A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-17 / 20. szám
A VARSÓI SZERZŐDÉS HARMINCADIK ÉVFORDULÓJA Harminc esztendővel ezelőtt, 1955. május 14-én az európai szocialista országok varsói konferenciáján aláírták a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról szóló Varsói Szerződést. E jelentős évforduló megfelelő alkalom arra, hogy a tagországok megvonják a szocialista védelmi közösség mérlegét. Az eredmények szorosan összefüggnek a Szovjetunió fasiszta Németország feletti győzelmének 40. évfordulójával, Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadításával. Éppen az említett évfordulókkal összefüggésben tűnik szembe a Varsói Szerződés békés védelmi küldetése. Mint ismeretes, nem egész négy évvel a második világháború befejezése után a nyugati hatalmak létrehozták az Észak-Atlanti Szerződés szervezetét, a NATO-t. A tömb a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen irányul. A szocialista országok összes békekezdeményezését elutasították, mi több, fokozták a szocializmus elleni „hidegháborút", amit az atlanti tábornokok a legkülönbözőbb számítgatásokkal kísértek, pl. nukleáris fegyverek bevetéséről tárgyaltak, további agresszív katonapolitikai csoportosulások létrehozásán fáradoztak. A hidegháborús imperialista politika, a tömb országainak lázas fegyverkezése majd a Német Szövetségi Köztársaság belépése a NATO-ba és az a tény, hogy ennek szerveiben az egykori hitlerista tábornokok számos vezető pozíciót foglaltak el, arra kényszerítették a szocialista országokat, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket kollektív biztonságuk védelmére. E döntés eredményeként született meg a Varsói Szerződés, a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségről. „A Varsói Szerződés legfelsőbb párt- és állami vezetőivel március közepén folytatott véleménycsere feljogosít bennünket arra, hogy biztonsággal állítsuk: véleményünk megegyezik abban, hogy a Varsói Szerződés szervezetének továbbra is — amíg a NATO létezik — fontos szerepet kell játszania a szocializmus európai és egyetemes pozícióinak védelmében, és a szervezet a nukleáris háború elhárításának és a nemzetközi biztonság megszilárdításának megbízható eszköze kell hogy legyen." Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkárának 1985. április 24-én elhangzott beszédéből A Varsói Szerződés tagállamai sohasem törekedtek és nem törekednek katonai fölényre. Katonai igyekezetük mindig arra irányult és irányul, hogy biztosítsák védelmi képességüket. Abból a tényből indultak ki. hogy Európában és az egész világon meg kell tartani a katonai egyensúlyt, és ezt nem a fegyverzetek halmozásával, hanem csökkentésével — beleértve a nukleáris fegyvereket is —, a konkrét leszerelési intézkedések megvalósításával kell elérni. A fegyverkezés további fokozása, a fegyverrendszerek tökéletesítése egyre veszélyesebb lehet a népekre nézve. A szocialista közösség ezért kezdeményezően lépett fel a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való rendezéséért. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés szervezete az elmúlt években is átfogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintre való csökkentéséért. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvére alapozott, nagy horderejű javaslataikban többek között szorgalmazták, hogy tiltsák be az atomfegyverek további gyártását, illetve kipróbálását, az Amerikai Egyesült Államok — a Szovjetunióhoz hasonlóan — vállaljon kötelezettséget, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert, akadályozzák meg a világűr katonai célú felhasználását semmisítsék meg a vegyi fegyvereket az európai földrészen. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-Atlanti Szövetség mindezidáig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra, s továbbra is a katonai erőegyensúly megbontására törekszik. Most, a Varsói Szerződés megalakulásának harmincadik évfordulóján elmondható, hogy a Szerződés tagállamainak közös meggyőződése szerint mindaddig, amíg a NATO létezik, a Varsói Szerződésnek is fontos szerepet kell játszania a szocializmus pozícióinak védelmében Európában és az egész világon. A szerződés létrehozása óta eltelt harminc esztendő azt igazolja, hogy a barátsági együttműködés és kölcsönös segítségnyújtási szervezete fejlődése és tevékenysége nemcsak a szocialista országok védelmi érdekeinek, a szocializmus békés építésének és fejlesztésének felel meg, hanem az európai népek és az egész világ békéjét is biztosítja. —Str— Április 26-án tartották Varsóban a Varsói Szerződés tagállamainak felsőszintű találkozóját. A felvételen az egyes küldöttségek láthatók Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára beszédet mond. Mellette Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Találkozónkra Varsóban került sor, ebben a hős városban, amelyet romba döntöttek, abban a városban. amelyet már annyiszor hamuvá változtattak. és amely már annyiszor újjáéledt, abban a városban, amelynek lakói — mint ahogy azt forradalmi költőnk mondotta — „sosem hajtották meg fejüket az ellenség előtt". Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára Vlagyimir lljics Lenin hangsúlyozta, hogy a forradalomnak meg kell védenie önmagát. A Varsói Szerződésben országaink népei a forradalmi vívmányok hű védelmezőjére leltek. Mit adott mindannyiunknak a Varsói Szerződés? Lehetővé tette a békés alkotó munkát. Megbízhatóan garantálva van a határok sérthetetlensége. A szocializmus újkori ellenségeinek, a világuralomra törekvők útjába szilárd gát épült. A történelem nem ismer még egy olyan szerződést. mint a mienk. Olyan szerződést, amelyben a kapcsolatok a szuverén államok teljes egyenlőségén, kölcsönös elvtársi segítségnyújtásán alapul. Szövetségünk a szó igazi értelmében a nemzetek szövetsége. Olyan szövetség, amely senkit sem veszélyeztet és teljes mértékben a béke védelmére törekszik. A másik társadalmi rendszerrel kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés elvei alapján építjük, ez az egyedüli ésszerű alap, főleg a nukleáris évszázadban. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke a jegyzőkönyv aláírásának pillanatában A csehszlovák küldöttség koszorút helyez el az Ismeretlen Katona sírjánál (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) 3
