A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-23 / 34. szám
492 11 • •• SS-M TRVRyZI H€RK/ A bogiárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó hérics (Adonis) nemzetség feltűnő szépségű virágairól kapta tudományos nevét. (Adónisz a görög mitológiában a férfi szépség megtestesítője volt. Aphrodité, a szerelem istennője is beleszeretett, s miután kedvesét egy megsebzett vadkan megölte, kikönyörögte Zeusznál, hogy Adónisz minden tavasszal feljöhessen az alvilágból és fél évig vele lehessen.) Magyar neve szláv eredetű és hajdinát jelent. Néhol kaporrózsának vagy sárga kökörcsinnek is hívják. A tavaszi hérics evelö növény, levelei aprók, a kaporra emlékeztetnek. Nagy sárga virágai márciusban-áprilisban nyílnak, de olykor május végén, június elején is láthatók. Rövid, 3 cm vastag gyökértörzse sötétbarna, ebből 10—15 cm hosszú gyökerek ágaznak el. A napsütötte erdei tisztásokat, a meleg sziklagyepeket, a laza meszes talajokat kedveli. Németországtól délre még mindenütt megtalálható Európában, de egyre több országban védelemre szorul. A vegyszeres gyomirtás a tavaszi héricset sem kímélte, s mivel gyógyhatású anyagokat is tartalmaz, a gyógynövénygyűjtők vagon számra szedik. A növény erősen mérgező, a legelésző állatok nem is fogyasztják. Hatóanyagai közül legfontosabbak a digitálisz-hatású glikozidok: adonidozid, adonivernozid, adonitoxin, kumarin-származékok, kvercetin stb. A népi gyógyászatban erősen mérgező volta miatt nem használták, a gyógyszeripar számára viszont fontos nyersanyagforrás. Szívre ható gyógyszerek, koronaértágítók, vizelethajtók készülnek hatóanyagaiból. A tavaszi héricshez hasonló, de igen ritka és szigorúan védett növény az erdélyi hérics (a. transsylvanicus SÍM.). A piros virágú nyári hérics (A. aestivalis L.) szántóföldi gyomnövény és rokonával ellentétben nem évelő. (Adonis vernalis L — Hlaváčik jarný) LACZA TIHAMÉR Valter Bistika felvétele
