A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-16 / 33. szám
és tej pedig a kocsmákban, sörözőkben ... Délben, éjszaka, hajnalban egyaránt. S abban sincs semmi meglepő, hogy a vendég a legeldugottabb kikötői lebujbán a sörön kívül tejet is kérhet. De nemcsak kérhet, kap is. A pincér fintora, ironikus megjegyzése nélkül. Mert a tej is ital, méghozzá nem is akármilyen. Egy pohár tej ára ugyanannyi, mint egy korsó söré. Beülök hát egy hajnali kiskocsmába a kikötői negyedben. Álmos arcok, kialvatlan szemek mustrálnak végig a füstös, pince-félemeletnyi helyiség félhomályában. A bárpulthoz ülve úgy érzem, hogy Rejtő Jenő-i miliőbe kerültem, ahová rövidesen megérkezik egy teletetovált tengerész, aki a bicskáját keresi. Hátra-hátratekintve, az asztaltársaságot szemügyre véve azt próbálom kitalálni, melyik elnyűtt arcú figura áll majd fel s KOPPENHÁGÁI BICIKLIK ÉS... Ritka élményt jelent a magamfajta szárazföldhöz szokott ember számára, ha hajóval érkezhet meg egy városba. S kiváltképpen akkor, ha ez a város Koppenhága. Alig volt reggel hét óra, amikor kikötöttünk. Útlevelemet szorongatva lesétáltam a hajóról. Hiába fürkésztem árgus szemmel az útlevél- és vámvizsgálatot végző tisztviselőket, csak nem akarta senki szemügyre venni az irataimat, megnézni egyetlen kis táskám tartalmát. Így aztán Dánia, Koppenhága mindenféle ceremónia és pecsét nélkül befogadott. Remek dolog korán reggel megérkezni egy idegen városba! Épp akkor, amikor ébred a város. Persze, itt is csak az álmosabbja ébred hét óra körül. Mert a minden utcasarkon látható virág- és zöldségpiacok árusai bizonyára már néhány órával korábban ébredtek. No meg a kiskocsmák, a sörözök. Mert íratlan szabály ebben az országban, hogy a polgárnak a nap minden órájában virágot, sört és tejet kapnia kell! Van is mindegyikből bőségesen. Virág a piacon, sör jelenti ki halált megvető bátorsággal: a kés itt van a hátamban! De hiába a várakozás, nem történik semmi. Pontosabban, jön a fehérkötényes pincér: „Uram, mit adhatok?". Mit is?... Egy pohár tejet. „Igen, parancsoljon a tej, egészségére!” Lassan kortyolgatom a hideg italt, húzom az időt, de nem történik semmi az égvilágon. Fizetek és odébbállok. Szerencsét próbálni Koppenhágában. Rovom a kikötőből a belvárosba vezető jellegtelen utcákat. Egyéb szórakozás híján a házfalak csiricsáré rajzait, feliratait, különféle pingálmányait figyelem. Van belőlük bőven. Itt is, akárcsak Nyugat-Európa nagyvárosaiban, burjánzanak az utcai mázolmányok. Reményt vesztett tömegek százezreinek, millióinak lett az utca, az effajta megnyilvánulás szócsövévé. Egyéb véleménynyilvánítás híján vagy pusztán az egyszerűség kedvéért így adnak hangot véleményüknek városról, emberről, világról. így mondják el azt, hogy mi a véleményük kormányuk politikájáról, a rakétatelepitésekről, a divatról, a szex-8
