A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-11 / 41. szám

Következő számunk tartalmából:

Miklósi Péter: BIB '85

Görföl Jenő: CSERÉPBIRODALOM

P. Zachara:

A MOUNT EVEREST ÁRNYÉKÁBAN

Gál Sándor: FEHÉRBEN ÉS ZÖLDBEN

Scheirich László:

A JÖVŐ TÁVCSÖVEI

A HAZUDÓS BAJÚSZ

(mese gyerekeknek)

Címlapunkon M. HALCIN felvétele

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Kral Petemé. Terjeszti a Posta' Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. i. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaöíarne n. p., Ko- Sice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kós. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzert né oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11.

Hétvégi levél

Egy ismerősöm mesélte a minap, hogy a bontásra ítélt házak környéke, a különböző „alkalmi" szemétlerakatok valóságos kincsesbányát jelentenek a számára. Aki még nem járt ilyen helyeken, talán el sem tudja képzelni, mi mindent képesek az emberek kihajítani, eldobni, meghökkentő „nagyvonalúsággal" az enyészet prédájául hagyni. Ő például talált már egy Singer varrógépet, amelynek megrepedt ugyan a hajtópedálja, de egy kis ügyességgel meg lehetett volna javítani; néhány méterrel odébb egy viszonylag jó állapotban levő babakocsi porosodott, ezt el is vitte, mert ebbe gyűjtötte össze a szemétben talált érdekes formájú üvegtálakat, poharakat, nagyanyánk leánykorában divatos palackokat és egyéb holmikat. Divatjamúlt kacatok, mondhatná valaki megvetően, ki fog ilyesmiket a vitrinbe rakni. Hát igaz, ami igaz, modern bútorokkal berendezett lakásunkban anakronisztikusán hatnának az efféle tárgyak, de az embert mégsem hagyja nyugodnia dolog. Arra gondol, hogy ezek a termékek valahol még hasznosak lehetnének. Ha másképp nem is, de mint nyersanyagok talán igen. Gyakran kerül-NÉMETH ISTVÁN felvétele

nek a szemétre régi bútorok: szekrények, székek, asztalok, ágyak, amelyek valódi deszkából készültek még és nem préselt faforgácsból. Hány és hány embernek lenne szüksége deszkára, fára — mások meg kihajítják. S akkor még nem is szóltam az állami vállalatok „nagyvonalúságáról". Egy amatőr csillagász barátom például amiatt kesergett, hogy egy optikai lencséket gyártó üzem porrá zúz minden megkarcolt, sérült szélű lencsét, pedig bizonyára akadna közöttük sok olyan is, amelyeket az amatőr csillagászok felhasználhatnának házi készítésű csillagászati távcsöveik építéséhez. Elvégre a lencse így is használható, s végeredményben mindenki jóljárna. Az üzem azért, mert legalább részben megtérülne a befektetett munka értéke, az amatőr csillagász meg azért, mert olcsón hozzájuthatna a szükséges eszközhöz. S persze máshonnan is említhetnénk példákat Sok esetben egy nem kellőképpen átgondolt rendelkezés akadályozza meg, hogy egy működőképes, de valamilyen ok miatt hibásnak tartott berendezést, műszert, alkatrészt stb. o/yarr emberek vagy vállalatok vásároljanak meg, akik

és amelyek nem is sok ráfordítással átalakíthatnák és felhasználhatóvá tehetnék azt

A szemétbe dobott tárgyak bizonyos értelemben tükrözik te. emberi munkáról, a két kezünkkel létrehozott értékekről vallott felfogásunkat is. Nyilvánvaló, hogy ott, ahol emberek élnek és dolgoznak szemét és hulladék is keletkezik. De az már egyáltalán nem magától értetődő, hogy a meghibásodott, megunt vagy fölöslegessé vált tárgyakat automatikusan kihajítjuk. Meg kellene találni a módját, hogy valamiképpen értékesíteni tudjuk őket. Mint ahogy azt a könyvek esetében már régóta alkalmazzák. Bár azt hiszem, most nem éppen a legjobb példát említettem. Hiszen ismerősöm kissé szomorúan mutatta meg legújabb szemét/era - kati szerzeményét: Emil Zola A patkányfogó című regényét...

2