A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-08-16 / 33. szám
A Csemadok életéből A marce/hazi citerasok Készlet a úunaniucsiak műsorából DUNA PARTJÁN ÁLL EGY MALOM... A marcelházi (Marcelová) művelődési ház és a Csemadok helyi szervezete vendégszereplésre hívta a búcsi (Búč), a madari (Modrany) és a dunamocsi (Moča) testvérszervezet hagyományőrző és hagyományápoló csoportjait. Nem először került sor ilyen rendezvényre. A szervezetek kölcsönös vendégszerepléssel támogatják egymást. A csoportok majdnem otthon érzik magukat a szomszéd falu színpadán. így kap a falu lakossága összehasonlítási alapot és teljes képet a szűkebb haza kulturális életéről. Az ily módon tájékoztatott faluközösség azután sokkal szilárdabban támogatja saját népművészeti csoportját. Ez jó. de a túlzott egyszerűség, otthonosság a színvonal rovására is mehet. A vendéglátó ügyeljen a pontos műsorösszeállításra, egy főpróba sem ártana, akkor nem lenne bonyodalom a függönyhúzás körül. S most a csoportokról: Nehéz a népművelő dolga, ha a táncosdalos kultúrát akarja élesztgetni egy olyan faluban, ahol az emberek többsége számára a termelőmunka a legfőbb érték, ahol esti kikapcsolódás gyanánt kertet locsolnak, a haszonnövény gyarapodását figyelik. A becsületes munkát tisztelem, eredményesen kertészkedni is csak odaadással, sok-sok munkával és tudással lehet. Marcelházán a leány éneklőcsoport — a többi élenjáró érdekköri csoport mellett — az iskola büszkesége. Ha felnőnek, ők majd szívközelinek érzik a népművészetet. Ezért volt öröm látni a színpadon karikába fonódott tizenéveseket. A citerasok már sok sikert tudnak maguk mögött. Most is ők jutottak tovább a Tavaszi szél... kerületi döntőjébe. Műsorukat énekszóló is kíséri. Madáron új lendületet vett a hagyományápolás. Már nemcsak a női éneklőcsoport kutatja és viszi színpadra a helység dalait, hanem a nemrég alakult zenekar is. Nagyon A búcsi asszonyok szépen adják elő a Virág ökröm ... kezdetű dalt, a Kertek alatt... huncut szövegével pedig megnevetteti a közönséget. A zenekar és a szólóénekes pontos összhangban dolgozik. Fehér László balladáját is tisztán csengő hangon hallhattuk viszont. Búcson sem tétlenkednek. Évek óta rendszeresen gyűjti és adja elő a környék dalait a női éneklőcsoport és a férfikar. Nagyon nagyra értékelem a műsorban szereplő emberek teljesítményét. Csak a dicséret hangján szólhatok róluk. Időt, fáradságot nem kímélve ápolják, élesztgetik a hagyományt, életet, színt, kellemes hangulatot visznek a mindennapok egyhangúságába. Szereplésükkel emelik a helyi rendezvények érdekességét, színvonalát. Egyet viszont nem hallgathatok el. Miért nem segíti tenniakarásukat pontos szakmai útmutatással senki? Sem a környéken, sem az egész járásban nem lenne hozzáértő zeneszakos pedagógus? Népdal, müdal. magyar nóta, virágének kuszán keveredik a repertoárban. A Csemadok járási bizottsága miért nem segíti jobban a csoportjait? Miért hagyja őket magukra ? Nagy fába vágták a fejszét Dunamocson. Elhatározták, hogy színpadra viszik a faluban nem is olyan régen még élő, szinte mindennapos vagy évente ismétlődő eseményeket, hagyományt. A vízimolnárok, kiknek itt céhe volt, döntő szerepet játszottak a falu és a környék életében. Sok-sok mondóka, rítus, dal, eszköz maradt fenn. Nem kellett túl mélyre nyúlni az időben, hogy ismét felszínre kerüljenek. Böszörményi Jánosné és Szegi Tibomé vállalta a gyűjtés nehézségét, egy egész falu adta hozzá az anyagot. A folklórműsor összeállítása után pedig a Csemadok helyi szervezetének tagjai színpadra vitték az eseményeket. Úgy, ahogy az időben egymás után történt. A zenei anyag itt is hagy kívánnivalót maga után, de a már előbb elmondottak ismeretében, ez nem is csoda. Ők is magukra hagyottan. külső szakember segítsége nélkül dolgoznak. Előadásmódjukban külön meg kell dicsérnem az érthető, tiszta színpadi beszédet, a tisztán csengő énekhangot, a pontos hangfogást. Előadásukhoz. hogy a történés hitelesebb legyen, színpadképet is festettek, arról láthatja, aki nem tudná, milyen volt a vízimalom és a dunaparti fűz. Valódi halat hoznak a kosárban. a szakajtó és a zsák is hiteles. Fogadják az őrlőket, vámot vesznek, összemérik a rovásos pálcát. Azt is el kell mondani, hogy nem vattába csomagolt, dédelgetett üdvöskéi ők a falunak. Nagyon mostoha körülmények között állították össze a műsort. Az éppen átépítés alatt álló művelődési ház romos, hideg folyosóján, vagy ahol éppen lehetett, ott próbáltak. Igazi színpadon akkor voltak először, amikor Bátorkeszin (Vojnice) a Tavaszi szél... versenyszámaként adták elő a műsort. Ezért külön öröm számomra, hogy a Duna partján áll egy malom című műsorukat a páti (Patince) fürdő szabadtéri színpadán is bemutatják, augusztus 22-én, csütörtökön este. Igazi nyári, de mégis tartalmas szórakozást nyújtva az üdülő vendégeinek. Dicsérni való a járási népművelési központ ötlete, hogy az üdülőközpont színpadán nemcsak filmet játszanak, hanem teret, fellépési lehetőséget nyújtanak a járás két élvonalbeli népművészeti együttesének, a Dunainak és a Hajósnak. A vidék népművészeti hagyományainak bemutatását pedig a dunamocsi folklórcsoportra bízzák. —Fm— Krascsenits Géza felvételei JÁRÁSUNKBÓL JELENTEM \ Járásunkban jelenleg 291 amatőr művészeti csoport S 230 tagja igyekszik szebbé tenni saját életét, s munkálkodik azon, hogy örömet szerezzen a környezetének és az érdeklődőknek. Épp ezért köszönet illeti mindazon szerveket és szervezeteket, amelyek a termelési feladatok teljesítése mellett a kulturális életre is felfigyelnek, s még anyagiakkal is támogatják azt A Kassa-vidéki járásban a bodolói (Budulov), magyarbődi (Bidovce), hemádcsányi (Čaňa), újbódvai, hernádszentistváni IDružstevná pri Hornáde), királynéni (Kráľovce), alsómis/yai (Nižná Myšia) regeteruszkai (Ruskov) és hernádzsadányi (Ždaňa) földműves-szövetkezetek. a kassai (Košice) állami gazdaság a műkedvelő csoportok fő mecénásai. A Bodolói Efsz egy hatvantagú éneklőcsoportot is alakított. A vezető emberek azt tartják, hogy aki műkedvelőként szerepel és támogatja a kulturális fejlődést az mindenütt kulturáltan lép fel — a munkahelyén, lakóhelyén, stb., tehát a „beruházás" erkölcsileg sokszorosan megtérül. A művészeti csoportok évente 26 különböző versenyt szerveznek a társadalmi szervezetekkel, iskolákkal, tanácsokkal együttműködve. Ma már hagyománya van a gyermekszínjátszásnak Abaújszinán (Sena), Szepsiben (Moldava n/Bodvou). s a járás több tánccsoporttal, kitűnő szavatokkal, bábszínházzal dicsekedhet A Csemadok járási bizottsága fontos szerepet vállalt a magyar nemzetiségű lakosok műkedvelő munkájának irányításában. Ezt bizonyítják a nagyon jóI előkészített folklórünnepségek Somodiban (Drieňovec), Buzitán (Buzica), Nagyidán (Veľká Ida). Alsóláncon (Nižný Lanec) és a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyek. Jó neve van a Pinceszínpadnak, lassan fogalommá válnak folklórcsoportjaink, a nagyidat' llosvai, az abaújszinai Rozmaring, a Bódva Szepsiben. Megállják a helyüket a nagyobb versenye- ken is. A csécsi Poézia színpad pedig az első helyet szerezte meg a levočai ünnepségeken. A művészeti csoportokat még jobban kell mindenütt és mindenben támogatni, hiszen a szereplők szabad idejüket áldozzák az emberek szórakoztatására és kulturális nevetésére. IVÁN SÁNDOR 6
