A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-18 / 42. szám
v Hétvégi levél Következő számunk tartalmából: Fister Magda: MUNKÁSHÉTKÖZNAPOK Balogh János: HA BEÜLÖK A GÉPBE Németh Gyula: VÁROSOK, EMBEREK, MŰEMLÉKEK (A Csemadok dolgozói Dél-Csehországban) Sebes Tibor: A RANGUNI ARANYHARANG Ozsvald Árpád: A SAN MARINO-I KAPITÁNY Dénes György: MÉLYSÉG ÉS MAGASSÁG (Gyurcsó István) verskötetéről) A TŰSZÚRÁSOK TITKA Címlapunkon riportkép a NYITVA VAN AZ ARANYKAPU ... című íráshoz. Fotó: GYÖKERES GYÖRGY A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,—Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postah vatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-35 Bratislava. Index: 492 11. Nemrégen egy nagy állami gazdaság mérnök igazgatóhelyettese azt említette legnagyobb gondjaként, hogy nehéz a nagyon bonyolult gépekre szakembert ültetni. Nem kellett sokáig tömöm a fejem, hogy rájöjjek: szóhasználatában a szakember hozzáértő embert jelent, aki könnyen el tud igazodni a legmodernebb mezőgazdasági gépek bonyolult automata, nehezen áttekinthető műszerfalán. Ezek nagyon drága gépek, a technika egyetlen ilyen vívmányának az ára meghaladja a félmillió koronát de a mezőgazdasági üzem megveszi, mert szüksége van rá, és azután már az jelenti számára a legfőbb gondot hogy kit ültessen a nyergébe, mert az ilyen értékes gép esetében nem számíthat mellékesnek a használhatósági idő. A gazdaság irányításáért felelős vezetőknek tehát egyáltalán nem mindegy, ki ül a félmillió koronás árat is meghaladó értékes gép nyergébe? És kerek perec azt is kijelentette a mérnök, hogy intelligens, érettségizett emberek kellenének a drága és bonyolult műszerfalú gépeikre, a dolog azonban nem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra látszik. Gyakran találkozunk olyan véleménnyel, hogy ha Így megy tovább, annyi érettségizett emberünk lesz, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük. Akkor viszont miért egyik legnagyobb gondja a mérnöknek, ami tulajdonképpen Az elmúlt tanévben a SZISZ Pionirszervezetének Központi Tanácsa A szabadság és a béke útja címmel nagyszabású versenyt hirdetett meg. A tanév végén minden kerületben kiválasztották azt a járást, ahol a legeredményesebben teljesítették a versenyfeladatokat. Ők vettek részt Vimperkben, az országos értékelésen. A legjelesebbek között ott voltak a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás törzskarának képviselői is. — Tevékenységünkbe igyekszünk bevonni minden gyermeket. Azokat is, akik eddig csak tétlenül várták, ki mit szervez a számukra, azokat is, akik még nem találták meg a kedvtelésüknek, adottságaiknak megfelelő amatőr művészeti ágat, az ilyen együtteshez vezető utat, akiket nem érdekelt az érdekköri munka, sem a sportolás, sem a turisztika — magyarázta a sikert Magdaléna Michalovská, a járási törzskar vezetője, a munka módszertani irányítója. — A járásunkban működő összes pionírcsapat tevékenységének eredménye ez a jó helyezés. Minden iskola pionircsapata bekapcsolódott a versenybe és teljesítette a feladatokat. Több mint százezer korona értékű társadalmi munkát végeztünk, a Világifjúsági- és Diáktalálkozó költségeihez 23 ezer koronával járultunk hozzá. Értékes, még hasznosítható hulladékot, papírt, rongyot, vasat, valamint erdei termékeket és gyógynövényt gyűjtöttünk. A pionírcsapatok őrzik szűkebb hazájuk forradalmi hagyományait. A dokumentumokat összegyűjtötték és bemutatták, ahol ezt a munkát már régebben elvégezték, ott felújították, bővítették a kiállítás anyagát. Sikeresen működik az Ifjú Technikusok Háza. Ennek vezetője Milos Török. Tőle tudtam meg, hogy mintegy 150 tanuló kapcsonem is az? Miért nem találnak utat az érettségizett fiatalok ezekhez a gépekhez? Mérnök barátom példa említésével sietett a segítségemre. hogy lássam, mennyire nem egyszerű, amiről velem beszélget. Az egyik faluból érettségivel végződő szaktanintézetben tanult egy fiatalember, és amikor befejezte tanulmányait, azt akarták, hogy a több mint félmillió koronát érő gépük kezelője legyen. A fiatalembernek tetszett az ajánlat, mégsem lett a dologból semmi, mert a szülők közbeszóltak. Miért tanult ä fiuk, miért törte magát az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, ha annak csak annyi az eredménye, hogy gép nyergébe ültetik? Traktorista gépkezelő lehetett volna általános iskolai végzettséggel is! Ha egyszer érettségizett a fiuk, akkor legyen hivatali szobája, íróasztala, mit számít az, hogy lényegesen kevesebb lesz a keresete! Érettségizett ember nem ülhet gépre, még ha milliót ér a gép, akkor sem! A fiú vállalná a megbízatást a szülők viszont makacsul hajtják a magukét hogy szó sem lehet róla. Az ő szemükkel nézve érettségi bizonyítvány és munkaruha nem fér össze. Ennek a felfogásnak a következménye, hogy a mezőgazdasági üzemnek gyakran képzetlen emberre kell bíznia az értékes gépet vállalva az ezzel járó kockázatot is. Egyelőre sovány vigasz, hogy az ilyen szülők nem látnak tovább az orruknál, nem veszik lódik be a tizenegy szakkör munkájába. A fotós szakkör vezetőjének a Csehszlovák Televízió kihelyezett szerkesztőjét nyerték meg. Haladnak a korral, a csillagvizsgáló számítógépét igénybe véve programozni is tanítják a gyerekeket. De népszerűségben, hagyományokban mindezek előtt vezet a hajómodellező szakkör. Vezetője Urban Pál, a magyar tanítási nyelvű iskola igazgató helyettese. — Szakkörünk iránt az egész városban nagy az érdeklődés. Talán túl nagy is. Nem győzném a gyerekek felügyeletét, irányítását, az anyagok-szerszámok kiadását, ha nem állnának mellettem olyan segítőkész szülők, mint Veréb Barnabás, Nagy István, Főző Zoltán és Jakab Barna. A rimaszombati hajómodellezök az elmúlt esztendőben megnyerték a szlovák nemzeti felkelés serlegéért kiírt versenyt, ezidén is eséllyel indulnak. Az iskola pionírcsapata szintén bekapcsolódott a Szabadság és a béke útja versenybe. A feladatokat sikeresen teljesítették. Tevékenységéről krónikát vezetett mind a harminc raj, a legszebb krónikákat közszemlére bocsátották, egymástól tanulni nem szégyen. — Milyen volt ez a verseny? — Főleg igényes és játékosan értelmes — adja a választ Földi Andrásné pionírvezetö pedagógus, aki immár nyolc esztendeje irányítja figyelemmel és szeretettel a József Attila Pionírcsapat tevékenységét. Munkáját és az iskola pedagógusainak munkáját siker koronázza. A járási elsők között találjuk az iskolát, ha a felvételi eredmények alapján értékelünk, de a különböző olimpiászokon is derekasan megállják a helyüket. Az elsö-máészre. vagy nem akarnak tudni róla, hogy a felgyorsult műszaki fejlődés parancsolóan igényli a képzett embereket. Mezőgazdasági üzemeinkbe is Hyen emberek kellenek. A fejlődés üteme és foka teszi ezt szükségessé. Porolni kell azzal a szülői felfogással, amely a fiatalt érettségi bizonyítvánnyal a kezében, négy fal közé akarja szorítani. Fel kell ismertetni velük, hogy évek múlva, az ezredforduló körül, mezőgazdasági üzemeinkben és másutt is a képzettségnek már csak a minimumát fogja jelenteni az érettségi bizonyítvány. Változnak az idők, az emberek is változnak benne, akarva-akarattan a szemléletük is másul, amit furcsának találnak ma, a világ legtermészetesebb dolgának tekintik holnap, mégis már most úgy lenne jó, ha a mezőgazdasági üzemek érdeke az érettségizett fiatalok és a szüleik egyetértésével találkozna. Ui L X V sodik helyezésnél alább ritkán adják, legyen szó matematikáról, fizikáról, kémiáról vagy a nyelvi kiejtési versenyekről. Egy tanulójuk eljutott a Duna Menti Tavasz országos versenybe is. Kiváló tanulók mindenütt vannak. Az alapos pedagógusi munka előbb-utóbb eredményt hoz. Az iskola, de főleg az osztályfőnök személyes, az osztályközösségek és a pionirrajok együttes emberformáló, embernevelő munkáját akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy az iskola tanulóinak mintegy egyhamnada cigány származású, eleve hátrányos helyzetből, olykor veszélyeztetett környezetből kerül ki. Már máig is nagyon sokat tettek azért, hogy ne legyen iskolakerülő gyerek, hogy ők is szert tegyenek annyi tudásra, amennyivel tisztességes munkából emberhez méltó életet élhetnek. Az országos versenyen elért jó eredménynyel a Rimaszombati járás pionírjai a figyelem középpontjába kerültek. Tevékenységüket, a szorgos hétköznapokat nem tudjuk bemutatni, de a pionirvezetők és a pedagógusok lelkes csapata tovább dolgozik. Nem mindegy, mivel töltik idejüket gyermekeink, míg mi dolgozunk. Ezért jó, ha szakképzett, munkáját, kedvtelését szerető, tapasztalatait továbbadni kész emberek irányítják a délutáni foglalkozásokat. A család szerepét semmi sem pótolhatja, de a gyermek tanuló évei során megismerkedhet mindazzal, ami később a hivatása, mindennapi munkája lesz. Itt vállal magára nagyon sokat a pionírszervezet, megkönnyítve a gyermek majdani pályaválasztását, beilleszkedését a társadalom, az élet rendjébe. FISTER MAGDA JÁTÉKOS, ÉRTELMES IDŐTÖLTÉS 2
