A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-04 / 40. szám
MINT A. TOLD fiS A SZEL Nem tartozik mindennapi szavaink közé a metalurgia. Kevesen tudjuk, hogy fémkohászatot jelent s még kevesebben vagyunk közvetlen kapcsolatban vele. Hamarabb megtanuljuk a növényvédő szerek, a böhozamú zöldségfajták nevét, mert az közvetlenül is hozzátartozik az életünkhöz. Pedig a fémkohászat termékei is nagyon szorosan kapcsolódnak mindennapjainkhoz. S a vele dolgozó emberek éppen olyanok, mint mi vagyunk. Az acél is megedzi a testet és a lelket, mint a föld és a szél. Kicserzi az arcokat. A bohumíni Huzal- és Vasgyár éppúgy együtt él a várossal, Bohumínnal, mint nálunk egy-egy szövetkezet a faluval. Az ottani szakszervezet üzemi bizottságának elnöke, Jin Suchora ugyanazt moncjta, amit nálunk mondana valamely szövetkezeti vezető: A város a gyárat, a gyár pedig a várost táplálja. Ottjártamkor az üzemi klubban, amely egyben a városi művelődési ház szerepét is betölti, éppen véget ért az országos kardvirág-kiállítás és megkezdték a terem díszítését, mert nagy ünnepre készülnek: száz éves a gyár. Ismerkedjünk meg vele. Megéri. A Szövetségi Kohó- és Gépipari Minisztérium kimutatása szerint árutermelésével a tizenegyedik helyet foglalja el, nyereségességével a tizenharmadikát. Tízezer alkalmazottja van. Termékszerkezetét még felsorolni is hosszadalmas: acélhuzalokat (a hajszálvékonytól a daruk és emelők drótköteléig), rugókat, hengerelt árut, acélöntvényeket, sodronyhálókat, s újabban vasúti kettőskereket is gyárt, az utóbbit monopolhelyzetben, továbbá autógumiperem-merevitőt, ami szintén újdonság, de a „sláger" mégis a családi házba is alkalmas, sőt kitűnő, öntöttvas kazán és radiátor. A vasúti kettöskerék gyártása a legigényeseb munkájuk. Nemzetközi normáknak megfelelő, a vasúti közlekedés biztonságát szavatoló végterméket értékesítenek. Négy-öt év garanciát vállalnak! A jelenlegi nehezebb kereskedelmi és gazdasági feltételek mellett is tartja a gyár külföldi és belföldi pozícióit. Négy világrész negyven országában ismerik a termékeiket. Jó nevük, rangjuk megtartása végett tovább tökéletesítik a gyártási folyamatokat. Fokozatosan javítják a gyártás műszaki feltételeit, magasabb szintű gyártási technológiát alkalmaznak, a tudomány és a technika vívmányait, a számítógépet is beviszik a gyárba. Az ifjúságot pedig a már említett üzemi klubba, a számítógép mellé, mert ilyen szakkörük is van. Az utánpótlásra, a jövőre is gondolnak. Mindezekre a termelés gazdaságossága, a gyárat elhagyó termékek megbízhatósága kényszeríti őket. Abban, hogy a végtermék megfeleljen a kor követelményeinek, döntő szavuk a munkásoknak, a kommunistáknak van. Végső soron a saját munkájáért mindenki maga a felelős. A folyamatok egymásba kapcsolódnak, kölcsönös- és önkontroll szükséges. Összefogni, áttekinteni az egészet csak alapos, aprólékos, kis sejtekre bomló kollektívákkal lehet. A munkahelyek, a műhelyek kollektívái, a szocialista brigádok szaván és tettén múlott, hogy május elsejére behozták a téli hideg okozta termeléshiányt. Az amúgy is túlfeszített munkatempó mellett ez nagy szó! Öt nap lemaradásuk volt! Sok a veszélyesnek minősített munkahely! Az acél is megedzi az embert, mint a föld és a szél. .. 1982-ben egy régen ismert, de nálunk csak mostanában bevezetett önelszámolási rendszert kezdtek alkalmazni az egyes munkaterületeken. Mára összesen tíz szocialista brigád dolgozik chozraszcsot módszer szerint. Ez azt jelenti, hogy minden egyes ember pontosan tudja mi a feladata, s ha jobban dolgozik, nagyobb jutalmat kap. A prémium elosztása közösen kidolgozott pontrendszer alapján történik. Először is kidolgozták az alapszabályokat, majd megkötötték a vállalat vezetősége és a dolgozók és brigádtagok között az egyezséget. A kollektíva az üzema-4
