A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-09-27 / 39. szám
Csak egy percre Jogi tanácsok Két esztendő elteltével ismét zászlókat lenget a szél a bratislavai Művészetek Házán. A tarka lobogók így adják hírül, hogy mint minden páratlan év őszén, ezúttal is megrendezték itt a gyermek- és ifjúsági könyvek illusztrációinak nemzetközi biennáléját, amely a maga nemében az egyetlen ilyen fórum a világon. Az október végéig megtekinthető tártat keretében több szakszemináriumot is rendeznek. E tanácskozások egyikének témája a gyermekkönyvek s az animációs filmek kölcsönhatásának vizsgálata volt. Erre a szimpóziumra érkezett Szlovákia fővárosába Marie Christine Hue, aki a színpadi művészetekben jártasak szerint a legtehetségesebb európai bábművészek egyike. — Ne haragudjon, ha rendhagyó módon először afelől érdeklődőm, hogy honnan érkezett Bratislavába ? — Párizsban élek és dolgozom, a szlovák fővárósba azonban Budapestről jöttem, ahol az ottani Bábszínház ösztöndíjasaként tanulmányúton vagyok. A véletlenek összjátéka révén így a BIB-re is némi kis kerülővel jutottam el, akárcsak magához a bábművészethez. Eleinte a pantomim volt a szenvedélyem, majd műlovarnő lettem. — Valóban nem mindennapos pályakezdés egy bábművész számára ... — Bizony nem! Először sportszerűen lovagoltam, nyertem is jópár díjat. Gondoltam hát, megpróbálom hivatásszerűen is. Több mint három évet töltöttem a manézsban. Azután készítettem egyszer egy bábut és összeállítottam az első műsoromat, ami a Petruska volt. Megéreztem, hogy ez az a művészeti ág, amelyben kifejezhetem önmagamat. A bábművészet teljessége az, ami számomra csodálatos: a zene, a mozgás és a képzőművészet együtthatása. — A bábművész vajon miben látja a gyermekirodalom szerepét? — A mese nyelve valóban mindenki számára érthető. Alkalmas arra, hogy felnyissa a kicsinyek szemét, hogy a jó megérzésére és a szép meglátására tanítsa őket. Véleményem szerint a jól és szépen illusztrált könyv, akárcsak a színvonalas bábjáték, nem csupán szórakoztat, hanem tanít és irányt is mutat. — Miképpen alkot, hogyan tervezi a színpadon alkalmazott bábukat? — Minden érzékemmel élni szeretem a dolgokat. Bábművészi pályafutásom során úgy tapasztaltam, hogy a valóságos, illetve a színpadi tárgyaknak is van átélhetöségük. — A bratislavai biennálé nemzetközi jelentősége révén hadd kérdezzem meg, vajon a franciák ismerik-e a csehszlovák mesekönyveket és -filmeket? — Egyre több a jól illusztrált csehszlovák mesekönyv a francia könyvpiacon, de például Rumcajsz is kedvence a párizsi gyerekeknek. (mik-) Mi a copf stílusban ? A hajfonat, vagyis a copf, egyike a legősibb hajviseleteknek. Már a régi kínaiak, etruszkok és egyiptomiak is befonták a hajukat. Távol-Keleten, de bizonyos korokban Európában is a férfiak copfot viseltek, sőt copfokat. Az ókori germánoknál viszont csak az asszonyok fonhatták be a hajukat, a lányok fürtjeinek szabadon kellett lobogniuk. A középkorban általános női hajviselet lett a copf, majd újra rákaptak az urak is. olyannyira, hogy szinte minden rokokó parókán látható volt, sőt, a XVIII. századi porosz hadseregben a katonák számára egyenesen kötelezővé tették a viseletét. De szívesen hordtak copfot a civilek is. A weimari udvarban copfja volt a hercegnek csakúgy, mint a fiatal Goethének, és copfot viselt Kant, Voltaire. A férficopf a múlt század elején kezdett kikopni a divatból, a nők azonban még ezután is fonták a hajukat. Az eleinte nagy megbotránkozást keltő rövidre nyírt frizurákat csupán az első világháború után találták ki. Ettől kezdve copfot sokáig csak kislányfejeken lehetett látni. De napjainkban újra visszajött a divatba a hajfonat, immár afrikai fazonban. Sok-sok kis copfba fonják hajukat a nők, az aprócska fonatokat nemegyszer gyöngyökkel dúsítva éppúgy, mint a néger nők. A rokokó és a klasszicizmus között hódító, copf stílusnak nevezett, s a XVIII. század második felében kialakított építészeti, illetve dekorációs stílus fonott füzérdiszeinek köszönheti a nevét, amelyek a korabeli copfos parókára emlékeztettek. Copf stílusnak egyébként csak a németek nevezik. Általánosabban elterjedt elnevezése a XVI. -Lajos stílus, mivel ennek a francia királynak az idejéből ered. Bűvös-e a hetes? Dehogy az. Ugyanolyan ártalmatlan szám, mint a többi. Mindazonáltal tény, hogy az ókor óta szerencseszámnak tekintik, és ezért a művelődéstörténetben meg a szólásokban is gyakran felbukkan. Az antik világnak például hét csodáját és hét bölcsét emlegetik. Hét város versengett Homéroszért, hót hős harcolt Théba ellen, hét pillére volt a bölcsességnek, hét művészetben jeleskedtek a lovagok, heten voltak a hétalvók és Hófehérke törpéi, hét feje van a lemai hidrának és a legtöbb mesebeli sárkánynak, hét pecsét alá kerül a titok, hetedhét határon túl van a tündérek birodalma, amelyet hétmérföldes csizmával lehet megközelíteni. Egyes mondák szerint hét cethal tartja a világ sarkait, ezek hétévenként fordulnak egyet, olyankor van földrengés. Arról már nem is beSzStv», hogy a becsapódó mennykö hét öl mélyen fúródik a földbe, ahonnan hét év múlva jön újra felszínre. Valósággal hemzsegnek a hetesek a Bibliában is. Hét kövér és hét sovány tehénről, hét sovány és hét teljes kalászról álmodik benne a fáraó, Jerikó falai az ostrom hetedik napján úgy omlanak össze, hogy hét pap hét kürtöt fújva hétszer megkerüli a várost. Noé hét-hét pár tiszta és tisztátalan állatot vitt a bárkájába, és Salamon király palotájának is hét lépcsője volt. Folytatva a sort: hétágra süt nyáron a nap, hétszilvafás volt a régi kisnemes, akik hatnál többen vannak, nyolcnál kevesebben, azok heten vannak, mint a gonoszok, és a hivő muzulmán is a hetedik paradicsomról álmodozik. Még egyszer a nyugdíjakról P. J. fü/ekpüspöki (Biskupice) olvasónk azt kérdezi, miért nem jár neki öregségi vagy más nyugdíj. 68 éves, vannak ledolgozott évei, gyermeket is szült Férje már nyugdíjas, de még dolgozik. Az öregségi és az aránylagos öregségi nyugdíjról már előző számainkban részletesen írtunk. Eszerint az öregségi nyugdíj feltétele a férfiaknál a III. munkacsoportban a 60-ik életév betöltése, a nőknél pedig — a felnevelt gyermekek számától függően 53, 54, 55 vagy 56 év, s ha egy gyermeket sem nevelt fel, akkor az 57-ik életév betöltése. Az öregségi nyugdíj további feltétele a 25 ledolgozott év — a beszámítható pótidőkkel együtt. Az aránytagos öregségi nyugdíj jogosultságot a férfiak és nők a 65-ik életév betöltésekor szerzik meg, ha legalább 10 ledolgozott . évük van, a nők pedig már a 60-ik életévük betöltésekor, ha legalább 20 alkalmazási évet tudnak kimutatni. Mindezekben az esetekben az előírt korhatárt és a megkövetelt alkalmazási időt a munkaviszony tartama alatt kell elérni, illetve kimutatni, vagy az ún. védelmi időben, azaz legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított két éven belül. Ezekre a nyugdíjakra a törvényes feltételek teljesítése mellett a dolgozónak perelhető igénye van. Vannak még ún. önkéntes juttatások is, amelyeket az illetékes szerv (a járási nemzeti bizottság albizottsága) szabad mérlegelés alapján adhat a szociális szempontból arra rászorulóknak. Ide tartozik a feleség nyugdíja és a szociális nyugdíj. A feleség nyugdíját az a nő kaphatja, akinek a férje már öregségi- vagy rokkantsági nyugdíjra szerzett igényt, öregségi, rokkantsági esetleg részleges rokkantsági nyugdijat kap. További feltétel a kérvényező 65-ik életévének a betöltése, vagy hogy teljesen rokkantnak ismerjék el, továbbá annak bizonyítása, hogy nincs semmiféle nyugdija és nem folytat kereseti tevékenységet! A feleség nyugdíját havi 100 Kčs-tól 300 Kčs-ig terjedhető összegben állapíthatják meg. A kérelem megítélésénél tekintetbe veszik a kérelmező férjének keresetét és nyugdíját, a kérelmező alkalmazási idejét, esetleges részvételét az ellenállási mozgalomban, azt a körülményt, hogy hány gyermeket nevelt fel, valamint mindkét házastárs egészségi állapotát és szociális helyzetét. A férj keresetét vagy nyugdíját nem veszik tekintetbe, ha már elmúlt 70 éves. Szociális nyugdíjat az a személy (férfi és nő egyaránt) kaphat, aki betöltötte 65-ik életévét, vagy akit teljesen rokkantnak ismertek el és szociális szempontból rászorul e segélyre. Szociális szempontból rászorultnak tekintik azt a személyt, aki életszükségleteit nem saját bevételeiből, sem tartásdíjból sem a másoktól kapott hozzájárulásokból nem tudja fedezni. Ez akkor áll fenn, ha a kérelmező bevétele nem éri el a havi 950 Kčs-t, vagy ha családtagjával, férjével, feleségével vagy élettársával együtt havi 1 600 Kös-nál kisebb a jövedelme. A szociális nyugdíj havi összege 950 Kčs, ha pedig a kérelmezőnek családtagja eltartásáról is gondoskodnia kell, akkor 1 600 Kčs lehet. — Amennyiben még más bevétele is volna, akkor szociális nyugdijat olyan összegben lehet adni, hogy a nyugdíj és az egyéb bevétel összege elérje az 1 600 Kčs-t. A feleség nyugdija és a szociális nyugdíj esetében is a kérelmező egészségi állapotát, illetve azt, hogy rokkantnak tekintendő, a szociális biztosításról szóló előírások értelmében az illetékes orvosi véleményező bizottság állapítja meg. Mindkét nyugdíj megadásáról a járási nemzeti bizottság illetékes albizottsága (dávková komisia ONV) dönt. A mondottak értelmében olvasónk nyilván nem teljesíti az öregségi vagy aránylagos öregségi nyugdíj feltételeit, mert a munkaviszonya megszűntétől az előirt korhatár eléréséig több mint két év telt el (vagyis az ún. védelmi idő) már letelt. Minthogy férje dolgozó nyugdíjas, akinek a nyugdija mellett még keresete is van, olvasónk szociális szempontból nem tekinthető rászorultnak, ezért nem kaphat sem szociális nyugdíjat, sem a feleség nyugdíját. H. J. füleki (Fiľakovo) építőipari dolgozó azt kérdezi, jár-e neki munkabérkiegészítés akkor, ha egészségi okokból orvosi ajánlásra rosszabbul fizetett munkára osztották be. Egy évvel ezelőtt a munkában „meghúzta a derekát", utána hosszabb ideig betegállományban volt. Az orvosi vélemény szerint nem volt szó balesetről, s annak ellenére, hogy csak könnyű munkára javasolták, nem ismerték el részleges rokkantnak sem. Most lényegesen kevesebbet keres, mert az előző munkáját nem képes végezni, így munkahelyet kellett változtatnia. A dolgozónak kártalanításra van igénye akkor, ha a munkája teljesítésekor vagy ezzel összefüggésben üzemi balesetet szenved. Az általános gyakorlat és magyarázat szerint balesetnek tekintendő az olyan egészségkárosodás, amelyet valaki az akaratán kívül okozott rövid, hirtelen és váratlan erőszakos külső hatás következtében szenvedett el. Ilyen esetben a munkaadója köteles kártalanítani : köteles megtéríteni az elmaradt keresetét a munkaképtelesége alatt, a tárgyi kárát, a gyógykezelési költségeit, fájdalomdíjat és a társadalmi érvényesülés — beilleszkedés megnehezedéséért járó összeget, valamint az esetleges rokkantság vagy részleges rokkantság folytán előálló elmaradt keresetét a balesetet megelőző időben elért átlagkeresetével való összehasonlításban. Abban az esetben, ha — a fenti üzemi baleseten kívüli okokból — a dolgozó az egészségi állapotának megváltozása —■ megromlása miatt orvosi vélemény vagy az állami egészségügyi szerv döntése értelmében nem alkalmas továbbra is elvégezni az eddigi munkáját, amit a munkaszerződés értelmében végeznie kellene, a munkaadója köteles őt más — az egészségi állapotának megfelelő — munkára vagy munkahelyre beosztani. Ekkor azonban kártalanítás az esetleges kisebb keresetért nem jár, mert a dolgozónak csak olyan bérre és fizetésre van igénye, amely a bérelöirások értelmében a ténylegesen végzett munkáért jár. Megromlott egészségi állapota miatt a rokkantság vagy részleges rokkantság elismerését csak az orvosi vizsgálatok és az orvosi véleményezés alapján szorgalmazhatná. Dr. B. G. 19
