A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-10 / 19. szám
492 11 Általában a lépő motívumok, az egy- és kétlépéses csárdások, a sétáló lépések, a félrefordulók s ritkábban az egykét fordulatos kiforgatások a jellemzők. A fogás módja: két kézzel váll-derék fogás, vagy váll-váll fogás. Tehát formailag egy zárt, kétszemélyes kis alakzat. A közepesben (friss) és a gyorsban lényegében minden módosul. Ä dalok megváltoznak. A pattogósabb ritmusú, gyorsabb lüktetésű dalok kíséretmódja is megváltozik. Formailag feloldódik a szigorúan zárt fogás. Alkalmazzák a „félcsülök", illetve „csülökfogást", sőt esetenként elengedik egymást és szabadon táncolnak. Feke Á. István bácsi (Szentes — Plešany) ezt 1952-ben így jellemezte: „A páros táncban csak úgy csülökre vagy félcsülökre fogtuk az asszonyt ki-kipördítettük néha, aztán visszamentünk hozzá ... Táncoltuk csárdásfogásban is, de szívesebben jártuk csak úgy nyitottan". A páros forgásnál gyakori volt a félkézzel való összefogódzás, a másik kéz a fej fölé nyújtva pattintgat, a lány pedig csípőre teszi a kezét. Motívumaiban gazdagabb ez a táncrész (részek), megjelennek a különböző szökdellő, ugró, kopogó, bokázó, ki-befogatós, bukó, csapásoió, stb. motívumok. Természetesen minden motívum sok-sok változattal és díszítéssel bír s így nagyon gazdag ritmikai és formai színskálán járják a páros közepes és gyors részét. A tánc fenthangsúlyos. Nagyon gyakori lépése a tükörbukós. Ilyenkor á párok a fejük fölé nyújtott kézzel, csülökfogással kapcsolódnak egymáshoz. A párosban nagy szeretettel alkalmazzák a kisharang lépést is. Ezzel a lépéssel forognak is a párok. A gyors és fergeteges részben a férfi gyakran kipörgeti a párját. Páros forgásból a lányt elengedve a férfi gyakran kipörgeti a párját. Páros forgásból a lányt elengedve az tovább forog, pörög a saját tengelye körül, mialatt a férfi nagyon szép szinkópás ritmusképeket tapsol és csapásol ki. Esetleg így táncolva körülfutja a forgó-pörgő lányt, illetve a párját. A lány a két kezét magasan felnyújtva forog-pörög. Egy fél vagy egész dallam után újból összefogódzkodnak és úgy folytatják a táncukat. Különösen a fergetegesben gyakran táncolt motívum ez. A közepes és gyors táncrésznek nincsen sajátos dallama. Vannak, táncos párok, akik egy-egy konkrét dallamhoz ragaszkodhatnak. Ezt már minden falu muzsikusbandája tudja. Közkedvelt frisscsárdás dallam „A csikósok, a gulyások ..." kezdetű dal, mert „nagyon jó' lehet rá cifrát táncolni, meg kopogóst" mondta a szirénfalvi (Ptrukša) Tóth Böske. Dallamanyagában is gazdag ez a vidék. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: Prand! Sándor néptáncok A vidék egyéb táncainak figurális gazdagsága tükröződik a csárdásokban és a csoportos táncokban is. A csárdások ismertebb formái a páros, a hármas és a körcsárdás. A páros csárdás: Férfi és nő párban, rendszerint összefogód zva, alkalmanként egymást elengedve szabadon cifrázza a táncot. Ez a kötetlen szerkezetű páros tánc újabb formájában két részből — lassú és gyors —, régiesebb formájában három részből — lassú, közepes és gyors — tevődik öszsze. Az egyes részek önállóan is előfordulhatnak. Újabban a gyors rész — akárcsak a verbunk — kiegészült még egy fergeteges résszel is, amit sajátos dallamra járnak. Az egyes részek formailag és figurális szempontból is különböznek egymástól. A dallam lassúbb, kimért, visszafogott tempójú. Azokra az elbeszélő jellegű dalokra, táncolják, amelyeket a karikázókban, a fosztóban, a fonóban és a különböző munkaalkalmakkor vagy a lakodalmakkor, a vacsora utáni nyugodt daloláskor is énekeltek, pl.: Kertünk alatt egy kis patak csörgedez ... (Gillányi Erzsébet, Szirénfalva — Ptrukša), vagy Édes anyám is volt nékem, de már nincs ... (Szeman Lószlóné, Perbenyík). BODROGKÖZ
