A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
A Csemadok életéből A TÁRSADALOM ÉS AZ EGYÉN KÖZÖS ÉRDEKE „A jog és a törvények tiszteletére való nevelés, az állampolgárok szocialista jogtudatának megszilárdítása a társadalmi szervezetek, az iskola, a család, a szocialista állam egyik elsőrendű kötelessége." (Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a párt XVI. kongresszusán elhangzott előadói beszédéből) Ez évben a CSEMADOK fennállásának és működésének 35. évfordulója alkalmából tartott ünnepi üléseken, a sajtóban, munkaértekezleteken különböző megfogalmazásban történtek elismerő megállapítások a Szövetség sokoldalú sokéves és eredményes tömegpolitikai munkásságáról, a CSKP kulturális politikája megvalósításában szerzett érdemeiről. Ezekben a méltatásokban azonban aránylag kevés szó esett a jogi nevelő munkáról, a jogi propagandáról. Nem csoda, hiszen ez a munkaszakasz a többi művelődési témakörhöz képest újszerű, alig három-négy éves múltra tekint vissza. Jelentősége azonban vitathatatlan. Mi tette szükségessé, hogy az országos művelődési és nevelési intézmények rendszerének láncszemeként mi, a CSEMADOK is foglalkozzunk a jogi felvilágosítás, nevelés kérdéseivel. A válasz kézenfekvő: jelenünk, napjaink problémái, a szocializmus építésének jelenlegi szakasza és a jövő igényei. Sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy megalakultak falvainkban az első helyi CSEMADOK-szervezetek, ami persze, logikus függvénye volt az egész országban megindult új politikai, gazdasági, szociális áramlatoknak. Az eltelt évtizedek során új minőségi helyzetet teremtett a szocialista átalakulás mindenütt megmutatkozó eredménye. Alapjaiban változott meg a termelési eszközökhöz való viszony, a közvagyon, a társadalom iránti viszonyulás, az emberek közti kapcsolatok. A szocialista társadalom vívmányai befolyásolják a családon belüli kapcsolatokat, a közösségi élet minden területét. A jogi nevelési munkánk feladatát és célját abban látjuk, hogy hozzásegítsük tagságunkat és a további érdeklődőket ezen jelenségek jogi vonatkozásainak megismeréséhez. Feladatunk továbbá az is, hogy felhívjuk a figyelmet a szocialista törvényesség be nem tartásából származó következményekre, s így hozzájáruljunk ezek megelőzéséhez. Napjainkban különösen időszerűvé vált az ifjúság jogi nevelése, gondolkodásának, szemléletének helyes irányú befolyásolása. Ezeknek az igényeknek tudatában szerveztük meg az 1984. év sorrendben utolsó művelődés-politikai rendezvényét, a CSEMADOK KB Jogi Szemináriumát. Ezt a losonci (Lučenec) akciónkat is sikeresnek mondhatjuk nemcsak azért, mert reagált az összes felsorolt időszerű problémára, hanem azért is, mert az elhangzott előadásokat tekintélyes számú résztvevő hallgatta végig. A szeminárium első napján JUDr. Pavol Kovács, a bratislavai Kerületi Bíróság dolgozója tartott figyelemre méltó előadást a fiatalkorúak bűnözéséről. Rámutatott e bűnözés fokozódó méreteinek forrására is, kihangsúlyozván a család, az iskola, a nevelési intézmények és szervezetek tevékenységét, fontosságát a bűnözés megelőzése érdekében. JUDr. György István, az SZSZK Nemzetiségi Hivatalának szakdolgozója előadásában azt vizsgálta, melyek napjaink legégetőbb jogi vonatkozású problémái és hogyan járulhatnak ezek csökkentéséhez jogi szakbizottságaink aktivistái. Kifejtette azt is, hogy ezen a téren a CSEMADOK-nak az eredményesebb munka elérése érdekében együtt kell működnie a jogi felvilágosítás és nevelés szlovákiai központi intézményeivel és koordinált munkát kell kifejtenie. A CSSZSZK alkotmányából eredő kötelességek és jogok .kérdésével foglalkozott JUDr. Bertha Géza előadása. Áttekintette ezen alaptörvény módosulásait, rámutatván a kialakult társadalmi igény diktálta változásokra. Megállapította, hogy sokszor történik az állampolgár részéről bűncselekmény olyan esetben, amikor alkotmányunknak pl. a szocialista tulajdonhoz való viszonyt illetően, az alapállását nem tudatosítja, s téves párhuzamvonás alapján úgy ítéli meg, hogy valaha „erény" volt „szerezni" a magános nagybirtokról, most pedig ... A mintegy három tucatnyi résztvevőnek lehetősége nyílott arra, hogy új ismereteket szerezzen, véleményt nyilvánítson, tapasztalatot cseréljen. Nekünk, szervezőknek és irányítóknak alkalmunk nyílott felmérni, mit és hogyan végeznek ezen a fontos munkaszakaszon járási bizottságaink aktivistái. S megismerkedhettünk hiányosságokkal is. Többszörösen is elhangzott például az az igény, hogy bocsássunk az e téren működő önkéntes dolgozók rendelkezésére segédanyagokat. Ez az igény jogos, hiszen az előadó ügyvédek, bírók, jogászok nem rendelkeznek mindig kellő, időszerű ismeretanyaggal, csupán a konkrét működési helyük tapasztalatait ismerik tüzetesebben. Elmondhattuk, hogy Szövetségünk saját kiadói tevékenységén kívül a más társadalmi szervezetekkel történő együttműködése révén is igyekszik majd kielégíteni ezt az igényt. Úgy érezzük, a sikeres szeminárium tapasztalatainak felbukkant kérdőjelei arra ösztönöznek majd, hogyan szervezzük a jövőben a konkrét jogi nevelést „a terepen" — helyi szervezeteinkben, művelődési klubjainkban, figyelembe véve a hallgatóság korösszetételét, a fiatalok sajátos igényeit. Ezen a téren számos lehetőség rejtőzik még, amelyekkel élni kell, hiszen a jogi nevelés, a sokoldalúan fejlett szocialista ember nevelése, mindennemű bűnözés megelőzése — a társadalom és az egyén közös érdeke. PETRIK JÓZSEF Az ekeli Summások az ünnepi előadáson ÖTÉVES A TÁTIKA GYERMEKTÁNCCSOPORT Nagy idő öt év, vagy nem, döntse el mindenki saját maga. Az ekeli (Okoličná n/Ostrove) gyermektánccsoport úgy véli, hogy bizony nagy. Amit ők öt év alatt — megalakulásuk ideje óta — versenyben, fesztiválokon helyezésként, díjként learattak, az tiszteletre méltó. Kevés gyermektánccsoport dicsekedhet ilyen eredményekkel, mint ők, nemcsak magyar nemzetiségi vonatkozásban, hanem országos, csehszlovákiai viszonylatban is. Először csak a maguk kedvtelésére táncoltak, daloltak, de a nemzeti-nemzetiségi kultúra alaposabb megismerése volt a fő céljuk. Meg akartak tanulni szépen dalolni és táncolni. A színpadi szereplés nem célja, munkájuk eredménye lett. Ezért vándorolnak el minden olyan néprajzi területre, ahonnan játékot, táncot, dalt tanulhatnak. A távolság sem riasztja vissza őket. Időt is találnak a néprajzi kutatásra, egy-egy néprajzi terület meglátogatására, az adatközlők megismerésére. Táncaikat, dalaikat úgy állítják a színpadra, hogy először elsajátítják az eredeti táncanyagot, megismerkednek az adatközlők táncainak legjavával, egy-egy táncmotivum sok-sok • változatával, az adott tánc felépítésének belső törvényszerűségeivel, improvizációs lehetőségeivel. Azután, hogy a frissen szerzett ismeretek elmélyülhessenek, szabad, közvetlen és kötetlen táncolásban igyekszenek a tanult anyagot mindinkább a magukévá tenni. Koreográfusuk az így megérteit anyagot építi be a konkrét színpadi műbe. Ezért hat táncuk minden előadáskor újnak, frissnek, élettelinek, hangulatosnak. Táncuk ilyenkor már nem a Jóba Mihály bácsik, vagy a György Erzsi nénik tánca, hanem az övék: Szilágyi Zoltáné, Bohos Évikéé, Lakatos Józsié, Német és Balogh Tímeáé. A megtanult gazdag anyagot úgy tudják előadni, mintha ők is martosiak, mezöségiek lennének. A csoport már 1980-ban a járás legjobbjává küzdötte fel magát, még ebben az évben elhozta Trencínből a „Gyönyör forrásánál" című gyermektánccsoportok szlovákiai országos versenyéről a négy fődij közül az egyiket. 1981-ben az Országos Népművészeti Fesztiválon harmadik lett. Először volt jelent a fesztiválon és mindjárt a legjob-Jliur/iéiiiljkiJá tff lllltlitt Ifit _ i tutrl tiku lit n fa la fi ft frifiiailliUf Jiinit Huiiirihík liühritfittifa frtfu/ittlríúrr z A strázmcei oklevél Hodek Mária a Tátika és az ekeli Summások művészeti vezetője bak közé jutott. Másfél évvel az indulás után ez igazán szép eredmény. Ezzel még nem zárult le a nyolcvanegyes esztendő, mert a gyermektánccsoptortok Prešovban megrendezett országos versenyéről egy fődíjat és a legjobb szólótáncospár díját vitték haza. 1982-ben nem volt országos verseny, így csak kerületi fődijakat gyüjthettek, majd 6
