A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-30 / 35. szám

LARCH: I NYÁRI ÉJSZAKA Mrs. Witting félrehúzta az ablakon a függönyt és abban a pillanatban nem is sejtette, hogy ezzel a mozdulattal életének egyik legnagyobb baklövését követte el. Férjének halála után nem találta a helyét és gyerekesen félt a sötéttől. Mindig nyitva tartotta az ablakot Nappal a napsugár, este pedig a vakító villanyfény terem­tett világosságot a szomszédos ház ablakából, amelyre jó kilátás nyilt a hatalmas park bokrai között. Ezután összekuporodott a széles ágyon és megint eltörött a mécses. A drága férjét siratta, akit mindenkinél jobban szeretett. Nem lehet azt állitani, hogy James Witting mintaférj volt. ó, nem. Éppen ellenkezőleg. Mrs. Witting sokat szenvedett James mellett. Mégis abban re­ménykedett. hogy egy szép napon a férje vissza­tér a túlvilágról. Az ágyból szemmel tarthatta a szomszédos ház ablakát, méghozá a nagy falitükörből, amely férje fényképe alatt lógott. A szomszédasszony — személyesen nem ismerte — úgyszintén egyedül lakott a villájában, de a fiatalnak és csinosnak mondható hölgyet esténként sokan meglátogatták. A gépkocsik ott sorakoztak az aszfaltos út szegélyén. Mrs. Witting a tükörbe lesett és időnként szemügyre vette a vendége­ket. Ilyenkor úgy érezte, hogy közvetve részese a beszélgetéseknek, de a következő pillanatban elfordította az arcát hiszen nem illik mások magánéletével törődni. A tükörben a villa egyik falát látta és az ablakot amelyen át belátott a szépen és Ízlése­sen berendezett szobába. Esténként egy hangu­latos állólámpa világított. A végzetes éjszakán Mrs. Witting egy jól megtermett férfit fedezett fel a szomszédasz szony ablakában. Éppen mondhatott valamit a fiatal nőnek, aki a karosszékben üldögélt az állólámpa alatt. A férfi izgatottan fel s alá rohangált a szobában és hadonászott. Hirtelen megtorpant. Mrs. Wrttinget az álom környékez­te. de tisztában volt azzal, hogy azok ketten veszekednek. A férfi összeszorította az öklét és a karosszék fölé hajolt. A következő pillanatban Mrs. Witting arcából kifolyt a vér. A férfi kezében ugyanis megvillant egy hatalmas kés pengéje. Az öregasszony ijed­ten a paplan alá bújt. Egész testében remegett. Mitévő legyen ? Ugorjon ki az ágyból és tárcsáz­za fel a rendőrséget? Nem. nem! Szegény fiatal­­asszony. Talán a haja szála sem görbült meg. Mégis szólni kellene a rendőröknek. Tanácsta­lan volt. Végül nagy bátran előbújt a paplan alól. A fiatal nő nem mozdult: feje a karosszék támláján. Hófehér karja lelógott a szőnyegre. A kés markolatát is látta. Szivén szúrták, semmi kétség. A szomszédasszonyt szíven szúrták. A A MODERN KARÓRÁK JELLEMZŐI PONTOSSÁG PRAKTIKUSSÁG ELEGANCIA férfi úgy eltűnt, mint a kámfor. Mrs. Witting halál sápadt an hátat fordított a tükörnek. Senki sem segít azon a szegény asszonyon? Nem akart belekeveredni az ügybe ezért nem hívta a rendőrséget a helyszínre. Még beidézik tanúnak, és ezernyi kérdéseket tesznek fel neki. ó. nem. Úgy tesz majd. mint aki semmit sem vett észre? Egyszerűen elmondja az esti imát és elalszik ? Le tudja csititani a háborgó lelkiisme­retét ? Az a férfi gyilkos! Ez a világ tele van olyan gazfickókkal, akiktől meg kell szabadítani az emberiséget. Másnap végre erőt vett magán. Besétált a városba és az egyik nyilvános telefonfülkéből felhívta a rendőrséget. — Santa EstrelIában gyilkosság történt — mondta a készülékbe. A tettes egy magas ... testes férfi. A házszám 99. A villasorban ... a fenyvesek között. Ezután nyugodtan elment bevásárolni. — Ez minden? — kérdezte Morrison felügye­lő. — Igen — válaszolta Bates őrmester, akivel az öregasszony beszélt. — Egy nyilvános tele­fonfülkéből hívott fel bennünket. Idősebb nőről van szó... a hangja reszketett. Megtudtam azonban, hogy a 99-esben Meryl Stoppard lakik. Mrs. Witting úgy döntött hogy a délutánt a városban tölti. A rendőrség majd átfésüli a környéket. Biztosan becsöngetnek minden ház­ba és kellemetlen kérdéseket tesznek fel. Ezek­től irtózott. Most a rendőrök kezében van az ügy. Találják meg a gyilkost Meglátogatta az egyik barátnőjét és későn érkezett haza. Nem mert átnézni a szomszédba, de lefekvéskor megpillantotta a tükörben az ablakot Sötét volt Bates természetesen észrevette, hogy az öregasszony otthon van, és azonnal telefonált a felügyelőnek. — Tízre jár — jegyezte meg Morrison. — Ne zavarjuk most a hölgyet. Holnap reggel azonban meglátogatjuk és meghallgatjuk. Biztosan van neki egy kerek meséje. — Oké — mondta Bates. — Biztosra veszem, hogy ez az asszony hívott fel bennünket tehát tud valamit a gyilkosságról. — Minden bizonnyal. Deritsd ki. hogy mit láthatott a szobájából. Van egy ötletem! Surranj be most azonnal az áldozat villájába és ülj bele abba a karosszékbe az allólámpa alatt Én átug­­rom a kerítést és meglapulok. Mrs. Witting ablaka alatt Onnan kideríthetem, mit láthatott az idős nő. Legyünk biztosak a dolgunkban. — A főnök ötlete aranyat ér. Bates ledobta a kabátját, mert Meryl Stop­pard szobájában átkozottul meleg volt. Hanya­gul belevetette magát a karosszékbe és felkat­tintotta a lámpát. A nappali fényárban úszott. Mrs. Witting megitta a tejet. Ezúttal is — mim minden este — félrehúzta a függönyöket. Szinte megkövült a rémülettől. Világosság! Vilá­gosság a szomszédos villában! Minden összeza­varodott a fejében. Mi történt odaát ? Szellemek tanyáznak a szobában ? A félelemtől és a rémü­lettől halálos görcsbe rándult beteg szíve és elterült a padlón. A felügyelő reggel besietett a rendőrállomás­ra. Beleturkált a jelentésekbe, majd magához hívatta Batest. — Mindent tudok — mondta magabiztosan. — Meryl Stoppard Nathan Gould felesége voll — Nathan Gould felesége volt? — Bizony. Gould tíz esztendőt kapott. — Négy nappal ezelőtt négy társával megszö­kött a börtönből. Nincs igazam ? — A fején találta a szöget Bates. — Megölte a feleségét. Magas... erős férfi! A személyleírás, amelyet az öregasszony adott róla — pontos. — Siessünk. Bates. Elcsípjük a fickót Nehogy átlógjon Mexikóba. Néhány óra leforgása alatt a gyilkos kézre került. — Viszünk az öreg hölgynek egy nagy csokor virágot — mondta a felügyelő jókedvűen. — Megérdemeli, hiszen ő a koronatanú az ügyben, és neki köszönhetünk mindent. A felügyelő ekkor még nem tudta, hogy Mrs. Witting barátnője nem a vázában helyezi el a virágokat hanem a koporsóra ... 23

Next

/
Thumbnails
Contents