A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

Innen-onnan Metamorfózis (art protis) Kaszáló (olaj) Egy eddig kevésbé ismert amatőr képzőművész mutatkozott be a közelmúltban a komáromi (Komárno) CSEMADOK Galériában. Megvallom őszintén, jómagam sem tudtam sokkal többet róla a nagyközönségnél mindaddig, amíg — egy közös ismerősünk javas­latára — hozzá nem fogtunk előkészíteni önálló kiállítását. Én mindig csodáltam azokat az embereket, akik megszállottan tudnak lelkesedni bizonyos dolgokért, s akik szinte minden másról lemondanak, hogy választott szenvedélyüknek hódolhassanak. Nos, már az első találkozás alkalmával nyilvánvalóvá vált számom­ra, hogy a kiállításra javasolt képek alkotója. Nagy Géza, az ilyen megszállott emberek közül való, és nemcsak a képzőművészetet, hanem az általánosabb értelemben vett kulturális-művészeti tevé­kenységet illetően is. Munkáit szemlélve, a kiállítás anyagát válo­gatva az is hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az ő esetében a megszállottság kellő sokoldalúsággal, tehetséggel és egyéni látás­móddal is párosul. A képzőművész berkekben persze már ismert volt, hiszen évek óta az egyik szervezője és rendszeres résztvevője a nyárasdi (Topol'níky) Képzőművészeti Tábornak, többször is szerepelt már közös kiállításon. Önálló tárlaton 1984 tavaszán mutatkozott be először, mégpedig szülőfalujában. Nagy Géza Csicsón (Čičov) született 1949-ben. Mint azt maga elmondta, ennek a csallóközi falucskának az iskolájában ébresztet­te fel érdeklődését, illetve segítette kibontakoztatni képzőművé­szeti adottságait Klór Károly rajztanító. Az általános iskola elvégzé­se után azonban hosszú időre megszakadt aktív kapcsolata a képzőművészettel. A gadóci Mezőgazdasági Műszaki Szakközépis­kolában érettségizett, s azóta a csicsói egységes földművesszövet­kezet zootechnikusaként dolgozik. Huszonnyolc éves korában kez­dett el foglalkozni ismét a képzőművészettel. Bizonyos fokú isme­retekre tett szert a különböző képzőművészeti technikában, s úgy tűnik fel — legalábbis jelenleg —, hogy az olaj, a pasztell, illetve az art protis a kedvelt és a legmegfelelőbb kifejezési eszközei. Persze, korai lenne még Nagy Gézát illetően kiforrott, megállapo­dott alkotói tevékenységről beszélni. Tulajdonképpen most van az önkeresés talán legintenzívebb szakaszában. így természetesen alkotói ténykedése nem lehet mentes a kísérletezésekkel járó hibáktól, melléfogásoktól sem, ám ténykedésére ennek ellenére a megfelelő művészi szinten végzett alkotómunka a jellemző. S van még egy nagyon is sajátos jellemzője egyéniségének. Mégpedig a szűkebb pátriához, a szülőföldhöz való erős érzelmi kötődés, mely meghatározó szerepet játszik művészetében. Nagy Géza ugyanis a szülőföld, a Csallóköz festője és szerelmese. Szinte minden képéről leolvasható, hogy a világ e parányi szögletének a legapróbb részle­teit is ismeri, rezdüléseit is érzi, mintha csak örökölte volna ezt a tudást. A Duna menti szülőfalu határa, az ott elterülő holtág, a „Szakajtós" (ami később kapta a közismertebb és divatosabb Lion nevet), az azt körülvevő erdőrengeteg Nagy Géza számára kiapad­hatatlan forrása az ihletnek. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha elvontabb textilképein nehéznek is tűnik első pillantásra felfedezni az ihletnek ezt az eredőjét. Erős impresszív fogantatásé, de még a realista ábrázolásmód talaján álló olajképein és pasztelljein az ihletnek ez az előbb említett eredője szinte magától értetődő. S ha ezután közelítünk az egyre elvontabb fogalmazású art protisaihoz, azok egy részén még jól megfigyelhető, hogy az olaj és pasztellké­peken látott impresszivitást vitte át a textilképre, a textil nyújtotta lehetőségeken belül természetesen. S ezeknek az impresszív voná­sokat még magukon hordozó textilképeinek szerves folytatása a további textilképein látható elvont, absztrakt képszerkesztés, amelynél már teljes egészében a szinek — csallóközi, Duna menti tavaszok, nyarak, őszök és telek varázslatos színei — dominálnak, a forma pedig az alkotó pillanatnyi érzéseinek, hangulatának megfelelően alakul ki ebben a színkavalkádban. Nagy Géza tehetsége és megszállottsága arra enged következtet­ni, a jövőben további jelentős állomásai lesznek még ennek a képzőművész pályának. NÉMETH GYULA (A szerző felvételei) Jóllehet Kubány a Szovjetunió egész szántóterületének csupán két száza­léka, mégis itt terem meg a gabona hat és fél, a rizs 33 százaléka. Ugyan­csak itt terem meg minden harmadik tonna gyümölcs az országban. A ké­pen : a kubányi tudósok újabb napra­forgófajták nemesítésén dolgoznak. A Szovjetunióban 1980 óta rohamos gyorsasággal növekszik a műúszás szerelmeseinek tábora, ami min­denekelőtt Maja Pliszeckaja, a vi­lághírű szovjet balerina érdeme. Aki százhúsz másodpercig kibírja újabb levegővétel nélkül, az nyugodtan a vízbe ereszkedhet. A műúszók ugyanis gyakran több, mint két per­cig a víz alatt tartják a fejüket, hogy a nézők csak hosszú, táncos lábuk kecses mozdulataiban gyönyörköd­hessenek. Itt csörög a dió, meg a mogyoró ... (Prand! Sándor felvétele) 8

Next

/
Thumbnails
Contents