A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-05 / 27. szám
Csak egy percre... ZSIGMOND JUDIT agrármérnök 1984 júniuséban szerzett mérnöki oklevelet a Nyitrai Agrártudományi Főiskolán. A rokonszenves és mindenkihez egyformán kedves fiatal mémöknő két hónappal később már tanítani is kezdett élete első munkahelyén : az Ipolysági (Šahy) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban. Agrármérnöki oklevél és gimnázium?! Aligha véletlen, hogy beszélgetésünket egy, némileg meghökkentőnek tűnő kérdéssel kezdtük: — Vajon mit keres egy mezőgazdasági mérnök a gimnáziumi osztályok katedráján? — Végtelenül egyszerű a válasz: tanít! Városunk magyar tanítási nyelvű gimnáziumában, akárcsak sok más gimnáziumban is, már esztendőkkel ezelőtt bevezették a választható szaktantárgyak oktatását. — Ezáltal némileg megváltozott a gimnáziumok régi. klasszikus jellege... — Igen, hiszen azok a végzős növendékek, akik a választható szaktantárgyak valamelyikéből tesznek érettségi vizsgát, a végzettségüknek megfelelő középkáderekként helyezkedhetnek el. Mivel a szakoktatást egyre több osztályban vezetik be és Ipolyságon agrármérnökre volt szükség, jelentkeztem hát. — Valóban őszinte választ kérek: hogy érzi magát az iskolában ? — Tessék, nagyon őszintén válaszolok: remekül érzem magami Igaz ugyan, hogy nem Tehát milyen is a Az ötvenes évek közepe táján egy neves szlovák költő versben panaszolta el, hogy szerelmével a mezőt járva, búzavirággal akart kedveskedni neki; ám hiába járta be a dűlővégeket a bevetetlenül maradt apró földcsücskéket búzavirágot nem talált A barázdák, a mezei virágok egykori gazdag lelőhelyei meg éppenséggel teljesen eltűntek... — Lám, ezek a derék szövetkezetesek olyan szorgalmasan küzdenek a gyom félék ellen, úgy gondozzák, művelik a földet hogy a végén nem szedhetek a kedvesemnek olyan színű virágot mint amilyen az ő két szép szeme — bosszankodott jóhiszeműen a szövetkezeti mozgalom híveként ünnepelt költő. A búzavirág-téma annak idején megtetszett ugyan, bár kissé erő/tetettnek tartottam a költeményben. Mégis ott motoszkált valahol a tudatom mélyén s a későbbi évek során magam is tapasztaltam, hogy a búzavirág egyre ritkábban található a mezőn. Idén tavasszal, a mezei virágok nyílása idején egy hétvégi túra záróakkordjaként virágszedésre buzdítottam a lányaimat célzatosan hangoztatván, hogy az otthon legszebb dísze a mezei virág-csokor. Szedtük hát sorjában a pipacsot szarkalábat vadherét rezedát, margitvirágot. indultam pedagógusnak, ám itt, az iskolában jöttem rá, hogy gyönyörű hivatás a tanítás. Látom, hogy a rám bízott diákok hétről hétre jobban, felkészültebben képesek megoldani az elméleti és gyakorlati jellegű feladatokat, s ebben benne van az én munkám is. Ez egy nagyszerű, talán semmihez sem hasonlítható érzés. — Konkrétan mit tanít? — A mezőgazdasági termelés alapjait. Ennek keretében a diákok megismerkednek a különféle mezőgazdasági technológiai folyamatokkal. különféle kísérleteket végeznek a szabad természetben. Emellett elsajátítják a legszükségesebb laboratóriumi munkák tudnivalóit is. — Mivel telnek majd a nyári vakáció hetei? — Részben akkor is szép, új hivatásom gyakorlásával. Tanítványaimmal ugyanis kéthetes nyári mezőgazdasági gyakorlaton veszek részt az apátújfalusi földművesszövetkezetben. Szívesen megyünk oda, hiszen régi, jó ismerősök vagyunk. Már a tanév folyamán is több alkalommal voltam ott termelési gyakorlaton a diákjaimmal. — Lesz kikapcsolódás is? — Egy nem túlságosan hosszú balatoni nyaralásra utazom majd. Itthon pedig azt teszem majd, amit egész évben is szívesen csinálok a szabad időmben: olvasok, zenét hallgatok. Imádom Bach, Händel és Mozart müveit, magam is elég jól zongorázom, szeretek autót vezetni, tévét nézni, avagy kínai csaucsau kutyusommal. Andival csavarogni. Hiányozni fog az iskola, a tanítás, nomeg a húsz tagú táncegyüttes, amelyet az iskolában vezetek. Modern táncokkal és népi tánccal egyaránt foglalkozunk. lány szeme? lóherét ügyelve arra is, hogy a csokor kellő tarka, színes legyen. Itt-ott elvétve lila színű konkolyt is találtunk, de búzavirágot egyet sem, s hiányosnak találtam emiatt a csokrot Már csak búzavirágot kerestünk, legalább egyetlen szál legyen a csokorban, de hiába. A végén a gyerekek unszolására úgy-ahogy meg kellett magyaráznom, milyen is az a virág, amelyet olyan kitartóan, de hiába kerestünk. — Majd megmutatom otthon a kisbúvárban — zártam le a magyarázatot S akkor eszembe jutott a sok-sok évvel ezelőtt olvasott költemény az eredménytelen búzavirág-keresésről. Meg az is, hogy ily módon idővel szerelmi költészetünk, egész irodalmunk szegényebb lehet majd egy hasonlattal. A holnapi szerelmes ifjú, aki azt olvassa majd egyik novellaírónk falusi témájú munkájában, hogy a „lány (nála inkább: menyecske) szeme olyan volt mintha búzavirágból hímezték volna ki" (kedveli az ilyen hasonlatokat), vagy egy költeményben találkozik olyan képpel, hogy a megénekelt kedves „szemében, mintha búzavirág nyílna ", tanácstalanul felteheti majd magában a kérdést: — Tehát milyen is a lány szeme? PETRIK JÓZSEF Jogi tanácsok Adminisztratív munkaerőként dolgozom. Naponta 12 és 12,30 óra között ebédszünetünk van. Ekkor járunk ebédelni a vállalat területén levő étterembe. Az üzemi étterembe menet körülbelül 200 méteres utat kell megtennünk abban az udvarban, amelyben a vállalat gépkocsijai parkolnak. Az egyik napon ebédre menet az udvaron megcsúsztam, eltört a lábam, aminek következtében három hónapig munkaképtelen voltam. A vállalat nem ismerte el üzemi balesetnek, azt állítva, hogy balesetem az ebédszünet alatt történt nem pedig munka közben. Én azonban nem értek egyet ezzel. Úgy vélem, hogy ez nem logikus. Tanácsot szeretnék kérni: esetemben munkabalesetről van-e szó, vagy nem. Abban az esetben, ha valóban munkabalesetről van szó, kérem, tájékoztassanak arról is. hogy mi minden tartozik a munkabalesetért járó kártérítésbe. K. Zita Szene (Senec) A munkabalesetek kérdésével — olvasóink kérésére — már többször foglalkoztunk. Az ön esete azonban valóban nem mindennapi, ezért külön figyelmet érdemel. A Munka Törvénykönyve szerint a munkabaleset olyan baleset, amely a munkafeladatok teljesítése közben vagy az azokkal közvetlenül összefüggő munka közben éri a dolgozót. Amint látjuk, a törvény egy szintre emeli a közvetlenül munka közben történt és a munkafeladatok teljesítésével szoros összefüggésben történt baleseteket. A munkafeladatok teljesítésével közvetlen kapcsolatosak: a) a munka elvégzéséhez szükséges műveletek, b) a munka elvégzésekor a szokásos műveletek, c) a munka megkezdése előtt vagy befejezése után szükséges műveletek. A „közvetlen kapcsolatba" azonban nem tartozik sem az étkezés, sem az egészségügyi központban végrehajtott kivizsgálás (kivéve. ha a kivizsgálás a szervezet — vállalat, üzem — parancsára történik, vagy elsősegélynyújtásról van szó. Mint látja, ha étkezés közben történt volna a baleset, akkor valóban nem munkabalesetről lenne szó. A törvény azonban nem jelöli meg, hogy az „étkezésbe" az étterembe vezető út beletartozik-e. A bírói gyakorlat a kérdéssel kapcsolatban olyan álláspontra helyezkedik, hogy az étterembe és vissza vezető út nem tekinthető étkezésnek. így, ha ilyen körülmények között történik a baleset, akkor munkabalesetröl van szó. Ezzel tehát válaszoltunk az első kérdésére. Ami a munkabaleset okozta kár megtérítését illeti, a szervezet (vállalat, üzem) olyan mértékben köteles kártérítést fizetni, amilyen mértékben felelős a balesetért. A következő esetekről van szó: a) fizetés- esetleg nyugdíjpótlék b) fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés lehetőségének csökkenése miatt fizetett kártérítés c) gyógykezelésre fordított összeg d) tárgyi kártérítés. A) A fizetéskiesés pótlása Ebben az esetben megkülönböztetjük a fizetéskiesést a betegállomány ideje alatt és a betegállomány után, vagy a teljes, esetleg részleges rokkantság alkalmával (a Munka Törvényköve 194—195-ös paragrafusa). A nyugdíjveszteség pótlása a kártérítés önálló formáját képezi (195) a paragrafus). Az egészségügyi előírások alapján a munkaképtelenség akkor kezdődik, amikor azt az SÁGI TÓTH TIBOR orvos meghatározta. Ha a dolgozó a betegállomány megállapításakor már befejezte a műszakot, a betegállomány a következő munkanappal kezdődik és akkor fejeződik be, amikor az orvos azt elrendeli. A betegállomány idején a fizetéskiesés alatt az átlagfizetés és a táppénz közötti különbséget értjük. A betegállomány utáni fizetéskiesés megtérítését a Munka Törvénykönyvének 195-ös paragrafusa határozza meg. A munkaképtelenség után a dolgozó vagy munkaképes lesz, vagy pedig rokkantságba, esetleg részleges rokkantságba kerül. A fizetéskiesés pótlására kifizetett összeg akkora lesz, hogy a munkabaleset utáni fizetés vagy a foglalkozási ártalom megállapítása után a rokkantsági vagy részleges rokkantsági nyugdíj összege megfeleljen a baleset előtti átlagos fizetésnek. B) Fájdalomdíj és kártérítés a társadalmi érvényesülés csökkenéséért Ebben az esetben a kártérítés két, viszonylag önálló eleméről van szó, bár egy törvény foglalkozik vele. Részletesen a 32/1965-ös kormányrendelet tartalmazza. A két kártérítésnek nem szabad meghaladnia a 60 000 koronát, s ebből a fájdalomdíjnak nem szabad meghaladnia a 18 000 koronát. A kártérítésnek ezek a fajtái anyagi károkat térítenek meg. Mindkét esetben a kártérítés nagyságát orvosi lelet alapján pontozással határozzák meg. A kártérítés egyszeri. Mindkét esetben csak akkor nyújtható kártérítés, ha a pontok száma eléri a 30-at. Egy pont 15 korona. A kártérítés összege csakis rendkívüli esetekben emelhető fel a 60 000 illetve a 18 000 korona fölé. C) A gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások megtérítése E kiadások többségét a társadalmi alapból fizetik. Azok közé a kiadások közé, amelyeket maga a károsult fizet, az étkezésre fordított nagyobb kiadások tartoznak diéta esetén. Továbbá az ismerősök meglátogatásával kapcsolatos kiadások, esetleg a károsulttal való hosszabb tartózkodásuk gyógyintézetben, ha ez egészségügyi okokból szükséges, s a költségeket a károsult fizeti. D) Anyagi kár A kártérítés utolsó formájáról van szó. Idetartozik minden olyan kártérítés, amelyet nem a már említett módon térítettek meg. A leggyakrabban előforduló ilyen kártérítés a gépkocsiban keletkezett kár megtérítése. A szervezet csak abban az esetben háríthatja el magáról a felelősséget, ha bizonyítani tudja, hogy biztonsági okokból megtiltotta a gépkocsi használatát. Gazdasági okok tehát nem elegendők a felelősség elhárításához. Abban az esetben, ha a károsult balesetbiztosítással is rendelkezik, kártérítést kérhet a biztosítótól és a vállalattól is. de csak az egyiktől kaphatja azt meg. A már említett kártérítési formák mellett a munkabalesetet szenvedett dolgozó szociális biztonságát más módon is szavatolhatják. Ezt a Munka Törvénykönyve határozza meg. Ilyen például a felmondás tilalma (48-as paragrafus) más munkaszakaszra való áthelyezés (37-es paragrafus), új szakképzettség megszerzése (148-as paragrafus), a járási nemzeti bizottság beleegyezése a felmondásba (50-es paragrafus) stb. Dr. FEJŐ
