A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-07 / 23. szám
Csak egy percre... A .Javasa szél vizet áraszt..népdalverseny idei lévai (Levice) járási fordulóján, melyet a CSE MADOK járá 'ttsága a kö zelmúltban Fámádon (Farná) rende zett meg, a szóló énekesek kategóri áját egy igen tehet séges, csinos 17 éves kislány, Sliacky Mónika nyerte. A mindig mosolygós, szép hangú diáklány tiszta intonációval előadott, saját gyűjtésű Ipoly-vidéki népdalaival került az első helyre és jutott tovább az októberben megrendezésre kerülő kerületi fordulóba. — Mondanál valamit ezekről a saját gyűjtésű népdalokról ? — Nagyon szívesen. A népdalverseny járási fordulóján a Temető kapuja. Köszönöm anyám a fölnevelésemet és a Lenn a faluvégen című Ipoly-vidéki népdalokat adtam elő, melyeket szülőfalumban. Nagytúron gyűjtöttem A dalokat Balia Juliska nénitől tanultam, s a fellépésemre Bodonyi András ipolysági népdalgyüjtő, a Kincskereső együttes vezetője készített fel. Mindkettőjüknek ezúton is szeretném megköszönni kedvességüket Mióta énekelsz? Nyolcadikos korom óta lépek fel nyilvános szerepléseken. De énekelni kicsi korom óta nagyon szeretek, a legtöbb népdalt szüleimtől, főleg anyukámtól tanultam meg. Anyukám is — aki az ipolysági Temos vállalat egyik szocialista munkabrigádjának tagja és apukám is, aki gépjavító az Ipolysági Állami Gazdaságban, a nagytúri CSEMADOK-szervezet vegyeskórusában énekeltek, melynek a fáradhatatlan CSEMADOK-tiszt-MIRE ÍRTAK ŐSEINK? Először főleg kőre, mégpedig a lágyabb fajtára, amelyeket később meg is munkáltak, hogy könnyebb legyen rájuk a jeleket róni. Ahol nehéz volt kőhöz jutni (például a Tigris és az Eufrátesz völgyében), ott nedves agyagtáblákra írtak. Az itt élő népek — sumer, babiloniak — tábláikat később a napon keményre szárították, vagy tűzben kiégették. Az ókori Egyiptomban a papirusznádból készült papirusz helyettesítette a papírt. Pergamon városában állították elő az első pergameneket, különféle állatok — elsősorban juh és tehén — bőréből. Olyan megbízható anyag volt ez, hogy még a műit században is szívesen írtak rá maradandónak szánt okiratokat Közben persze őseink sok más anyagot is használtak írásra. A régi rómaiak fémből vagy csontból fabrikált úgynevezett „stílusszal", azaz írópálcával viasztáblára karcolták feljegyzéseiket, a kínaiak ecsettel festették selyemre az írásjeleket, más népek fakéregre, háncsból készült lemezekre és bambuszlapocskákra írtak, az indiaiak és a malájok pedig pálmalevélre. Érdekes, hogy a kínaiak már csaknem kétezer éve feltalálták a papírt, s bár gyártásának titkát szigorúan őrizték, egy szökött buddhista szerzetes elárulta előállításának módját a koreaiaknak, akiktől a VII. században a japánok és az indiaiak tanulták el. 900 körűt Észak-Afrikában az arabok kezdtek papírt gyártani, aztán tőlük az Ibériai-félszigetre került a papírkészítés titka, ségviselő, Tóth Géza bácsi volt a szervezője és vezetője. Nyolcadikos koromban léptem fel először közönség előtt, amikor Tompán megrendezték „Az egész falu énekel" elnevezésű népdalversenyt négy falu részvételével. Első lettem, éppen úgy, mint egy évvel később, amikor ezt a versenyt már a mi falunkban rendezték meg öt falu részvételével. — Nem gondolsz arra, hogy az éneklést hivatásul választod? — Már első fellépésem után a zsűri elnöke, a Tajovský Színház operaegyüttesének szólóénekese felajánlotta, hogy amennyiben kedvet érzek ehhez, útbaigazítást ad az énektanulásommal kapcsolatban. Mások is javasolták, hogy legyek hivatásos énekesnő. Gondolkoztam ezen, de aztán úgy döntöttem, hogy élethivatásul más pályát választok. Szívesen dolgoznék az egészségügyben ápolónövérként. Úgy gondolom, hogy segíteni azokon, akik szenvednek, betegek és éppen ezért segítségre szorulnak, egyike a legszebb hivatásoknak. A népdaléneklés a legkedvesebb hobbim marad. Nagyon szeretem a népi muzsikát, a népdalénekeseket, példaképem az igen szimpatikus és tehetséges Szvorák Kati. — Egyéb kedvenc időtöltésed? — Imádok olvasni, szeretem a lányregényeket, de bármilyen egyéb színvonalas olvasmányt is. Kikapcsolódásként szeretek zenét hallgatni. Méghozzá nem csak népzenét, hanem a fiatalok által közkedvelt diszkózenét is. Másodikos vagyok az ipolysági gimnáziumban. különösebb problémáim a tanulással nincsenek. Iskolánknak van egy igen jól működő rádióköre. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ennek a jól összeszokott „társaságnak" én vagyok az ifjúsági vezetője, de énekesnőként is szerepeltem már az iskolarádióban — állítólag nagy sikerrel... SÁGI TÓTH TIBOR ahol az első európai papírmalmokat felállították. Nem sokra rá Itáliában és Franciaországban is megkezdték a papír gyártását. MIÉRT RÖNTGENEZIK A KÉPET? Ma már természetesnek tartjuk, hogy bizonyos panaszoknál röntgenvizsgálatra küld az orvosunk. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a röntgen a régi festmények felismerésénél, restaurálásánál is bevált diagnosztikai módszer, amelyet 1913 óta rendszeresen alkalmaznak. Mivel a különböző festékrétegek sugáráteresztö képessége más és más, az átvilágítás révén nyert röntgenképböl következtetni lehet a talán évszázadok óta halott festő technikájára, az esetleg ismeretlen művész kilétére; nyomon követhető a festmény létrejöttének folyamata. Átvilágítás esetén láthatóvá válik a festékréteg belsejében keletkezett esetleges kár is, továbbá az, hogy nincs-e véletlenül más festmény is a vásznon a kép alatt. Ennél is érdekesebb az úgynevezett pentimento felfedezése a röntgenképen. A pentimento olasz szó, jelentése: megbánás. Művészettörténeti értelemben azoknak a javításoknak a gyűjtőneve, amelyeket maga a festő végzett művén, mert valamely részével nem volt elégedett. Jogi tanácsok Egy építőipari vállalatnál szakképzett munkásként dolgozom. Egy másik vállalattól ajánlatot kaptam, hogy havonta 500—700 koronával emelnék a fizetésemet, ha odamennék, azonban három hónapon belül, tehát 1985. május 1-ig be kellett volna lépnem. Jelenlegi munkaadómat kértem, hogy 1985. április 15- ével engedélyezze a munkahely-változtatását. Mind ez ideig még semmilyen választ nem kaptam. Nem tudom, mit kell tennem. Van-e egyáltalán remény arra, hogy a számomra előnyösebb munkahelyen dolgozzam ? Štefan K„ Kassa (Košice) Ahhoz, hogy kérdésére konkrét választ adhassak, több információra lenne szükségem az ön személyéről és az eset körülményeiről. Nem közölte az életkorát, a munkaviszonyának felbontását kérelmező kérvény beadásának időpontját és módját, sem pedig azokat a részleteket, amelyek a másik szervezettől kapott ajánlattal kapcsolatosak. Ezért kérdésére többé-kevésbé általános információkkal válaszolok. Ezek mind a munkaviszony felbontásának lehetőségeit érintik. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony szerződéssel, felmondással, azonnali felmondással és próbaidőn belüli felmondással szüntethető meg. Az a munkaviszony, amely csupán meghatározott időre szól, a határidő letelte után véget ér. Az ön tájékoztatásából kitűnik, hogy munkaviszonyát szerződés útján próbálta felbontani. Ebben az esetben a munkaviszony azon a napon szűnik meg, amelyben a szervezet, illetve a dolgozó megállapodott. A szervezet természetesen nem köteles eleget tenni a dolgozó kérésének. A Munka Törvénykönyve azonban védi a dolgozót olyan értelemben, hogy ha Írásban kéri — egy bizonyos naphoz kötve — a munkaviszony felbontását és a szervezet a kézbesítés utáni 15 napon belül nem utasítja el a kérvényt, akkor a munkaviszony a kérvényben foglalt időpontban megszűnik. Amint látja, nagyon fontos, hogy Írásban adta-e a kérvényét és eltelt-e már 15 nap a kézbesítés óta. Özvegyként nősültem másodszor. Első házasságomból van egy tízéves gyermekem, a másodikból két gyermek született. Feleségem és köztem számos nézeteltérés okozója, hogy nem gondoskodik sem az első házasságomból született gyermekemről, sem pedig közös gyermekeinkről. Ez kölcsönös érzelmi elhidegüléshez vezetett. Házasságunkat más körülmények is súlyosan megzavarták, s feleségem válópert indított, kérte a házasság felbontását. Döntés még nem született. Érdekelne, hogy válás esetén hogyan oldódik meg a lakáshelyzetünk ? Négyszobás szövetkezeti lakásban lakunk, szövetkezeti tagság folytán lakásigénylési joga csak a feleségemnek volt, de a közös lakáskérvényt később beadtuk, s a lakást már a házasságunk idején kaptuk meg. Válás esetén hogyan oldható meg ez a helyzet? S. Imre, Galánta Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti lakás használati joga a házasság ideje alatt lépett érvénybe, mindkettőjüknek joga van a lakás használatára, s mindkettőjük tagja a lakásszövetkezetnek is. Nem lényeges, hogy a házasság megkötése előtt csupán a felesége rendelkezett lakásigénylési joggal. Megállapodhatnak tehát abban, hogy a házasság felbontása után ki marad a szövetkezet tagja, és kié a kizárólagos lakhatási jog. Abban az esetben, ha nem tudnak megegyezni, valamelyikük javaslatára a bíróság dönt e kérdésben. Mivel valószínű, hogy a válás után két közös kiskorú gyermekük feleségének a gondozásába kerül, a lakhatási jog is az övé lesz. Ön viszont továbbra is nevelni és gondozni fogja az első házasságából származó kiskorú gyermekét. Tehát jogigénye lesz egy lakásra, és nem lesz elegendő az elszállásolás. Erről azonban már az a nemzeti bizottság dönt, amelynek jogkörébe a lakás tartozik. Nyolc évvel ezelőtt kötöttem házasságot. Férjem 12 évvel idősebb, s ez a nagy korkülönbség a fő oka házasságunk felbomlásának. Gyermekünk nem született és férjem iránt érzelmileg elhidegültem, s más tekintetben sem értjük meg egymást. Már hosszabb ideje kész vagyok beadni a válókeresetet, férjem azonban azzal fenyegetőzik, hogy ha megindítom a válást és felbontják a házasságunkat, ki kell költöznöm a lakásból, az „utcára kerülök". Ugyanis kétszobás szövetkezeti lakásban lakunk, amelyet férjem még a házasság előtt kapott. Azt állítja, hogy válás után azonnal ki kell majd költöznöm a lakásból. Igaz ez? Valóban az „utcára kerülnék" ? S. Éva, Nagymegyer (Čalovo) Kérdésére nagyon tömören válaszolok. Tekintettel arra, hogy az ön férje még a házasságkötés előtt szövetkezeti tag és lakástulajdonos volt, a házasságkötés után mindkettőjüknek joga volt a szövetkezeti lakás használatára, de ez nem vonatkozik a lakásszövetkezeti tagságra. A lakásszövetkezet alapszabályzata szerint, ha nincs mindkettőjüknek joga a szövetkezeti tagságra, akkor a válás után azé a lakás, aki a szövetkezet tagja. Az ön közös lakásélvezeti joga a házasság felbontásával megszűnik, s az egyedüli tulajdonos a férje lesz. Férjének azonban abban nincs igaza, hogy az „utcára kerül". Nem köteles elhagyni a lakást mindaddig, amíg nem utalnak ki önnek pótlakást, vagy pótelszállásolást. Ebben a kérdésben azonban már nem a bíróság, hanem az illetékes nemzeti bizottság dönt. Az önök esetében csak a pótelszállásolás jöhet számításba. Az 1964-es 41 számú törvény értelmében a házastárs a válás után köteles kiköltözni a lakásból, s ha nem gondoz kiskorú gyermekeket, akkor elegendő, ha a nemzeti bizottság elszállásolást biztosit számára. -Tájékoztatásképp elmondjuk, pótelszállásolás alatt azt értjük, ha valakinek egy szobát. munkásszálláson helyet vagy albérletet biztosítunk. Dr. FEJŐ
