A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám
Csak egy percre... Emberi sorsok ÚTVESZTŐBEN Jövő héten egészen pontosan május 24-én tartják „iskolabúcsúztató" ballagásukat a bratislavai, Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium érettségiző diákjai. Az ünnepélyességtől meghatódott ballagok sorában ott lépdel majd MIKONY RÓBERT, a IV. A osztály növendéke is. — Igaz. ezt inkább a kisiskolásoktól szokás kérdezni, de azért pár nappal az érettségi előtt ismét aktuálisnak tűnik föl a kérdés: milyen volt a félévi bizonyítványod? — Sok évig kitüntetett voltam, ezúttal viszont színjeles, azaz tiszta egyes lettem! Remélem, az érettségi vizsgákon is hasonlóképpen sikerül majd helytállnom. — Egy eminens diáknak is vannak kedvenc tantárgyai? — Természetesen! Nagyon szeretem például a fizikát, a kémiát, ezekhez kapcsolódóan pedig a matematikát, de azért a nyelvektől vagy az irodalomtól sem idegenkedem. Sok esetben úgy érzem, hogy az első pillantásra ellentétesnek tűnő tantárgyak között is sok az összefüggés. — Például? — Kollégiumban lakom, úgyhogy a szobatársaimmal bőven akad időm azon vitatkozni, vajon a nyelvtani szabályokat is valamiféle logikai rendszer szerint lehet-e elsajátítani; avagy egyszerűen bemagolni kell-e ezeket a dolgokat... — Ha kollégiumban laksz, az azt jelenti, hogy nem vagy bratislavai származású! — Kisgyarmaton születtem és az alapiskola első négy osztályát is itt végeztem el. Ötödikes koromtól már a kéméndi iskolába jártam. Világéletemben gondosan ügyeltem arra, hogy mindig megtartsam a társasági illemszabályokat, de meg kell mondanom, vannak olyan helyzetek, amelyekről egyetlen illemtankönyvben sem esik szó. Én az ilyen esetekre fokozatosan kidolgoztam a saját viselkedési szabályaimat, s ezeket most közölni szeretném önökkel. Remélem, hálásak lesznek érte. Ha például az asztalnál a bal és a jobb oldali szomszédja beszélget egymással, és nem is hederít önre, akkor suttyomban, megharaphatja az egyiket. Merem állítani az illető azon nyomban elfelejti, hogy miről beszélt, és fesztelenül figyelni fog önre. Ha azonban a szomszédjai egyáltalán nem látszanak étvágygerjesztőnek, akkor magához veheti a tányérjaikat meg a borospoharaikat. Ez szintén rendkívül hatásos eszköz. Nehogy a háziasszony azt gondolja, hogy ön — isten ments! — unatkozik, próbáljon meg késsel, villával és kanállal zsonglőrmutatványokat végezni. Ha azelőtt soha semmivel nem végzett ilyen bűvészmutatványokat az asztalnál, és három tárgy egyszerre kissé sok önnek — akkor kezdje a késsel. Egy másodperc múlva valamenynyi vendég megbüvölten figyeli majd a feje fölött repülő csillogó tárgyat. Ha ön már nem fiatal és még egyetlenegy tárggyal is nehéz zsonglőrködnie, akkor s innen kerültem a Duna utcái gimnáziumba is. — Miért éppen ezt a gimit választottad ? — Mert még másfélszáz kilométerre a fővárostól, tehát a mi vidékünkön is jó hire, mondhatnám rangja van ennek az iskolának. Az érettségi után főiskolára szeretnék jutni, így erősen bíztam abban, hogy a Duna utcán valóban szilárd alapokat kapok ehhez. — Úgy érzed: sikeres volt ez az „alapozás"? — Gondolom, hogy igen, hiszen nem csupán az előírt tananyagot sajátítottam el az elmúlt tanévek során, hanem az emberi és egyéni tartás, az életvitel s nem utolsósorban az anyanyelv szeretetének dolgában is sok mindenre megtanítottak az itt töltött évek. — Jó tanulmányi eredményeid miatt nem néztek az osztálytársaid strébernek? — Nemigen tapasztaltam ilyesmit. Viszonylag szerencsésen összeverődött, jó közösséget alkotó harminchat főnyi társaság a mi osztályunk, úgyhogy inkább buzdítjuk és segítjük egymást, semmint gúnyolódnánk. így talán nem is véletlen, hogy félévkor a IV. A-ban tizenkilenc kitüntetett volt, ebből ötünknek volt tiszta egyes bizonyítványa! — Napi időbeosztásod? — Reggeltől kora délutánig, természetesen, az iskolában vagyok. Utána egy-másfél órányi lazítás következik, majd négy-öt óra tanulás a további program. Emellett focizásra, olvasásra, egyéb szórakozásra is jut még időm. — Hová készülsz az érettségi után ? — A Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karán szeretném folytatni tanulmányaimat, ennek keretében pedig elsősorban az élelmiszerkémia érdekelne. — Mikor érettségizel? — Június 7-én, a névnapomon! azzal szórakozhat, hogy valamiféle gúlákat rak össze. Például, szúrja bele a villát a sült húsba, a villára tegye rá a poharat, s próbálja meg rárakni a leveses tányért. A gúla előbb-utóbb természetesen összeomlik, és ön megint a vendégek figyelmének középpontjába kerül — különösen azok bámulnak majd önre, akikre a levest önti. Más mód is van arra, hogy az ember egy kicsit elszórakozzon. Például lopva az asztal alá bújik és alámászik. Ha valamelyik hölgy az asztal alatt lehúzta a túlságosan szűk cipőjét, akkor ön suttyomban eldugja és utána gurul majd a nevetéstől, amikor elnézi, amint a hölgyek görcsös rugkapálással igyekeznek lábukkal kitapogatni az eltűnt cipőjüket. Az asztal alatt halkan morogni is lehet. Fogadni mernék, hogy ilyenkor sok érdekes megjegyzést hallhat, például: — Dick, mit gondolsz, a kutya morog vagy az éhes vendégek gyomra korog? De ha már az asztal alá bújt akkor inkább másszon tovább és az asztal túlsó végén bújjon elő a napvilágra. És angolosan távozzon, vagyis búcsú nélkül menjen haza. Úgy vélem, ez a legjobb mód arra, hogy az ember jól mulasson és másokat is jókedvre derítsen. Ford.: Gellért György A múlt év bűnözési adatairól s az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a fiatalkorúak bűnözésének tavalyi alakulásáról számolt be a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón dr. Ján Krajčí rendőr ezredes, az SZSZK belügyminiszterének helyettese. A statisztikai adatokkal, illetve a leszűrhető tanulságok megszívlelendőségének igényével készült oknyomozó felmérés lényege két gondolatkör köré csoportosítható. Az egyik: a közrend és a közbiztonság helyzete — néhány kirívóbb esettől eltekintve — továbbra is jó; míg a másik, ugyancsak fontos észrevétel kimondottan gyakorlati jellegű. A bűnüldözés szerveinek vezető dolgozói — az igazságügyi tárca fontos beosztású képviselőinek jelenlétében — arra hívták fel a figyelmet hogy a bajt nemcsak orvosolni, hanem elsősorban megelőzni ajánlatos. A bűnözés általános adatait vizsgálva elmondható, hogy a legjelentősebb csoportot továbbra is a vagyon elleni törvényszegések alkotják. Vonatkozik ez mind a személyek javait mind a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményekre. Az elemzések azt mutatják, hogy a társadalmi tulajdont károsító törvényszegő cselekmények jelentős részét — a korábbi évekhez hasonlóan — az ellenőrzés fogyatékosságait kihasználva követik el. Az Hyen jellegű esetek együttes tanulsága, hogy sokhelyütt a szükségesnél jóval kevesebb figyelmet fordítanak a társadalmi tulajdon őrzésére, ennek szervezetileg biztosított, illetve műszaki feltételeire. A társadalmi tulajdon és a személyi vagyon elleni cselekmények sorában megszaporodtak a lopások, főként a betöréses jellegűek. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy sokan otthon tartják készpénzüket, értékeiket és nem élnek a korszerű technika nyújtotta védekezési lehetőségekkel; sőt még a zárak biztonságára sem fordítanak kellő gondot. Figyelmeztető jel, hogy a kisebb-nagyobb szabálysértők és a bűnelkövetők körében növekszik az alkoholos állapotban végzett cselekmények száma. Különösen az erőszakos és a garázda tettek jelentős részének hátterében lelhető fel sűrűn az ittasság, ami szakértői vélemények alapján: szinte megsokszorozza a bűnelkövetéssel párosuló érzelmi elemeket és indulati indítékokat. A közlekedési bűncselekmények tavalyi statisztikáját vizsgálva szintén kitűnik, hogy növekedett az ittas vezetések száma, s ezzel egyenes arányban gyarapodott a cserbenhagyásos gázolások aránya is. Mindez a közúti ellenőrzések sűrítésének szükségességére, az eddiginél nagyobb szigorra és a közlekedési morál fokozására irányítja a figyelmet Ugyancsak szembeötlő, hogy az öszszes bűncselekmények mintegy harmadát már büntetett előéletű egyének követték el, de nem kevésbé elgondolkoztató egyben az is, hogy az elmúlt esztendőben elkövetett törvényszegések mintegy jó tíz százaléka fiatalkorú bűnelkövetők terhére Írandó. Mindkét észrevétel megkülönböztetett súllyal hívja föl a figyelmet arra, hogy a bűnözés tanulságait, annak kialakulási lehetőségeit az állami, gazdasági és társadalmi szerveknek együttesen kell elemezniük. A fiatalok bűnözésének alaposabb vizsgálata külön feladatként is fontosnak tűnik. Már csak azért is, mert kétségtelen, hogy az ifjúság zöme szorgalmasan tanul, dolgozik, értelmes életet él; jól beilleszkedik a családi, iskolai vagy akár a munkahelyi környezetbe. Ugyanakkor azonban okvetlenül beszélni kell azokról a tizenévesekről is, akik bizony rossz társaságba keverednek, óraszámra az utcákon lődörögnek és előbb-utóbb a bűnözés zsákutcájába tévednek. A kiskorú tettesek bűnözési formáit tekintve megállapítható, hogy a galeribűnözés általában visszaszorult ehelyett a bűnelkövetők három-négy főnyi csoportjai szánják rá magukat a leggyakrabban garázdaságokra, lopásra vagy egyéb vakmerő tettekre. Bíróságaink erre vonatkozó vizsgálatai alapján — a rendőrségi szervek nyomozási eredményeivel összhangban — a legtipikusabb esetek közé a gépkocsik, hétvégi házak feltörése és fosztogatása, illetve a munkahelyen, a munkásszállón, esetleg a szakipari-tanuló intézetben elkövetett tolvajlás tartozik. Viszont csalás meg sikkasztás, érthetően, ebben a korcsoportban kisebb arányban fordul elő, hiszen a tizenéveseknek erre általában még nincs lehetőségük. A fiatalkorúak bűnelkövetéseinek okait vizsgálva első helyen változatlanul a rendezetlen családi körülmények állnak. A tizenévesek a feszültséggel teli környezet, a bizalmatlanság, továbbá az italozás, durvaság és a rossz példa egyéb megnyilvánulásai láttán érzelmileg elhidegülnek; magukra maradnak és nem találják meg igazi helyüket Innen tulajdonképpen csak egyetlen lépés kell ahhoz, hogy „sorstársakat” keressenek — s máris fennáll a törvénnyel való szembekerülés veszélye. Pedagógusok, pszichológusok és más szakemberek fölmérő jellegű s elemző vizsgálatai megállapították, minden fiatalban egyformán ott lappanganak a serdülőkor sajátosságai: az öntudatosodás, a függetlenségre való törekvés, a romantika és a kockázatvállalás iránti vágy, bár a rendőri vizsgálatok eredményeképpen az szintén kimutatható, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők körében viszonylag magas a cigány származású tettesek száma. Elgondolkoztató viszont, hogy a rendőrkézre került többi fiatal jelentős hányada megfelelő, vagy az átlagosnál is jobb anyagi körülmények között élt, ami azt jelenti, hogy szüleik túlságosan is bőkezűen támogatták őket A belügyminiszter-helyettes leszögezte: a rendőri szervek, valamint az ügyészségek és a bíróságok minden eddiginél határozottabb fellépésére lesz szükség ahhoz, hogy mielőbb csökkenteni tudjuk a bűnözés általános statisztikai adatait, ezen belül pedig a fiatalkorúak bűnelkövetéseinek számát A szocialista törvényesség elveinek gyakorlati megvalósítása a bűnüldöző szervek együttes feladata, bár a fiatalokkal szembeni ítélkezés külön körültekintést igényel. Esetről esetre csupán valóban körültekintő vizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy az útvesztőbe került fiatal rögtön szabadságvesztést, vagy egyelőre „még csak" más javító-nevelő intézkedést érdemel-e ?! A rendőri szervek, a bíróságok, illetve a gyámhatósági felügyeleti szervek közös célja: odafigyelni a „problémás" serdülőkorúakra. A társadalom feladata pedig nem kevesebb, mint hogy a hamis romantika vagy a kalandvágy helyett az erkölcsi tartást adó érzelmi kapcsolatok erősítése legyen a cél. Ennek szilárd alapjait elsősorban a családokban, de nem kevésbé az iskolai, vagy a munkahelyi környezetben kell keresni. A belügyminiszter-helyettes okkal és joggal figyelmeztetett egyben arra is, hogy útvesztőbe jutni — sajnos — mindig egyszerűbb, mint azután kikerülni az áttekinthetetlen és bonyolult ügyek szövevényéből. (miklósi) (mik-) ROBERT BENCHLEY Hogyan viselkedjünk? 19 I
