsolatot, amelyet a hálózatra kapcsoltak. A watchman minden bizonnyal hamarosan a fiatalok új kedvence lesz. Ezen a törpemagnónyi (walkman — innen a rímelő elnevezés) méretű apró tévékészüléken a műsorok az utcán, parkban, közlekedési eszközökön stb. is megtekinthetők. A mikrohullámú háztartási berendezések területén elsősorban az energiatakarékosság lépett előtérbe; a fagyasztott hús néhány perc alatt ropogósra sül a régebbi típusú infrasütőkben is, de a legújabb készülékek fele-, harmadannyi energiát fogyasztanak elődeiknél. Újdonságnak számít viszot az elektromágneses tűzhely, amelynél az energiatakarékosságot úgy érik el, hogy a lábas fémtestében keletkező kóboráramok melegítik fel az ételt. Egyszerre több vállalat foglalkozik az optoelektronikai berendezések fejlesztésével, különösen a fénykábeles berendezések területén. A tévéképernyő növelésének egyik akadálya, hogy az elektronikus kép mindössze 625 sorból áll, így bizonyos méretnövelésen túl az sávokra „bomlik". Ezt a fogyatékosságot csökkenti a Sony gyár ún. HDVS (High Definition Video System) rendszere, amely dupla sorszámmal, 1 250 sorral dolgozik, tehát a csíkozás is sokkal kisebb. Az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tesznek a szigetországi kutatóintézetek a nagysebességű számítógépek kifejlesztésére. Ezen a téren két irányban folyik a fejlesztés: egyrészt a Josephson-effektuson alapuló kapcsolókkal kísérleteznek, másrészt a nem szilícium-alapú félvezetőkkel. Az előbbi megvalósításának útjában elsősorban az a legfőbb akadály, hogy csak nagyon alacsony hőmérsékleten (az abszolút nulla fok közelében) működőképes a berendezés, tehát nagy A Sony gyár korszerű képmagnója A prágai „Interkamera '85" kiállításon láthattuk a Matsushita Co Panasonic gyártmányait energiát kell a hűtésre felhasználni, az utóbbi esetben a kísérletek sokkal biztatóbbak, a GaAs kristályos félvezetők ugyanis szobahőmérsékleten működnek, mindamellett sokkal gyorsabban kapcsolnak, mint a szilícium elemek. A legjelentősebb eredményeket a japánok a robottechnika területén mondhatják magukénak. Mindössze egy évtizeddel ezelőtt kezdtek megjelenni a mai értelemben vett robotok a gyárak szerelőcsarnokaiban, számuk ma egyedül Japánban mintegy százhúszezerre tehető. Robot már jelenleg is mindenütt alkalmazható, ahol állandóan ismétlődő munkafolyamatot kell végezni, a jövőben az integrált áramkörgyártás legújabb eredményeinek köszönhetően egyre változatosabb munkák végzésére lesznek alkalmasak. A hegesztési munkák 90 %-át már ma is robotok végzik az embernél jóval pontosabban, megbízhatóbban, és ami rendkívül fontos: valamennyi munkadarab minden forrasza azonos minőségű. A robottechnológia alapjait 1972-ben a Fujicu gyár vetette meg, amikor beindította a világ legnagyobb, robotokat gyártó üzemét, a Fanuc-ot. Napjainkban ez a cég már teljesen önálló vállalatként működik. A gépsorok már a 21. század gyárát idézik szemünk elé: naponta 24 órán keresztül termelnek emberi beavatkozás nélkül! A robotkészítö robotokat egy ellenőrző toronyból tévékamerák és monitorok segítségével egy diszpécser figyeli. aki meghibásodás esetén behívja az ügyeletes szerelőket. A gépek mellett a gyártási folyamat idején teremtett lélek nem található. Amerikai szakemberek egész garmadája igyekszik megfejteni a titkot, hogyan lehetséges, hogy az évi mindössze huszonkét milliárd dollárt kutatásra kiadó Japán miként tud komolyabb eredményeket felmutatni, mint a 80 milliárdot kutatásba fektető Egyesült Államok. Többfajta magyarázatot is találtak, ezek közül az első helyen említhető az intenzív fejlődés valamennyi fontos eleme: a nagyfokú energiatakarékosság, a nyersannyagok újrafelhasználása, a legendásan jó munkaszervezés, a technológiai fegyelem magas foka, valamint a japánok közismert szorgalma is. Kiderült az is, hogy az állam minden eszközzel megpróbálja támogatni a technológiai fejlődést: alacsony kamatlábakkal, nagyösszegű kölcsönök folyósításával, a legmodernebb technológiát alkalmazó vállalatoknak pedig adókedvezményeket nyújt. Az előbbi okokat figyelmen kívül hagyva, az utóbbiakat túlhangsúlyozva csaptak is akkora ricsajt, hogy az egész Közös Rác és az amerikai gazdasági élet attól zeng: a japán vállalatok életébe való durva beavatkozással vádolják a szigetországi kormányt, szankciókat követelve a japán áruk ellen, hiszen azok szerintük csak azért versenyképesek, mert állami támogatást élveznek. A japánok meg ahelyett, hogy veszekednének, termelnek. Ennek következtében tavaly 40%-al növelték kivitelüket elektronikai alkatrészekből és berendezésekből az Egyesült Államokba 1983-höz viszonyítva! A nagytömegű gyártás következtében az elektronikai cikkek ára állandóan csökken, ezzel nő a piac felvevőképessége, ami jótékonyan hat vissza a termelésre: még nagyobb szériák előállítását teszi lehetővé. A házi képmagnó a képi kultúra új távlatát nyitja meg, mivel lehetővé teszi videotéka felállítását, mindenki kazettán tárolhatja a polcon kedvenc műsorát. Ezen kívül a képmagnó a művelődés, a tanulás területén is rendkívüli szolgálatokat tehet. Jelenleg a szigetországban már 20 millió képmagnó van forgalomban, ennek köszönhetően a videojátékok a gyermekek mindennapi szórakozását szolgálják. A személyi számítógépek pedig a programozás rejtelmeibe vezetik be az írni-olvasni még alig tudó nebulókat. A hazai szakemberek nagy része japáni tanulmányútjáról hazatérve nemcsak, munkájában használja fel a szerzett tapasztalatokat, de a szaksajtóban és különféle ismeretterjesztő cikkekben is megismertetik a szélesebb nyilvánossággal (pl. Technické noviny. Technický týdenník, Technická práce stb.). Már csak azért is érdemes ezeknek a híradásoknak figyelmet szentelni, mivel a ma még szenzációszámba menő legmodernebb termékek néhány év múlva megszokottá, minddennapjaink társaivá válnak, hogy könnyebbé, egyszerűbbé tegyék valamennyiünk életét. OZOGÁNY ERNŐ (a szerző felvételei) 16
