A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-11 / 41. szám

RINGATÓ Most jutott el hozzám a romániai Igaz Szó la Román Szocialista Köztársaság írószövetségé­nek folyóirata) 1984-es évkönyve, a Bölcsőrin­gató. Párját ritkítóan nagy feladatot vállal fel és old meg a maga 207 oldalnyi terjedelmé­ben. Az erdélyi magyar népművészet és a magyar nemzetiségi művészeti élet eredmé­nyeit, problémáit tárja elénk. írók, művészek, alkotók vallanak színházról, zenéről, képző­­művészetről, az azokat propagáló kiadványok­ról, s nagyon sokan a népművészetről, a néprajzról imák. A terjedelem 7/8-a ez utóbbi­val foglalkozik. Az Egymás vonzásában c. fejezet a ma­gyar-román népköltészeti kapcsolatokat tag­lalja. Olyan neves írók, tudósok mint Faragó József, Almási István, Tiberiu Alexandru és mások fejtik ki véleményüket erről a témáról. A megközelítés itt is több irányú: népköltésze­ti, népzenei, néptánci, sőt népviseleti problé­maköröket érint írásonként meggyőző érve­ket példákat felsorakoztatva. A Repülj, madár, repülj cím alatt konkrét népzenei és népköltészeti anyagokat közöl­nek: szerelmi dalokat balladákat, meséket. Almási István népdalkutató tudós szavaival élve___korlátozott számuk miatt legföljebb némi ízelítőt nyújtanak a szerelmi dalköltészet tartalmi értékéből és formai szépségeiből". Van ennek a fejezetnek egy olyan témája, amelynek gyűjtésével, lejegyzésével nálunk — tudtommal — nem foglalkozik senki, még a Csemadok nyári néprajzi szemináriuma sem; az úgynevezett élménytörténetekre gondolok. Pedig megérné odafigyelni rá, mert nagyon hálás anyag: a népi találékonyság, bölcsesség. BÖLCSŐ­kópéság és humor a tartalma. És mindezt tetézi a jóízű előadásmód. Ennek a résznek mintegy a folytatása Kele­men Ferenc A színpadtól a táncházig című fejtegetése. Ez is, mint sok-sok más e füzetben megjelent Írás olyan problémákat boncolgat amelyek nálunk is megvannak. Olvasva az írásokat a saját gondolatainkra, gondjainkra kaphatunk választ sokszor pedig ötletet a probléma megoldásához. A Tájak, tárgyak, emberek fejezet olyan írásokat tartalmaz, mint a Népi hiedelmi elemek a városi közösségekben. Hagyomány és újítás a népviseletben, A hímzés művé­szete, Kapuállító székelyek. Faragott és fes­tett bútorok és a Köröndi fazekasság. Nem állítom azt hogy e témakörök ismeretlenek nálunk, vagy hogy egyáltalán nem foglalko­zunk vele. de azt igen, hogy nem foglalkozunk velük kellő mértékben. Mikor írhatunk le mi olyan mondatot például a dereski fazekasok­ról, fazekasságról, mint amit ott a korondiakról írnak: „Némi túlzással azt is állíthatnánk: nem is újságíró az, aki nem mondta ki a maga szentenciáját a köröndi fazekasság fölött "Azt hiszem erre az állapotra nálunk még nagyon sokáig kell várni. Van az évkönyvnek egy nagyon csodálható, irigyelhető része, a Néprajzosok kislexikona c. fejezet. 18 oldalon ismerteti — abc sorrendbe szedve — a Romániában élő amatőr illetve hivatásos magyar nemzetiségi néprajzzal fog­lalkozó — összesen 58 — személy adatait munkásságának eredményeit Az írásokat színes viseletképek, tusrajzok, ábrák és fényképek egészítik ki. Mindazok figyelmébe ajánlom a Bölcsőrin­gató c. évkönyvet akik vonzalmat éreznek a néprajz iránt. T. A. „A fiatalság ott él (Interjú Klara Lucskóval) Klara Lucsko, az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze, a világszerte is­mert kiváló szovjet filmszínésznő a Szov­­jetszkij Ekran című folyóiratban válaszolt az olvasók kérdéseire. Válaszait 0. Trety­­jak jegyezte le. Az alábbiakban az érdekes interjút teljes terjedelmében közöljük. — Kérem, mondjon valamit pályakezdéséről. — Poltava vidékéről származom. Amióta az eszemet tudom, csak arról álmodoztam, hogy színésznő leszek. Néhány évvel ezelőtt, miután elolvastam a „Karnevál" című film forgatókönyvét, melyben T. Lioznova rende­ző szerepet kínált nekem, megdöbbentett, mennyire azonos a film főhősnőjének (I. Mu­­ravjeva alakítja) sorsa az enyémmel. Én is, mint ő, tevékenykedtem műkedvelőként, én is, mint ő, el sem tudtam képzelni, hogyan juthat be valaki a fővárosi színiakadémi­ára... — Mit jelent az Ön számára Dása szerepe a „Kubányi kozákok" című filmben? — Tulajdonképpen ezzel a filmmel kezdő­dött a művészi pályafutásom. Akkor úgy tűnt, hogy mindaz csak ólom: tehetséges rendezővel, kitűnő színészekkel működtem együtt. Az öröm mellé, hogy velük kapcsolat­ba kerülhettem és játszhattam, ez a film meghozta nekem a nézők elismerését is. — Mi tette emlékezetessé „A tizenkettedik éjszaka" című film forgatását? — Az álmatlan éjszakák és a kiontott köny­­nyek. Akkor még igen kevés tapasztalatom volt csak, s a forgatás során sok nehézséggel kellett megbirkóznom — meg kellett tanul­nom vívni és lovagolni. De e munka befejezé­se után színészi alakításomat tekintve elége­dettnek éreztem magam. — Hogyan sikerült megőriznie a fiatalságát? — A fiatalságot nem kell „megörzn'i": ott él az ember lelkében. Új élmények keresése, érdeklődés az emberek iránt, több szerep eljátszásának igénye... Az ilyen életvitel maga a fiatalság, függetlenül az ember korá­tól. — Köztudott hogy hivatásának gyakorlása mellett sokrétű az Ön közéleti tevékenysége is. Hogyan jut minderre ideje ? — Valóban, nekem sok társadalmi kötele­zettségem van. Tagja vagyok Moszkva egyik városkerületi pártbizottságának, a „Mosz­­film" vállalat pártbizottságának, a Szovjet Filmszínészek Szövetsége vezetőségének, s alelnöke a Moszkvai Filmszínészek Egyesüle­tének. Úgy adódott, hogy gyermekkorom óta állandóan végzek társadalmi tevékenységet. Ez számomra nem teher, hozzátartozik meg­szokott életvitelemhez. Benne lenni minden­ben, ami az országot foglalkoztatja, találkoz­ni az emberekkel — ez a mi hivatásunkban elengedhetetlen. Ezért aztán egyik-másik szerepem, mint Varvara Golubjeva körzeti párttitkár a „leld meg a szerencsepatkót" című filmben, vagy Anna Golovina, a párt városi végrehajtó bizottságának elnöke a „Mozgalmas vasárnap" című filmben — olyan hősök, akik közel állnak hozzám,'s akiket megértek. — Úgy tűnik. Önnek minden könnyen sikerül. Mégis, melyik szerepét tartotta a legnehe­zebbnek? — Minden új szerep a legnehezebbnek tű­nik, olyannak, hogy az ember talán nem is lesz képes eljátszani. — A nagy Anna Magnaninak egyszer feltet­ték ezt a kérdést: „Mire tanította meg az élet?" Ő ezt felelte: „Bátorságra". Ön mit válaszolna? — Hozzátenném: és bölcsességre. az ember lelkében" — Kik a kedvenc partnerei? — A filmművészetben a jó partner igen fon­tos. Ha a forgatás folyamán teljes az egyet­értés, a siker nem maradhat el. Nem voltak olyan partnereim, akiket nem kedveltem. — Kik a kedvenc külföldi színészei? — Robert Redford és Annie Girardot. Azok a szerepek, melyeket ez utóbbi alakít, lélekben közel állnak hozzám. — Miért érdemes a színésznek fáradnia ? — Ha a színésznek sikerül — legyen az bár csupán egyetlen alkalommal — a színpadon olyan atmoszférát teremtenie, mely élethűen adja vissza a kort, a mi korunkat, már érde­mes volt fáradnia egész életén át. — Összesen hány szerepet játszott el? —- Körülbelül ötvenet. — Minek alapján fogad el vagy utasít vissza szerepeket? — Elfogadok minden filmszerepet, melyek­ben olyan hősnőt kell alakítanom, akinek a sorsa sem számomra, sem a leendő nézők számára nem lehet közömbös. S ilyenkor már nem lényeges, kis vagy nagy szerepről van-e szó. — Jelenleg milyen filmeket forgat? — A. Blank rendező csoportjával hozzálát­tunk „A cigány" című film folytatásának forgatásához, ez egy négyrészes film „Budu­­laj visszatérése" címmel. A Moszfilm stúdió­iban befejezéséhez közeledik A. Koszaijov rendező „Mielőtt elválunk" című filmjének forgatása, melyben Tonyát, a büféslányt ala­kítom. Hasonló női jellemet még nem alakí­tottam. Megrendítő szerep. Vidám és drámai jelenetekben is jelen vagyok. Két egyéb sze­repet is játszom — A. Fruntov rendezi (szin­tén a Moszfilmnél) az „Élt egyszer egy bátor kapitány" című filmet, ebben van szerepem és M. Moat rendező „Lida Korjakina" című kétrészes tévéfilmjében. — Véleménye szerint milyennek kell lennie a modern nőnek? Van-e Önnek humorérzéke? — A modern nő jellemét a drágakőhöz ha­sonlítanám: minél több karátos, annáhkere­­settebb és értékesebb. Ami a humorérzéke­met illeti: sokat segít nekem az életben. — A színész fő tulajdonsága — a tehetség? — Feltétlenül. De szükséges hozzá a hiva­tás- és munkaszeretet, valamint a siker és a bukás elviselésének képessége is. — Mi a jelenlegi véleménye régebbi filmje­iről? — Köztudott, hogy a művészi alkotások ér­tékének legjobb ellenőre az idő. A „Kubányi kozákok", „A nagy család", „A tizenkettedik éjszaka" című filmek megmaradtak a nézők emlékezetében. Szeretem ezeket a filmeket, mert őszinteség, tisztaság, jóság van ben­nük. — Ön sok országban járt. Melyik volt a legem­lékezetesebb külföldi útja ? — Utazásaim folyamán számos különféle benyomást szereztem. Különös dolog történt velem az egyik Cannes-i filmfesztivál alkal­mával. Az autogramkérők tömege az egyik kisvendéglő kirakatához szorított engem. A kirakatüveg betörött... A tulajdonos boldog volt, számára az esemény jó reklámot jelen­tett, s végeredményben nekem is. A lapok ebben a siralmas helyzetben készült fotó­imat azzal a szöveggel közölték, hogy a fesztivál első három napján Klara Lucsko népszerűségben megelőzte Michelle Mor­­gant. — Van-e valamiféle hitvallása, melyhez kö­vetkezetesen ragaszkodik? — Alakuljon bármiképpen művészi pályafu­tásom, a reményt soha nem szabad elveszi­teni (Fordította: Sági Tóth Tibor)

Next

/
Thumbnails
Contents