A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
Innen-onnan Metamorfózis (art protis) Kaszáló (olaj) Egy eddig kevésbé ismert amatőr képzőművész mutatkozott be a közelmúltban a komáromi (Komárno) CSEMADOK Galériában. Megvallom őszintén, jómagam sem tudtam sokkal többet róla a nagyközönségnél mindaddig, amíg — egy közös ismerősünk javaslatára — hozzá nem fogtunk előkészíteni önálló kiállítását. Én mindig csodáltam azokat az embereket, akik megszállottan tudnak lelkesedni bizonyos dolgokért, s akik szinte minden másról lemondanak, hogy választott szenvedélyüknek hódolhassanak. Nos, már az első találkozás alkalmával nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a kiállításra javasolt képek alkotója. Nagy Géza, az ilyen megszállott emberek közül való, és nemcsak a képzőművészetet, hanem az általánosabb értelemben vett kulturális-művészeti tevékenységet illetően is. Munkáit szemlélve, a kiállítás anyagát válogatva az is hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az ő esetében a megszállottság kellő sokoldalúsággal, tehetséggel és egyéni látásmóddal is párosul. A képzőművész berkekben persze már ismert volt, hiszen évek óta az egyik szervezője és rendszeres résztvevője a nyárasdi (Topol'níky) Képzőművészeti Tábornak, többször is szerepelt már közös kiállításon. Önálló tárlaton 1984 tavaszán mutatkozott be először, mégpedig szülőfalujában. Nagy Géza Csicsón (Čičov) született 1949-ben. Mint azt maga elmondta, ennek a csallóközi falucskának az iskolájában ébresztette fel érdeklődését, illetve segítette kibontakoztatni képzőművészeti adottságait Klór Károly rajztanító. Az általános iskola elvégzése után azonban hosszú időre megszakadt aktív kapcsolata a képzőművészettel. A gadóci Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolában érettségizett, s azóta a csicsói egységes földművesszövetkezet zootechnikusaként dolgozik. Huszonnyolc éves korában kezdett el foglalkozni ismét a képzőművészettel. Bizonyos fokú ismeretekre tett szert a különböző képzőművészeti technikában, s úgy tűnik fel — legalábbis jelenleg —, hogy az olaj, a pasztell, illetve az art protis a kedvelt és a legmegfelelőbb kifejezési eszközei. Persze, korai lenne még Nagy Gézát illetően kiforrott, megállapodott alkotói tevékenységről beszélni. Tulajdonképpen most van az önkeresés talán legintenzívebb szakaszában. így természetesen alkotói ténykedése nem lehet mentes a kísérletezésekkel járó hibáktól, melléfogásoktól sem, ám ténykedésére ennek ellenére a megfelelő művészi szinten végzett alkotómunka a jellemző. S van még egy nagyon is sajátos jellemzője egyéniségének. Mégpedig a szűkebb pátriához, a szülőföldhöz való erős érzelmi kötődés, mely meghatározó szerepet játszik művészetében. Nagy Géza ugyanis a szülőföld, a Csallóköz festője és szerelmese. Szinte minden képéről leolvasható, hogy a világ e parányi szögletének a legapróbb részleteit is ismeri, rezdüléseit is érzi, mintha csak örökölte volna ezt a tudást. A Duna menti szülőfalu határa, az ott elterülő holtág, a „Szakajtós" (ami később kapta a közismertebb és divatosabb Lion nevet), az azt körülvevő erdőrengeteg Nagy Géza számára kiapadhatatlan forrása az ihletnek. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha elvontabb textilképein nehéznek is tűnik első pillantásra felfedezni az ihletnek ezt az eredőjét. Erős impresszív fogantatásé, de még a realista ábrázolásmód talaján álló olajképein és pasztelljein az ihletnek ez az előbb említett eredője szinte magától értetődő. S ha ezután közelítünk az egyre elvontabb fogalmazású art protisaihoz, azok egy részén még jól megfigyelhető, hogy az olaj és pasztellképeken látott impresszivitást vitte át a textilképre, a textil nyújtotta lehetőségeken belül természetesen. S ezeknek az impresszív vonásokat még magukon hordozó textilképeinek szerves folytatása a további textilképein látható elvont, absztrakt képszerkesztés, amelynél már teljes egészében a szinek — csallóközi, Duna menti tavaszok, nyarak, őszök és telek varázslatos színei — dominálnak, a forma pedig az alkotó pillanatnyi érzéseinek, hangulatának megfelelően alakul ki ebben a színkavalkádban. Nagy Géza tehetsége és megszállottsága arra enged következtetni, a jövőben további jelentős állomásai lesznek még ennek a képzőművész pályának. NÉMETH GYULA (A szerző felvételei) Jóllehet Kubány a Szovjetunió egész szántóterületének csupán két százaléka, mégis itt terem meg a gabona hat és fél, a rizs 33 százaléka. Ugyancsak itt terem meg minden harmadik tonna gyümölcs az országban. A képen : a kubányi tudósok újabb napraforgófajták nemesítésén dolgoznak. A Szovjetunióban 1980 óta rohamos gyorsasággal növekszik a műúszás szerelmeseinek tábora, ami mindenekelőtt Maja Pliszeckaja, a világhírű szovjet balerina érdeme. Aki százhúsz másodpercig kibírja újabb levegővétel nélkül, az nyugodtan a vízbe ereszkedhet. A műúszók ugyanis gyakran több, mint két percig a víz alatt tartják a fejüket, hogy a nézők csak hosszú, táncos lábuk kecses mozdulataiban gyönyörködhessenek. Itt csörög a dió, meg a mogyoró ... (Prand! Sándor felvétele) 8
