A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-30 / 35. szám
tószeres. A „televízió javító" üzemek száma elérte a 4 ezret, holott többségük felszerelése csak egy-két csavarhúzó volt. Az amerikai hadsereg katonáinak jelenléte következtében Saigonban a kapitalizmust jellemző erkölcsi hanyatlás minden kísérő jelensége kialakult. Szüleimnek és rokonaimnak nem volt állandó munkahelyük, egy nádfedeles házban laktunk. Do Dinh Coung saigoni gyerekkori élményei valóban szomorúak. Annál nagyobb büszkeséggel mutatta meg nekünk Ho Sí Minh-város új arcát és lakóinak életét, ez a huszonöt éves, angol—orosz szakos diák. Első utunk a Saigon nevű folyóhoz vezetett, amely a város keleti részét határolja. A folyó medre olyan mély és széles, hogy Ho Si Minh-város mólójánál gyakran tengerjáró hajók is kikötnek. A terebélyes hajótesteknek, amelyek főleg mezőgazdasági terményeket szállítanak, ahhoz, hogy elérjék a Délkínai tengert, több mint 70 kilométert kell megtenniük a Saigon folyón. Nem messze a kikötőtől, ahol állandóan üzemelnek a hosszú karú daruk, található Ho Si Minh-város legnagyobb ipari üzeme a Ba Son hajógyár. Dokkjait, a vietnami tengeri flottát évről évre gyarapító teher- és személyszállító hajók sokasága hagyja el. A kikötőből utunk a lakkozott dísztárgyakat gyártó műhelybe vezetett. Mosolygó vendéglátóink egy csésze teával fogadtak bennünket és közben elmondták a gyártás hagyományait, amelynek gyökerei mélyen a vietnami történelemben leledzenek. Ebből az üzemből kerülnek ki azok az ízléses, csillogó fekete fából készült tárgyak, melyekre a mesterek gyöngyházból vagy tojáshéjból formálnak vonzó témákat. A műhelyből attól a csodálattól telve távoztunk, amelyet az ügyes kezű mesterek ízlése és a népi hagyományt őrző rátermettsége keltett bennünk. A híres Csho Lón nevű üzletnegyed megtekintése után visszatértünk a központba. Főutcáin, a színház és a városháza körül sétálva, tanúi lehettünk Ho Si Minh-város szocialista átépítésének. A város legfőbb feladatának az egészséges és kényelmes lakások megteremtését tartja, az itt élő 2,2 millió lakos számára. Ezért a régi, földszintes házak többségét lebontották, ezzel helyet biztosítva az új, többszintes és modern épületeknek. Emlékezetemben gyakran visszaidézem Ho Si Minh-város utcáit, ahol a mosolygó arcú emberek becsületes munkájukkal alakítják Bratislava legtávolabbi testvérvárosának arculatát. Mostanában is barátainkra gondolunk, akik a napokban ünnepük a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 40. évfordulóját. PAVOL ZACHARA A szerző felvételei A HÉVÍZI TÓ TITKA Magyarország területre kicsiny ország Európában, a gyógyvizeket tekintve azonban nagyhatalom. Azért lehet nagyhatalom a vizgyógyászatban, mert a föld mélye itt valóságos gyógyvíztengert rejt. s ez egyre több helyen felszínre kerül. Ezek — Harkány, Zalakaros. Hévíz, Bük, Balf, Hajdúszoboszló, Mezőkövesd, Tapolca, Bükkszék, Gyula, Igái, Cserkeszőlő — az üdülés, pihenés, gyógyulás szigetei. Van, ahol a gyógyvíz magától tört elő, mint a Balatontól és Keszthelytől karnyújtásnyi távolra fekvő Hévízen. A község állandó lakóinak számát ötezerben maximálták, ennél nagyobbra nem engedik terjeszkedni az Európa-szerte híres és keresett gyógyhelyet. Hévízen az év minden napján a szakszervezeti és a vállalati üdülőkben, az idegenforgalmi irodák bérelt szobáiban, a szanatóriumokban és gyógyházakban. a Thermál és az Aqua Szállóban, a magánúton kiadott lakószobákban, a magánüdülőben 8 000 vendég pihen, gyógyul. Vagyis a nagyközség „őslakosságának" csaknem kétszerese. Ezért városi méretű a forgalom az utcákon, az üzletekben. Rend, tisztaság, ápoltság jellemzi az utcákat, a házakat, udvarokat és kerteket. Hévízen is az idegenforgalom fontos bevételi forrás. Aki néhány esztendővel ezelőtt járt utoljára itt, kellemesen meglepődik a változásokon. Különösen a gyógyfürdő és környéke szépült sokat az 1975 óta tartó felújítás nyomán. A fürdőházak ma szebbek, mint új korukban lehettek. A tavi építményeket hordó a század elején levert facölöpök változatlanul megvannak, de a vízből kiemelkedő részeket vasbetonnal „megfejelték", így óvják az idő rontó hatásától. Az egykori nyitott folyosókat füstszínü üvegajtók takarják. Kicserélték a csatornák vezetékeit, műszert helyeztek el a hőforrásoknál, így a látogatók is meggyőződhetnek: 38 fok körüli gyógyvíz táplálja a tavat. A fő hőforrás előtt álló téli fürdőépületben melegbefúvásos fűtést szereltek; ez a rendszer nyáron hűtött levegőt juttat az öltözőkabinokba, közösségi helyiségekbe. A téli fürdő főbejáratával szemközt szökőkút épült, közepén bájos leányszoborral. A gyógytó itteni oldalát betonalapzatú új kerítés védi. Mögötte sárga, piros, kék, almazöld műanyag székek, fekvőágyak. (Ezek is a rekonstrukció részeként kerültek ide: egy szék 1 500, egy ágy 4 000 forintba került!) — Az emberek már akkor gyógyulni jártak Hévízre, amikor szó sem volt orvosi segítségről — mondja Gaál Imre, a hévízi gyógyszanatórium főigazgató helyettese. — Az igazság persze az, hogy a reumát nem űzi ki a testből ez a viz sem, de már az is gyógyulással felérő állapotváltozás, ha enyhülnek a fájdalmak, ha nem romlik tovább a beteg állapota. Természetesen csak azok tapasztalják ezt a változást, csak azok számíthatnak fájdalmaik enyhülésére, akik megtartják az orvos utasításait. Mert nincsenek kevesen azok, akik azt gondolják, az orvosok sajnálják tőlük a fürdési időt, ezért önkényesen meghosszabbítják a kúra tartalmát. A gyógyvíz nem romlik, nem merül ki ettől, betegségük viszont romlani fog. Arról nem is szólva, hogy a kigőzölgés megüli a vízfelszínt, az oxigénhiányos levegő — sokáig belélegezve — káros lehet. Eddig csak kerülgettük a Hévíz nevezetességét megteremtő, jelenét és jövőjét meghatározó gyógyvizet, amely valahol a téli fürdő előtt buzog elő. Hogy pontosan hol és hogyan, azt laikus módon, a víz felszínét vizsgálva, nem lehet megállapítani. Búvárruhát szükséges ölteni és alámerülni. Miként azt a könnyűbúvárok tették. A hévízi tóban az első szervezett, és a tó különleges körülményeinek megfelelő technikai felkészültséggel indított kutatási programot 1972. február 28 — március 31. között végezték. Ekkor víz alatti felvételeket, rögzített televíziós kamerával képmagnós felvételeket is készítettek. A könnyűbúvároknak 1975. február 10-én sikerült először két méternyire behatolniok a forrásnyilásba. Megállapították: búvárok által „járható" méretű barlangrendszer kezdődik! 1970—80 között 58 napon 330 órát töltöttek a forráskráter vizsgálatával. Először a 17,2 °C-os hidegvíz forrást találták meg 1975. szeptember 24-én, 1976. január 3—4-én pedig a melegvizforrásokat, s először ússzák körbe a forrástermet. Két héttel később feljegyzik: ahol a meleg víz feltör élölénytelepek vannak! A hévízi tó közepén — a nyári fürdő és a cölöpökre épített tófürdö épülete között — karélyszerűen húzódó homokköfal határolja a forráskrátert. A félkörívben nyitott kb. 70 méteres kráterfallal szemben, a tőzegiszappal fedett tófenék meredeken mélyül a kráterfal, illetve a forrásnyílás felé. 43 méter mélységben tör fel a 17,2 C fok hidegforrás, 46 méter mélyen pedig a 41 C fokos melegvizforrások. A két forrás vizének keveredéséből adódik a 38,8 C°-os forráshömérséklet. A tó környékének tőzeges lápját a víz folyamatosan pusztítja és átmossa. A tóban maradó korpaszerü tőzegből képződik a gyógyiszap. A fenekét több méter vastag tözegiszap fedi, amely a forráskráter lejtőjén folyamatosan csúszik a kráter felé. A forrásból erősen áramló víz ezt a lefelé csúszó tőzegiszapot ragadja magával és a tó sekélyebb részeibe teríti, állandó körforgásban van. Ez az egyik „titka" a hévízi tó gyógyhatásának. A tó mélységének állandóságához a fürdőzök jelenléte is szükséges, akik a tőzegiszap „felrúgásával" állandóan mélyítik a tavat. A forrásbarlangban a melegvizforrások szűk kürtőinek falát tengeri szivacstelepekhez hasonló élőlények fedik. Alakjuk nagyobb méretű borsóköre emlékeztet. Az élőlény felülete pórusos, barnás rozsdaszínű, törete enyhén pirosas. Ebből a víz alatti csodavilágból a fürdőzö, üdülő tízezrek semmit sem látnak. Szépségnek, emléknek a tavirózsák pompás mezejét viszik magukkal Hévízről, és azt az erős elhatározást, hogy előbb vagy utóbb, vissza kell térni ide, Európa gyógytavi csodájához. SZABÓ ZSIGMOND A szerző felvételei 9
