A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-02 / 31. szám

A Gsemadok életéből A gyerekek műsorától valóban „felsütött a nap"; a gortvai Barkóca... ... és a csákányházi Apró Palóc műsora Népművészeti fesztivál a Béke parkban Nemzetiségi kultúránk, folklórkincsünk gyöngyszemeinek közkinccsé tétele és az iránta megnyilvánuló érdeklődés továbbfej­lesztése szempontjából jelentős rendezvény színhelye volt június közepén a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás. A Közép-szlovákiai Knb kulturális osztálya, a Kerületi Művelődési Központ, a Nagykürtösi, Losonci (Lučenec), Rimaszombati (Rimavská Sobota) Jnb-k és Jmk-k, valamint a Csemadok jb közösen rendezte meg a Közép-szlovákiai kerületben élő magyar dolgozók kerületi népművészeti fesztiválját. A nagy érdeklődéssel várt rendezvény a járási székhelyen az Új Élet emlékmű megko­szorúzásával kezdődött. Mivel az időjárás nem fogadta kegyeibe a jelentős rendezvény résztvevőit, az első napi műsor a szabadtéri színpad helyett a művelődési otthon nagy­termében került sorra. A hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója jegyében megrende­zett fesztivál megnyitóján az említett rende­zőszervek képviselőin kívül ott voltak a párt és állami szervek képviselői, Sidó Zoltán, a Csemadok kb elnöke és más meghívott ven­dégek is. A megnyitót követő gazdag, színvonalas műsorban fellépett a Banská Bystrica-i Urpin népi tánccsoport, mely határainkon kívül is számos országban szerepelt már nagy siker­rel. Ott volt a mindenki által ismert és elismert Szőttes, mely színes műsorával mél­tán aratott nagy tapsot. A műsorban fellép-, tek a baráti járások együttesei is: a píseki fúvószenekar két szólóénekessel, a milevskói társastáncklub tagjai, a salgótarjáni rockze­nekar, Berky Tamás szólóénekes, valamint az ottani dzsesszbalett-tánccsoport. A nagycsalomijai (Veľká Čalomija) Béke park rendezvényei mindig nagy vonzerőt je­lentettek a tartalmas szórakozást igénylők­nek. Most a műsorkezdéskor azonban még bőven akadt üres hely a nézőtéren, ám akik csalódottan vették szemügyre a gyér közön­séget később megállapíthatták, hogy van még érdeklődés a népi kultúra iránt, csak a pontosság terén van némi bepótolni való. A műsorban az amatőr csoportok gazdag műsorral lepték meg a közönséget. A Süss fel nap című részben a gyermekcsoportok mutatkoztak be. A fülekpüspöki (Fiľ. Biskupi­ce) Apró Palóc és a gortvai (Hodejov) Barkó­ca Gömör néprajzi hagyományaiból adott elő egy válogatást, de gazdag műsorral mutat­kozott be az ipolybalogi gyermekénekkar Sebény Ferenc vezetésével és a tavaly ala­kult lukanényei (Nenince) Délvirág is. Meg­győzően bizonyították, hogy vezetőik jó munkát végezve sikeresen vonják be a népi hagyományok ápolásába a legkisebbeket is. A felnőttek műsora, a Köszönetcsokor, szép ajándék volt hazánk felszabadulásának je­lentős jubileumára. Színes filmkockákként peregtek a képek: a csákányházi (Čakanov­­ce) Gyöngyvirág, a 30 éves fennállása alatt oly sok sikert elért rimaszombati (Rim. Sobo­ta) Gömör, az ipolynyéki (Vinica) Hont népi tánccsoport — mely a Csemadok kezdemé­nyezésére alig egy éve alakult és műsorával máris felküzdötte magát a „nagyok" közé (már a magyarországi Nemzetiségi Napokon is szerepelt!) —, vagy a rimaszécsi (Rim. Seč) népi zenekar, mely az ottani efsz égisze alatt működik, mind élményt jelentő műsorral lép­tek a Béke park felújított, megszépített szín­padára. Nagy érdeklődéssel várta a közönség a vendégegyüttesek fellépését, a megyéjének folklórkincsét művészi szinten tolmácsoló Nógrád folklórcsoportot, a világhírű Rajkó zenekart, mely műsorzáró fellépésével újból életre keltette a hosszú műsor gazdag anya­gának befogadásától már fáradni látszó kö­zönség érdeklődését. Szólni kell a műsorban fellépő szlovák gyermek- és felnőttcsoportokról is. Ezek a fesztivál tartalmi gazdagításán kívül az egy hazában élő népek szilárd barátságát, együttműködésének szükségességét is pél­dázták. A Közép-szlovákiai kerületben élő magyar dolgozók kerüjpti népművészeti fesztiválja teljesítette küldetését: az említett (és fel nem sorolt) együttesek tagjai ízelítőt adtak elődeink népdalkincséből, szokásaiból, tán­caiból. Hagyományápolásra, közösségi mun­kára. nemzetiségi kultúránk örökségének fel­kutatására, ápolására ösztönzött. Ezt ered­ményesen segítette elő a Csemadok Nagy­kürtösi Járási Bizottsága és a Csemadok Nagycsalomijai Helyi Szervezete is azzal, hogy vállalta a házigazda szerepét és kedve­ző feltételeket teremtett a fesztivál sikeres lebonyolításához. BOJTOS JÁNOS (A szerző felvételei) SZÉLJEGYZET A csoportot szólistát — a tudását tehetségét színpadon megmutatni akaró embert — a próbák légköre élteti, a szereplés ösztönzi. A siker, az elismerés és megbecsülés a gyakor­lás, a csiszolás időszakát széppé nemesíti. A fellépések azonban ritkák, a szereplés oly rövid, hogy idő sincs megbarátkozni a helyzet­tel, teljességgel átérezni, átélni, tudatosítani a kiszabott pillanatokat Mégis ez az az állapot amely belevésődik az emberbe: mozdulatok, képek, helyzetek, élmények maradnak meg, erőt adva, tovább éltetve az akarást. De az egész évi rendszeres vagy rendszertelen, nem mindig jó hangulatú próbák utáni egy-egy fellépés hiányérzetet is hagy: rádöbbenti az embert saját kis- és nagyközösségének lehető­ségeire. Olyan ez, mint amikor a fizikatanító a világmindenség végtelenségét magyarázva az asztalra állít egy széket — határozottan, egy­szerűen és hidegen —, más dimenziójú vilá­gok lehetőségével döbbentve meg a nebuló­kat megbolygatva ezzel eredendő félelmüket a bizonytalantól. Fellépések, szereplési lehetőségek. Erősíteni ezt a mozgalmat csak ezek biztosításával lehet; szakmai segítséget nyújtva és állandó­an figyelemmel kísérve, becsülve az amatőr csoportok, egyének munkáját Eljutni oda, hogy az állandó létszámú, rendszeresen dolgo­zó csoportok, a folyamatosan önmagukat csi­szoló szólisták rendszeresen szerepeljenek a helyi társadalmi-kulturális rendezvényeken, a népművelési központ tervezett és megvalósí­tott kulturális rendezvényein, a járási szintű szemléken, versenyeken. Kevés helyen van így. A kibúvóként annyiszor hangoztatott anyagiak általában csak részben döntőek. In­kább szervezőkészség, akarat lelkesedés és idő szükséges hozzá. A népművelő munkát végző ember anyagilag, sokszor erkölcsileg sincs ebben kellően ösztönözve. A kis létszámú közönség előtti fellépés kötetlenebb, oldottabb. A tömött nézőtér vagy a nagyméretű szabadtéri színpad már kiállás; erőt kíván és önbizalmat ad. Hatása és vissza­hatása is fokozottabb. Hagyománnyá válik a Galántai járásban, hogy a Csemadok jb két helyütt rendezi meg dal- és táncünnepélyét Jó propagandát meg­felelő helyszínt, vonzó műsort igényel egy ilyen méretű rendezvény, hogy az értelmes kikap­csolódást keresőnek valóban „csemege" le­gyen. A Tavaszi szél vizet áraszt... népdalver­seny hét rendezvényén csiszolódott csoportok, együttesek, szólisták, valamint a járás folklór-és tánccsoportjainak jó színvonalú, pergő mű­sorát a vendég Veszprém Táncegyüttes zárta. A Tomócon fTmovec nad Váhomj és Kosú­­ton (Košúty) 3—3 órányi élvezetes műsort biztosító fellépőkön kívül sokan maradtak még otthon, szervezőre, hívásra várva. Jó tudni, hogy a járás amatőr csoportjait együtteseit szólistáit ebben az évben még több nagyméretű rendezvényen láthatja a kö­zönség. SZABÓ FRIGYES 6

Next

/
Thumbnails
Contents