A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-09-06 / 36. szám

Zöld erdőben, zöld mezőben...

492 11

S '

* m

VÖRÖS AFONYA

(Vaccinium vitis-idaea L — Brusnica pravá)

A hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya- (Vaccinium) nemzetségnek Közép-Európában két, gazdaságilag is jelentős faja a legelterjedtebb: a levelét hullató fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.) és az örökzöld vörös áfonya. A fekete áfonya (népiesen: kukojsza, havasi meggy, molabogyó) ismert fűszer- és gyógynövény, kék bogyóterméséből szörpöt, lekvárt és kompótot készítenek, de nélkülözhetetlen része a vadasmártásoknak is. Leveléből emésztésjavító, bélhurutot szüntető teát főznek. A vörös áfonya (másképpen: kövi málna) előfordulási területe behatároltabb, elsősorban a hegyvidéki fenyvesek jellegzetes növénye, de megtalálható a savanyú lápokon és a fenyéreken is. Kétszer virágzik: először májusban, másodszor augusztusban, virágai halványrózsaszínűek. Tudományos neve magyarul idahegyi szőlőt jelent, jóllehet sohasem termett a Kréta szigetén fekvő Ida-hegy oldalán, csupán a XVI. században élt névadó, Gessner dús fantáziája és antikimádata képzelte oda. Vörös bogyóterméséből szörp, befőtt, lekvár készül, de salátaként is fogyasztják. (A saláta elkészítése nem nehéz: fél kiló vörös áfonyához három evőkanál cukrot adunk, majd kevés vízzel főzzük. Ha kihűlt, tetszés szerint édesítjük és fél deci fehér borral is meglocsoljuk, végül másfél deci tejszínnel felengedjük és így tálaljuk. Főleg sült vadhúsokhoz ajánlható.)

A vörös áfonya fontos gyógynövény is. Termése sok C-vitamint tartalmaz; áttelelö, felül fényes sötétzöld, alul tompa halványzöld leveleiben cserzöanyagok, glikozidok (arbufin) stb. találhatók. A népi gyógyászatban váltóláz, reuma, hólyaghurut, köszvény és köhögés ellen javallják a leveléből készített kivonatot.

LACZA TIHAMÉR Valter Bistika felvétele