A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-21 / 25. szám
Tudomány-technika______ A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADALOM ÉS A NÉPGAZDASÁG A tudományos-műszaki forradalom (TMF) egy világméretű, sokrétű, dinamikus folyamat, amelyet sajátos specifikus ösztönzők, okozati tényezők, formák és összefüggések jellemeznek. A tudományos-műszaki fejlődés (TMFe) olyan új, magasabb szintű formája, amelyet a huszadik század ötvenes éveitől kezdve figyelhetünk meg mindkét világrendszerben. A TMF a termelőeszközök, az energiaforrások, alapanyagok, valamint a felhasznált technológiák és munkamódszerek minőségi átalakulásában nyilvánul meg legszembetűnőbben. Általa válik reális valóssággá a marxi tétel, mely szerint a munka termelékenységét „... a különböző körülmények, többek között a dolgozók kézügyességének és hozzáértésének átlagos színvonala, a tudomány fejlettségi foka, illetve annak technológiai felhasználhatósága, a termelési folyamat társsadalmi elrendezése, a termelőerők kiterjedtségi és hatékonysági foka ..határozza meg. Ebben az összefüggésben bennünket elsősorban a TMF szociális-gazdasági, valamint szervezési-irányítási oldala érdekel, va„Apám, mint fiatal kivándorló, 1910-ben látta a Halley üstököst. Tanúja volt országunk robbanásszerű műszaki fejlődésének, és büszke volt rá. Sohasem szűnt meg csodálni az amerikai technológiát. Gyermekkoromban megmagyarázta nekem, hogy a Halley üstökös 1985-ban vissza fog térni, amerikai tudósok majd kiutaznak az űrbe és feltárják titkait. Majdnem igaza lett. Nem hiszem, hogy örült volna, ha megtudja, hogy a szovjetek, a franciák és a japánok fogják indítani a bolygókutató szondákat. Mi is meg tudnák ezt valósítani, mégsem tesszük. A tudomány fáklyáját más népek hordozzák az élen (.. .) Elismert vezetők voltunk a nagyenergiájú fizikában, az én speciális területemen. Kitaláltuk az atomromboló berendezéseket. Nyugat-európai barátaink 1971, majd 1981 után maguk mögött hagytak bennünket. Az elektron-pozitron ütközések izgalmas területén az úttörők a hatvanas években a Szovjetunió, Franciaország és Olaszország lettek. A hetvenes években még az élen voltunk, 1978 óta azonban legyőztek a nélamint az a körülmény, hogy miképp hat a gazdasági tudat fejlődésére. A tudománynak és a technikának a termeléshez fűződő új, korszerű viszonya az ember sokoldalú fejlődését tételezi fel, s ez csak a szocialista társadalom sajátja. Ez a sokoldalú fejlődés a tudomány és a termelés integrációjának közvetlen folyamatában valósul meg, vagyis az alkotó gondolkozás és az alkotó munka egységében. A kitűzött feladatok teljesítése a kommunista párt hosszú távú irányvonalának következetes megvalósítását jelenti. Ez az irányvonal az össztermelés minőségére és magas hatásfokára irányul. Ez a feladat összhangban van a t"dományos-műszaki forradalom folyamatával, amely egészen új forrásokat hoz létre. „Alapját a közgazdaság intenzív fejlődése, a gazdaságban végbemenő hatékony szerkezeti változások, a termelőerők gazdaságos kihasználása, a magasfokú gazdaságosság, a források hatékony kihasználása, a vezetés tökéletesítése, a dolgozók széleskörű kezdeményező készsége, illetve annak gazdasági életünkbe, a szocialista gazdasági integrációba és a nemzetközi metek. Európa a nagyenergiájú fizikára relatíve többet költ, mint az Egyesült Államok. Talán ők világosabban látják, hogy az egészséges ipari társadalomnak alapja a technológiai kutatás." E sorokat a Nobel-díjas Sheldon L Glashow írta az Amerikai Fizikai Társulat folyóiratában, a Physics Todayben megjelent vezércikkében. Glashow igen sötét képet fest az amerikai kulturális viszonyokról. Abból indul ki, hogy az amerikai tudósok ugyan nagy számmal szerepelnek a fizikai, kémiai és orvostudományi Nobel-dijasok listáján, de ez távolról sem bizonyítja az amerikai tudomány egészséges voltát. A korábbi idők iskoláinak oktatómunkája és a korábbi kutatómunka most hozza meg kamatait. A ma kiosztott díjak a 10—25 évvel ezelőtt bőkezűen dotált kutatások eredményét jelentik. Ezek a tudósok az ötvenes években végezték tanulmányaikat. Azóta a helyzet megváltozott. Európában az iskola több támogatást kap. Ennek eredménye a következő évtizedek Nobel-díjaiban fog kitűnni. munkamegosztásba történő intenzívebb bekapcsolása jelenti" — olvashatjuk a CSKP XVI. kongresszusának dokumentumaiban. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése az emberektől, az emberek képesítésétől, gazdasági ismereteik felhasználásától, a munkában tanúsított odaadásuktól függ. A gazdasági fejlődés gyakorlatában azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az ellentmondást sem, amely abban nyilvánul meg, hogy a káderek felkészítésének színvonala nem felel meg teljes mértékben a TMF követelményeinek. Ennek az ellentmondásnak a kiküszöbölése terén komoly lépést jelent az oktatási-nevelési rendszer komplex átépítése (különös tekintettel a dolgozók szakmai felkészítésére) és a középfokú, a szakosított és a főiskolai oktatás átszervezése. Az elmondattokból következik, hogy a tudományos-műszaki forradalom a népgazdaságban mint meghatározó struktúrateremtő tényező lép előtérbe, hatása sokoldalú, és új, modern termékekben, technológiákban, a termelő szféra eddig ismeretlen ágazatainak létrehozásában nyilvánul meg. Ugyanúgy meghatározó szerepet tölt be a munkaerő képzettségi struktúrájának formálásában. Szorosan összefügg az új foglalkozások keletkezésével, illetve létrehozásával, valamint a népgazdaság további szakosodásával. A népgazdaság szerkezeti változásait, az előrejelzés, tervezés és a szocialista személyiség fejlődése szempontjából alapjában véve három síkon vizsgáljuk: makroökonómiai, mezoökonómiai illetve mikroökonómiai szempontból. Különféle intézmények és kutatóintézetek makroökonómiai előrejelzéseket dolgoztak ki (abszolút értékekben kifejezve) a csehszlovák népgazdaság fejlődésére 2000-ig, a foglalkoztatottság ágazati szerkezetének alakulása szempontjából. Ezek az előrejelzések arra engednek következtetni, hogy a foglalkoztatottság szerkezeti fejlődése függvénye az időnek, a demográfiai tényezőknek és a termelőerők és termelési viszonyok jelenlegi színvonalának. Ezek alapján arra a következtetésre jutunk, hogy a termelő erők képzettségi színvonala a csehszlovák gazdaságban nincs összhangban az anyagi-műszaki bázis jelenlegi helyGlashow az ipar eredményeit is pesszimistán látja. Szerinte az Egyesült Államok számos területén elvesztette a piacot. Ilyen pl. a hajó-, varrógép, cipőgyártás stb. A japán autók jobbak és olcsóbbak. Az RCA japán alkatrészeket szerel össze Koreában. Az American Motors francia kézbe került. Robotokat Lengyelországban vásárolnak. A fejlett komputeriparban Amerika ma még az élen áll, de a japánok erősen feyegetik. Glashow szerint csak a nagy szavak maradtak és a támogatott hadiipar. Milyen okokra vezethető ez vissza? Az amerikai ifjúság eltávolodott a műszaki- és természettudományoktól. Hatással voltak rá a vietnami háború tapasztalatai, az atomenergia-ipar hibái, a nukleáris háború veszélye. Teljesen hiányoznak a képzett tanárok, akik a matematika és a természettudományok tanításához értenének. A néhány kiváló tanárt elcsábította a jól fizető ipar. A középiskolák tanulói algebrát vagy kémiát egyáltalában nem tudnak. Magas technikai igényű társadalomépítéshez nem számíthatunk rájuk. Glashow visszaemlékezik arra, hogy az ő idejében az iskolának kötött tanterve volt. EGY NOBEL-DÍJAS PANASZAI zetével; fékezőleg hat a további gazdasági fejlődésre. Ezért szükségessé válik a termelőerők képzettségi színvonalának további emelése. Csak ily módon vagyunk képesek meggyorsítani a műszaki-tudományos forradalom folyamatát. A termelőerők képzettségi fokának hatékony kihasználása természetesen függ a termelési alapok, főleg a gépek és berendezések mennyiségétől, az alapok minőségétől és műszaki állapotától, megbízhatóságától, tartósságától, elhasználódási fokától. A dolgozók gazdasági tudatának fejlődésére és az alapok gazdasági teljesítő képességére természetesen hatással van az alapok technológiai és műszaki színvonala is. Az aktív és passzív alapok közötti különbség jelentős. Csak fokozatosan növekszik azoknak a gépeknek és berendezéseknek a részaránya, amelyek közvetlenül befolyásolják a termelés mennyiségét és lehetővé teszik a képesített munkaerő kihasználását. Az alapok gazdasági teljesítőképességének növelése az aktív alapok túlsúlya kerülését jelenti a passzív alapokkal szemben; ez a tendencia szükségszerűen függ a termelési folyamatok automatizálásának fejlődésétől. Az álló alapok gazdasági teljesítő képessége a műszaki színvonal szempontjából szintén az alapok fizikai és morális elhasználódási fokától függ. A gépek és berendezések átlagos élettartama 1983-ban elérte a 10,7 évet, az épületek és építkezések esetében a 24,2 évet; a gépek amortizációs ideje 15 év volt, fizikai élettartamuk 21 év, az épületek és építkezések átlagos kihasználása elérte a 48 évet. Az alapok elhasználódásának növekedésével párhuzamosan csökken a gazdasági potenciáljuk, ami negatívan hat gazdasági hatékonyságukra. A termelő alapok műszaki állapotának valamint a munkaerők képzettségi fokának analízise arra mutat, hogy a tudományosműszaki forradalom elején tartunk. További fejlődése attól függ, hogyan teljesítjük a CSKP KB 8. ülésének határozatait, amelyek meghatározzák a tudományos-műszaki fejlődés további irányát és legfontosabb feladatait. PAVEL KOZÁK egyetemi docens, kandidátus gyakori kötelező számonkéréssel. Súlyt helyeztek a helyes beszédre, az írásra, a matematikára. Ma a vizsga nem népszerű. A tárgyakat tetszés szerint lehet választani vagy elhagyni. Az „egyéniség" kibontakoztatásáról beszélnek, a nyelvtan, a történelem nem fontos, a természettudomány és a matematika még kevésbé. Az iskolákban bonyolult drága játékokat, „audovizuális" segédeszközöket találunk. Ezek helyett inkább képzett oktatókra volna szükség, akik tisztában vannak azzal, hogy mi a természettudomány és mit kell tanítani. A jó szaktanár igen sokat tud megtanítani egy-két elem, pár drót, egy olcsó mikroszkóp, bonckés, békák, falevelek, egy jó kémiai készlet segítségével. Ehelyett a gyermek költséges mű-műveltséget kap. Nem ismeri meg a tölgyfát, ha látja. Glashow 500 hallgatónak tart bevezető elődást fizikáról az egyetemen. A többség nem tud megnevezni egyetlen kémiai elemet sem, nem ismertei egy bolygót, egy csillagképet. Majd bizonyára nagyszerű szociológusok vagy politikusok lesznek, de a számoktól, kvantitatív adatoktól irtóznak. Ök fogják csinálni pár év múlva az ország költségvetését. (Természet Világa) 16
